Belföld

Ellehetetlenítette a bíróság a Bangóné elleni keresetet

A felperes szerint nem az ő feladata eldönteni, hogy a Fidesz-szavazókat lepatkányozó szocialista politikus kijelentése tényállítás vagy véleménynyilvánítás

A bíróság részben értelmezhetetlen hiánypótlási felszólítása nyomán elállt keresetétől az az állampolgár, aki a szocialista Bangóné Borbély Ildikó patkányozós kijelentése kapcsán nyújtott be keresetet a bíróságra.

Ellehetetlenítette a bíróság a Bangóné elleni keresetet
Bangóné patkányozása kapcsán egy magánszemély személyiségi jogi pert indított
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Személyiségi jogi pert kezdeményezett a szocialista Bangóné Borbély Ildikó elhíresült patkányozós kijelentése kapcsán egy magát a Fidesz–KDNP támogatójának tartó állampolgár. Meglátása szerint Bangóné magatartása egyértelműen hátrányosan megkülönböztette a patkány szó használatával azokat az embereket, akik egy adott politikai párt, így a Fidesz szimpatizánsai, egyben ezzel a becsületüket és a jó hírnevüket is megsértette. Felperesként felhívja a figyelmet:
a Polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó paragrafusa kimondja, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak. A keresetlevél benyújtója szerint a paragrafus egy generálklauzula, így a bíróság ebben az ügyben erre hivatkozással is kimondhatja a személyiségi jogok védelmét. A kérelmező csupán jelképes sérelmi díj megállapítását, valamint azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el Bangónét a további jogsértésektől.

A Fővárosi Törvényszék júniusi végzésében azonban hiánypótlásra szólította fel a felperest, első pontban arra, hogy pontosítsa érvelését, és jogilag vezesse le, hogy az előadott konkrét tények miért és hogyan alapozzák meg a megjelölt jogot és kérelmet. A bíróság másodrészt arra vonatkozóan is nyilatkozatot várt, hogy a felperes Bangóné mondatait tényállításnak vagy véleménynyilvánításnak tekinti-e, valamint harmadik pontban hogy mely védett tulajdonsága miatt, mely személyekkel, csoporttal szemben, milyen hátrány érte.

A kereset benyújtója szerint a bírósági végzésben megfogalmazott kérés első pontja értelmezhetetlen, annak megállapítása pedig, hogy a szocialista képviselő megnyilatkozása tényállítás vagy véleménynyilvánítás, pontosan a bíróság feladata lenne, de egyébként is lényegtelen, hiszen a kereset csak a jogellenesség megállapítására irányult. Ugyanez a helyzet a harmadik ponttal is, hiszen nyilvánvalóan semmilyen konkrét hátrány nem érte a felperest. A keresetlevél benyújtója szerint a bíróság által feltett kérdésekre nem lehet megfelelően válaszolni, így a törvényszék gyakorlatilag prejudikálta a döntést, a per megnyerhetetlenségét. Ezért a kezdeményező elállt a keresettől. Ugyanakkor lapunknak felhívta a figyelmet arra a gyakorlatra, hogy a bíróságok – a jelen ügyhöz hasonlóan – sokszor már a perfelvételi részben lezárják az eljárásokat úgy, hogy megválaszolhatatlan kérdéseket tesznek fel, kéréseket fogalmaznak meg, így többen arra kényszerülnek, hogy elálljanak a keresettől. Szerinte ez felveti azt is, hogy egy jogsérelmet szenvedett állampolgár a bírósághoz fordulva nem tud érvényt szerezni igazának, ezáltal sérülnek az alapvető emberi jogai.

Kapcsolódó írásaink

Rejtegeti az MSZP Bangónét

ĀHétértékelő. Egyre nyíltabban kötelezi el magát a migrációt támogatók mellett Manfred Weber néppárti csúcsjelölt, a bevándorlást ellenzők pedig keresik az együttműködés formáit

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom