Dömötör: A családpolitikát nem korlátozhatja a politikai korrektség

Novák Katalin a konferencia céljának nevezte, hogy családbarát megoldásokat kínáljanak a demográfiai problémákra, ezért olyan embereket hívtak meg, akik a családokban látják a megoldást.

Kiemelte: a tanácskozáson olyan igazi szövetségek kezdtek kibontakozni, amelyek eredményeiről két év múlva, a követező rendezvényen már beszámolhatnak a résztvevők.

Külön méltatta a konferencián fellépő Snétberger Ferenc gitárművészt, aki Kárpát-medence-szerte keresi és találja meg a fiatal - elsősorban roma - tehetségeket, akiket a kormányzat által évek óta támogatott iskolájában nemcsak zenére, hanem „életre is tanít”.

Előadásában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára sorsdöntő kérdésnek nevezte a családok ügyét, kiemelve: a családpolitikát nem zárhatja korlátok közé a politikai korrektség, tabuk nélküli, őszinte párbeszédet kell folytatni.

Hangsúlyozta: a szükségszerű támogatások megadása mellett arra is figyelni kell, hogy a nyilvánosság egésze is családbarát legyen, amihez példaképek kellenek.
Őszintén kell beszélnünk a családok megtartó szerepéről, az azt fenyegető veszélyekről. Ki kell mondanunk, hogy a család nem lehet ideológiai kísérletek terepe - fogalmazott Dömötör Csaba, megemlítve, a kormányzat sosem csinált titkot abból, hogy a bevándorlással szemben a gyermeket nevelő családok célzott támogatásában látja a jövőt.

Hozzátette: ez a kiállás Magyarországon magától értetődőnek tűnhet, de ez nincs így Európa minden államában, különösen a baloldalon.

Az államtitkár felsorolta a kormányzati kommunikáció, benne a nemzeti konzultáció eredményeit. Hangsúlyozta azt is, hogy a gyermektelenektől a nagycsaládosokig mindenkinek az élethelyzetét figyelembe kell venni.

Ami az eredményeket illeti: „büszkék vagyunk arra”, hogy a mostani kormányzat alatt több lett a házasság, kevesebb a válás, és javult a gyermekvállalási hajlandóság - fogalmazott, elismerve, hogy utóbbi terén még sok a tennivaló.

Megemlítette: le kell folytatni az új digitális technológiákkal, azok családra gyakorolt hatásával kapcsolatos vitákat is. Ebben a kérdésben ma még előreláthatatlan veszélyekkel kell felvenni a küzdelmet - fűzte hozzá Dömötör Csaba.

Szánthó Miklós, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke azt emelte ki: mintegy 450 médiumot összefogó társaságuk egyik célja, hogy természetes értékként mutassa be a férfi és nő kötelékén alapuló házasságot és a családot, és védje ezeket.

Ma már sajnos azt is védelemben kell részesíteni, ami magától értetődően normális - fogalmazott, a média életmodell-közvetítő szerepét, „a puha meggyőzést” emelve ki, hangsúlyozva, hogy „a család megvédése ma nem kis feladat”.

Az a mód, az az út, ahogy mi éljük az életünket itt, Közép-Európában, átfogó támadás alatt áll - jelentette ki, mondván, „a progresszió harcosai, a liberálisok, a valódi szabadság helyett a szabadosság ígéretével kecsegtetik az embereket, az egyéni érdekek és egyéni vágyak korlátlan kibontakoztatásának kívánalmával”.

Kijelentette: a magunkon uralkodni tudás képessége, élménye vezet el a valódi szabadsághoz, az mutatja meg, hogy valódi urai vagyunk az életünknek, hogy nem keverjük össze a boldogságot az élvezetekkel.

„Nekünk ellen kell állnunk, fel- és meg kell mutatnunk, akár ilyen remek konferenciák révén is, őseink bölcsességét, hogy szüleinknek igaza volt”, hogy a nagybetűs Nyugat, Európa és Magyarország jövője nem a migrációban, nem a humanoid robotokban, hanem „bennünk, családjainkban van” - mondta Szánthó Miklós.

Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország Apostoli Szentszéknél és a Szuverén Máltai Lovagrendnél akkreditált nagykövete arról beszélt: a lelke mélyén mindenki családra vágyik, ezért pozitív példák megmutatásával lehet népszerűsíteni az intézményt.

Azt mondta: a közösségi médiából érkező támadások nem viszontcsapással, hanem beszélgetést, megértést keresve kezelhetőek a legjobban.

Kelet-Közép-Európa országaiban is nagy problémát jelent az alacsony születésszám, ezért Horvátország, Észtország, Litvánia és Csehország kormánya is igyekszik különböző eszközökkel ösztönözni a gyerekvállalást. A négy ország képviselői kerekasztal-beszélgetésen mutatták be családtámogatási rendszerüket a III. Budapesti Demográfiai Csúcs pénteki napján.

Ivica Bosnjak horvát demográfiáért felelős helyettes államtitkár országa helyzetét ismertetve elmondta, a 4,5 millió lakosú államban 1,2 millió család él, amelynek 30 százalékában nincs gyerek, 50 százalékában pedig csak egy gyereket nevelnek.

Horvátországban az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a lakosság, ezért a kormány sokat fektet az óvodai ellátás javításába, emellett megduplázta a gyermekgondozást segítő ellátást, adókedvezményekkel is ösztönzi a gyerekvállalást, a fiataloknak lakástámogatást biztosít, és dolgozik az egészségügyi rendszer fejlesztésén is - sorolta a helyettes államtitkár.     
Beszámolt arról is: bizakodással tölti el őket, hogy egy friss felmérés szerint a horvát fiatalok átlagosan több mint két gyereket terveznek.     
Lea Danilson-Järg, az észt belügyminisztérium családpolitikai és népesedésügyi főosztályának vezetője azt mondta, Észtországban az elmúlt tíz évben nem volt demográfiával foglalkozó minisztérium, ezt a hiányosságot a nemrég megválasztott új kormány szeretné pótolni.     
Az országban 2004-ben vezettek be nagyvonalú családtámogatási rendszert, például 1,5 éves szülési szabadságot, és bővítették a gyermekelhelyezési rendszert, amelynek hatására nőtt az észt nők foglalkoztatottsága és a termékenységi arányszám is. A születések száma azonban a 2010-es években visszaesett, de most ismét növekszik - ismertette.

Kitért arra is, hogy támogatják azokat, akiknek egészségügyi okok miatt nem lehet gyerekük, az állam fedezi a kezelések költségét, a jövőben pedig még a lakhatás kérdésével is szeretnének foglalkozni.     

Gaila Matulyte, a litván társadalombiztosítási és munkaügyi minisztérium tanácsadója közölte, Litvániában a legnagyobb gondot az elmúlt évtizedekben az elvándorlás okozta, mostanság viszont a visszavándorlás is problémát jelent, mert a visszatérőket újra integrálni kell a társadalomba, a nyelvet sokszor nem beszélő gyerekeket pedig az oktatásba kell bevonni. További nagy problémát jelent az országban az öngyilkosságok magas száma és a szegénység - fűzte hozzá.     

Úgy látják, hogy a gyerekvállalás legnagyobb akadálya épp a szegénység, ezért a kormány anyagi juttatásokat, óvodai elhelyezést és extra egészségügyi ellátásokat biztosít a gyerekes családoknak, valamint az új munka törvénykönyvében nagy hangsúlyt fektettek a munka-család egyensúly elősegítésére - számolt be róla a litván tanácsadó.     

Tünde Bartha cseh miniszterelnöki kabinetvezető elmondta, az országban az 1970-es években volt a legmagasabb, 2,6-os a termékenységi arányszám köszönhetően az akkori támogatásoknak például a már házasság előtt felvehető kedvezményes kölcsönöknek, a lakástámogatásoknak, a bölcsődei ellátásnak és a biztos munkahelyeknek.     

Jelenleg ezekhez hasonló intézkedésekkel, valamint adókedvezményekkel, ingyenes taneszközökkel és akár négy évig tartó szülési szabadsággal próbálják ösztönözni a gyerekvállalást, de még így is csak átlag 1,7 gyerek jut egy szülőképes korú nőre - tette hozzá.     

Véleménye szerint meg kellene kérdezni a fiatalabb generációt is, mire van szükségük, és jobban be kellene vonni őket a döntéshozatalba.

Társadalmi fordulat nélkül a versenyképesség is elvész, a közösségeket ezért új kihívásokra, az embereket pedig alkotó tevékenységekre kell fölkészíteni - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az összejövetelen.

Schanda Tamás a versenyképesség társadalmi és kulturális feltételeit kiemelve úgy fogalmazott, hogy az egyén csak a közösség részeként értelmezhető, így a családok, civil és egyházi szervezetek egyaránt számíthatnak a kormány segítségére. A közös akarat éppúgy versenyképességi szempont, mint a minőségi és mennyiségi tényezők, az európai közösségek alapját jelentő keresztény identitás pedig ma is megtartó erő - tette hozzá.

A kormány - mint mondta - a demográfiai központú kormányzással hozzájárult a versenyképességi feltételek erősödéséhez, így többek között az eladósodottság csökkentéséhez, a foglalkoztatottság bővítéséhez, a tartós gazdasági növekedéshez. Az ezekből eredő költségvetési többlet a gyermekvállalás ösztönzésének és a családjóléti intézkedéseknek is fedezete - hangsúlyozta Schanda Tamás.     

Az államtitkár arra számít, hogy a munka jellege a következő évtizedekben teljesen átalakul, jelentősége azonban nem vész el. Elvetette ezért az egységes alapjövedelem ötletét, helyette a munkavégzés szerepének újragondolását, az alkotó tevékenység jelentőségét emelte ki.     

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke azt mondta, a 10 milliós népesség fenntartásához szükséges évi 140 ezer gyermek helyett 90 ezer születik, vagyis az ország évről évre 50 ezer gyermek nevelési költségeit megtakarítja, ám más területeken súlyos árat fizet a demográfiai egyensúlytalanságért - hangsúlyozta. Véleménye szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a nyugati országok az új EU-tagok lakosságából fedezik a munkaerőhiányukat. Minden társadalomnak kötelessége, hogy a népesedési problémáit maga rendezze, és migráció helyett a humán tőkébe fektessen - tette hozzá.     

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija úgy látja, hogy a gyermekvállalás nem csak gazdasági kérdés, hiszen ott van értelme új nemzedékeket nevelni, ahol az életnek célja van. Az ember - mint fogalmazott - küldetéssel született a Földre, és ennek tudatában a családért komoly lemondásokra is hajlandó. A gyermekvállalás ezért nem elsősorban versenyképességi, hanem sokkal inkább életképességi tényező - hangsúlyozta.     

Stéphane Buffetaut, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja a rendezvényen arra figyelmeztetett, hogy a demográfiai hanyatlás az élet minden területén érezteti a hatását. A fiataloknak oktatási intézményekre, sportlétesítményekre, lakhatásra van szükségük, a gyermekek hiánya ellenben visszaveti a versenyképességet, a beruházásokat, a megtakarításokat, a gazdaság dinamikáját - tette hozzá. A szakértő szerint népesedési válságban soha nincs fellendülés, hiszen az aktív lakosság beszűkülése nagyobb terhet ró az államra, kiélezi a generációk közötti ellentéteket, a kontinens nyugati fele mégis megbarátkozott a civilizációs vég eljövetelével.   Stéphane Buffetaut elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hiányzó európai népességet másokkal helyettesítsék, hiszen - mint fogalmazott - a bevándorlás kezelhetetlen kulturális ellentéteket okozna, támogatói pedig úgy tekintenek az emberek tömegeire, mintha azok kizárólag gazdasági tényezők lennének.