Belföld
Kövér László: A gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy
Kövér László előadásában Máté evangéliumát idézve - miszerint „minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul (...)” - kijelentette: nincs súlyosabb egyéni vagy közösségi meghasonlás annál, ha az életet nem akarjuk továbbadni, ha a jólét érdekében biológiai értelemben lemondunk a jövőről.
Mint mondta, az élet legfőbb értelme, hogy továbbadjuk, és ez nemcsak egyéni kötelezettség, hanem a közösség szempontjából társadalmi-gazdasági szükségszerűség is. Kiemelte, a demográfiai adatok pontosan jelzik: „európai és magyar közösségünket a meghasonlás veszélye kísérti”.
A házelnök kitért a 20. századi magyar demográfiai helyzetre, amelyről azt mondta, Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol lassan négy évtizede, azaz 1981 óta kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak. Ez összefügg azzal - fűzte hozzá -, hogy 1956-ban „hazánk volt az egyetlen ország a világon”, ahol teljesen szabaddá tették a művi terhességmegszakítást, és 1956 és 2017 között 6 millió legális abortuszt végeztek. Ez magasabb szám, mint Magyarország két világháborús életvesztesége, továbbá az 1920-as békediktátum által szülőföldjükkel együtt elcsatolt magyarok, valamint az 1956-os forradalom után az országból elmenekült emberek száma együttvéve - fűzte hozzá.
Kövér László előadásában elmondta, a magyar kormány által 2010-ben indított népesedéspolitikai fordulat célja, hogy 2030-ra az ország elérje a 2,1-es termékenységi rátát, azaz önerőből - migráció és illegális kényszermigráció nélkül - biztosítsa a társadalmi önfenntartást.
Hozzátette, a jelek biztatóak, hiszen a 2010-es 1,25-ös termékenységi ráta után most ez a mutató 1,49, és 2010-hez képest nő a házasságkötések száma, csökken a válások és a terhességmegszakítások száma, tavaly pedig jelentősen - csaknem 80 százalékkal - csökkent a népesség tényleges fogyásának az üteme 2010-hez képest.
„Az európai népesedési fordulat megteremtése érdekében mindannyiunknak el kell döntenünk, hová állunk”: az élet vagy a halál kultúrájának oldalára, „építjük vagy romboljuk a közösségeinket” - hangsúlyozta a házelnök.
Véleménye szerint a rombolók célja a természetes közösségek felmorzsolása, elszakítása Istentől, az emberek megfosztása egymás közösségétől. Ha ugyanis nincsenek többé természetes közösségek, ha nincs többé család, vallási vagy nemzeti közösség, akkor többé nem lehet közjóra, közérdekre vagy éppen közbiztonságra hivatkozva szabályok alá vetni a magánérdeket - fűzte hozzá.
Kövér László szerint Európában a halál kultúráját szolgálják mindazok, akik azt hirdetik, hogy a gyermekvállalás magánügy, amit az állami politikának tabuként kell kezelnie. Mint mondta, a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, ehhez pedig vissza kell állítani a megbomlott egyensúlyt egyén és közösség, szabadság és felelősség, jog és kötelezettség között, hogy „újra képesek legyünk különbséget tenni” helyes és helytelen, erény és bűn, igaz és hamis, jó és gonosz között.
Mindez azonban nem érhető el pusztán politikai eszközökkel, még a legnagyobb demokratikus felhatalmazás mellett sem - hangsúlyozta, hozzátéve: olyan mentális fordulatra van szükség társadalmainkban, amelynek eredményeként a hagyományos értékekhez ragaszkodó többség tevékenyen is hajlandó ennek védelmére. Ha azonban a közösség vezetésére felhatalmazottak nem élnek ennek érdekében a rájuk bízott politikai eszközökkel, akkor bűnt követnek el az utánuk következő nemzedékkel szemben - emelte ki.
Az Országgyűlés elnöke szerint szintén a halál kultúráját szolgálják Európában mindazok, akik a természetes nemi különbözőségeket természetellenes módon manipulálják, akik azt hirdetik, hogy a homoszexuális nemi irányultság megváltoztathatatlan biológiai adottság.
„Mi, magyarok elhatároztuk, hogy meg akarunk maradni azoknak, akik ezer esztendeje vagyunk”: a keresztény Európát sajátos, mással fel nem cserélhető kultúrájával gazdagító nemzet tagjainak - hangoztatta előadásában Kövér László.
Kásler: A magyar kormány figyelembe veszi döntései hatását a családokra
A demográfiai helyzet eltérő a különböző országokban, de a cél mindenhol valamiféle megoldás találása, ezért a demográfiai folyamatok követése, értékelése és értelmezése sorskérdés - mondta az emberi erőforrások minisztere a demográfiai csúcson.
Kásler Miklós kiemelte, a kormányok a gyerekvállaláshoz biztosítani tudják a materiális feltételeket, hogy ne legyenek anyagi akadályok, de emellett szükség van egyfajta szellemi háttérre is, ezért a magyar kormány 2010 óta családbarát politikát folytat, azaz minden döntésénél figyelembe veszi, hogy milyen hatása lesz a családokra, a demográfiai helyzetre, a nemzet jövőjére.
Az immár kilenc éve létező „magyar modellről” pedig egyre többet beszélnek, egyre több ország érdeklődik iránta, mert megmutatkoznak az eredményei - tette hozzá a miniszter.
Kásler Miklós kifejezte meggyőződését: a demográfiai problémák nagyon gyorsan megoldódnának, ha ismét az a szemlélet uralkodna, hogy a család, a gyermek érték, valamint a nők is azt éreznék, hogy „az életük attól teljesedik ki, ha [.] gondoskodnak az emberi nem fenntartásáról”.
A miniszter arról beszélt, hogy a nagy nyugati országokban sokszor érezhető a klasszikus értékek meglazulása, felbomlása, ami „meglazítja a társadalom szöveteit is”, szemben a „napkeleti” nagy tradíciójú, hagyományaikat, vallásukat örző országokkal, ahol a demográfiai helyzet egyre jobb.
A megoldás tehát, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta, a visszatérés a gyökerekhez, a klasszikus európai, keresztény, emberi értékekhez, azaz a hithez, a családhoz, a hagyományokhoz, az ősök és a leszármazottak tiszteletéhez.
Varga Mihály: A gazdaság teljesítménye alapot teremt a növekvő családtámogatásokhoz
A demográfiának, a népesedési folyamatok alakításának a politika középpontjában kell lennie - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
A konferencia Gyermekvállalás: anyagi kérdés című részében a pénzügyminiszter kiemelte, ha egy országban megfelelőek a feltételek, akkor a családok több gyermeket vállalnak. A polgári kormány már bizonyította, hogy a magyar emberek érdekeire, a családok megerősítésére, és a gazdaság fejlesztésére alapozza politikáját - mondta.
A kormány családpolitikájában a gyerek az első, segítik a fiatalokat abban, hogy annyi gyereket neveljenek, amennyit szeretnének, a gyereket nevelőktől pedig átvállalják az ezzel járó terhek egy részét - sorolta a pénzügyminiszter.
Kitért arra, hogy csak egy jól fejődő gazdaságban lehet a családok és a gyermekvállalás területén előrelépni. Ezért is nevezte fontosnak, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, dinamikusan fejlődik: 2019 második negyedében 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a munkában állók száma másfél éve meghaladja a 4,5 milliót. A nettó átlagkereset 10 százalék felett nőtt, ezzel 85 százalékkal nőtt 2010 óta, a gazdasági háttér megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne legyen teher - mutatott rá.
Beszámolt arról, hogy a családbarát adórendszerben a családok 1900 milliárd forint kedvezményt kaptak, ami egymillió családnak jelent segítséget 2010-óta. A családok megerősítését szolgáló források 2010-óta 935 milliárd forintról 2228 milliárd forintra emelkedtek, az egy családra jutó támogatás pedig 785 ezer forintról 2 millió 57 ezer forintra nőtt - sorolta. Magyarország költségvetésében 2020-ban családtámogatásra 1293 milliárd forinttal jut több, mint az előző évben. Arról is beszámolt, hogy a családvédelmi akcióterv támogatásait több mint 36 ezren igényelték, a babaváró támogatást több mint 23 ezer pár kérte. Magyarország népesedési folyamatainak alakulása gazdasági szempontból is kulcskérdés - húzta alá Varga Mihály.
Phillip Blond, politikai filozófus, a ResPublica think tank igazgatója szerint nem a pénz a legfontosabb a családteremtéshez, ahhoz az értékek kellenek. A társadalmi státusz fontos, és a házasságkötés is orientálja a gyerekvállalást - mondta, hozzátéve: a születésszámot a vallásos meggyőződés is növeli.
Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi kérdés-e, azt mondta, nem döntő jelentőségű a pénz, az embereket a kulturális tényezők befolyásolják a gyermekvállaláskor. A probléma, hogy a családi élethez negatív jelentés társult, a családot úgy ábrázolják, ahol a nő rabszolgájává válik a család elvárásainak - mondta. Lehetetlen olyan filmet találni, ahol a családot boldog közösségnek mutatják be.
Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a teljes termékenységi arányszám 2 körüli értékével biztosított a népesség reprodukciója, ez lecsökkent a régióban, alacsony szinten stagnál. Hozzátette: 30 év alatt megkétszereződött a gyermek nélküli nők aránya. Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyermeke volt, 14-15 százalékuknak egy gyermeke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult. Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya. Csökken a házasságban élők részaránya, nő az egyedül élők aránya is, a gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés - mondta a demográfus.
Palkovics: Biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást Magyarországon
Gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható, biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást Magyarországon - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László a fenntarthatóság gazdasági elemei közül kiemelte, hogy a költségvetés és az államháztartás hiánya egyaránt alacsony, a növekedés évek óta európai összehasonlításban is kiemelkedő.
A környezeti fenntarthatóság nem kevésbé összetett rendszer, beletartozik többek között a hulladékmenedzsment átalakítása, a széntechnológiák kivezetése, és az is, hogy 2030-ra az elektromos energia termelése több mint 90 százalékban szén-dioxid-mentessé válik Magyarországon - tette hozzá.
A tárcavezető az ENSZ adataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy európai összehasonlításban alacsony, 6 százalék körüli a külföldön dolgozók aránya a Magyarországon születettek között, miközben Ausztria esetében a mutató 6,7 százalék, Kelet-Európában pedig akár a 40 százalékot is eléri.
Véleménye szerint a családtámogatásoknak is köszönhető, hogy a népességmozgás iránya megfordult, és Németországból ma már többen jönnek vissza, mint amennyien kimennek. Előbbiek - mint fogalmazott - szaktudással és tapasztalattal térnek haza, a beruházásokban egyre jelentősebb a magas színvonalú technológiák aránya, és becslések szerint európai szinten az egyik legmagasabb, 80 százalék körüli a hightech hozzáadott értéke a belföldi gyártáson belül.
A technológiai fejlődés jelentős részben külföldi vállalatok beruházásaihoz köthető, de végső soron a magyar iskolákban és egyetemeken végzettek munkájának köszönhető - mondta Palkovics László.
A miniszter közölte, hogy a kormány tovább akarja erősíteni a magyar innovációs környezetet. Ehhez kapcsolódik többek között, hogy jövőre 25 százalékkal nő a kutatási és fejlesztési tevékenységek állami támogatása, és országszere nyolc Science Park létesül, hogy innovatív környezet álljon készen az egyetemek, kutatóhelyek, üzemek és vállalkozások együttműködéséhez - tette hozzá a tárcavezető.
