Belföld
Szocialista gépkarabélyból világszínvonalú fegyver
A francia csendőrség különleges egysége is rendszeresítette azokat az eszközöket,amelyek gyártása hamarosan megkezdődhet Kiskunfélegyházán

A második világháborút követően a jelentős fegyvergyártói múlttal rendelkező Csehszlovákia minden, fegyvert előállító vállalkozását egyetlen, állami kézben tartott szervezetébe, a ČZUB holdingba integrálták. A „közösítés” az ötvenes években a szocialista országokban amúgy teljességgel bevett szokás volt – idehaza például a Középgépipari Minisztérium fedése alatt fogták össze a teljes magyar hadiipart. Ugyancsak a szocialista hadianyag-gyártás velejárója volt a szakosodás, amelynek során az egyes államoknak Moszkvában megszabták, mit kell gyártaniuk. Hazánk például ennek köszönhetően vált a keleti blokk legnagyobb katonai kommunikációs beszállítójává.
Visszakanyarodva Csehszlovákiába, a hidegháború évei alatt a ČZUB gigaüzem csarnokai ontották a ma már legendásnak számító fegyvereket, így a saját fejlesztésű, de nem a világszerte használt szovjet eredetű automata Kalasnyikov (AK) gyökerekből táplálkozó vz. 58 gépkarabélyt, a különleges erők és a terroristák által egyaránt előszeretettel alkalmazott Škorpion vz. 61 géppisztolyt és az egyik legismertebb maroklőfegyvert, a CZ-75-ös különböző variációit, de itt ringott az általunk hamarosan gyártandó BREN-2 gépkarabély elődjének a bölcsője is.
A 7,62×39 milliméteres lőszert használó vz. 58-as fegyver lecserélésén a ČZUB holding már az 1970-es évek vége felé elkezdett dolgozni. Egy modern, a korábbinál könnyebben használható, csekélyebb súlyú, a szovjet új fejlesztésű AK géppisztolyoknál is használt, nagy sebességű és rendkívüli erejű 5,45×39 milliméteres lőszert tüzelő gyalogsági fegyver volt a cél. Fontos megjegyezni, a 7,62×39 helyett kiszemelt 5,45×39 kisebb kaliber nem csak abból a szempontból számított, hogy megfelelő választ adjanak a NATO-erők által használt, 5,56×45 milliméteres lőszer jelentette kihívásra. Kiemelt szempontként szerepelt az is, hogy a katona egy ugyanakkora tártáskában a korábbinál több lőszert vihessen magával – ezt a követelményt a méret csökkentésével képesek voltak kielégíteni. Magának a fegyvernek a fejlesztésekor szempont volt még a modulrendszerű kialakítás, hiszen így a különböző kiegészítőket (lámpa, puskagránát, célzóberendezés) is fel lehetett csatolni a cső mellé. A „Lada S” nevet kapott eszközt háromféle csőhosszal alkották meg – a kompakt karabélynak 185, a normál változatnak 382, míg a könnyű tűztámogató fegyvernek 576 milliméter hosszú cső jutott.
Az első, immár Csehszlovákia fegyveres erőinek csapatpróbáit is túlélt prototípusok 1984-ben készültek el, majd újabb körök után 1989 novemberében fogadták el a hadsereg vezetői az új fegyvert. A sorozatgyártás azonban végül nem tudott elkezdődni, ugyanis még ugyanebben a hónapban kitört a prágai „bársonyos forradalom”, amelynek nyomán mind a kormány, mind a kommunista rendszer eltűnt a történelem süllyesztőjében. Václav Havel lett a köztársasági elnök, a mesterségesen létrehívott állam pedig 1993-ban szétesett egy cseh és egy szlovák részre. Bár a Lada S-ek sorozatgyártását 1990 elején óhajtották kezdeni, ám ekkorra a hadseregnek már nem volt anyagi forrása a megrendelt, csaknem háromszázezer fegyver beszerzésére. A honvédelmi tárcák sanyarú pénzügyi helyzete amúgy az összes volt szocialista országra egyként igaznak bizonyult – azaz a korábban megrendendelt eszközöket nem akadt miből kifizetni. A vállalatok nyakán maradt rádiókra, fegyverekre és más speciális felszerelési tárgyakra a Nyugat nem volt vevő, erre az üzemek elbocsátásokkal reagáltak, majd egymás után csődbe mentek, jobb esetben korábbi méretük tizedére zsugorodtak. A ČZUB cseh területen maradt, és az elhíresült és maga mögött rossz szájízt hagyó „kuponos privatizáció” során hamarosan magánbefektetők kezébe került.
A Lada S talán örökre elveszett volna, ám Csehország NATO-tagságának egyre biztosabbá válásával az utódüzemben leporolták a terveket. Az exportra szánt fegyver a CZ-2000 nevet kapta, és átalakították a NATO-ban használt, 5,56×45 milliméteres lőszerhez, de még mindig csak az AK-tárak befogadására volt alkalmas.
A cseh hadsereg a 2000-es évek elején jelezte: igényt tartana egy modern gépkarabélyra, mire válaszul a ČZUB ismét elővette a Lada S-t, és kifejlesztette belőle a 805 BREN családot. Az első példányokat 2006-ban mutatták be, majd a tárca 2009-ben írta ki a hadsereg új fegyvereire szóló beszerzést – amelynek győztese ez a fegyver lett. A Magyar Honvédségnél is rendszeresített – várhatóan ősszel gyártani kezdett –, először 2015-ben bemutatott még modernebb CZ BREN-2 5,56×45 és a 7,62×39 milliméteres kivitelben is elérhető. A BREN-2-t a cseheken és rajtunk túl a francia csendőrség különleges egysége, a GIGN (Groupe d’intervention de la Gendarmerie nationale) is rendszeresítette.
Benkő Tibor: Biztonságban élünk, de ez nagyon törékeny
A honvédelem nemzeti ügy – hangoztatta a Veszprém Megyei Kormányhivatalban a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programot ismertetve aláhúzta, a kezdeményezéssel modern, erős Magyar Honvédség megteremtése a cél, amely hazánk, valamint a magyar polgárok biztonságát tudja garantálni és szolgálni a jelenben és a jövőben egyaránt. Úgy fogalmazott: bár úgy érezzük, hogy békében és biztonságban élünk, ez nagyon törékeny. Utalt rá, a Nyugat-Balkán viszonylagos nyugalma annak köszönhető, hogy több ezer katona teljesít missziós feladatot azért, hogy ne alakuljon ki újabb konfliktushelyzet. Hozzátette, jelenleg a NATO három veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, az egyik Oroszország, a másik a Nyugat-Balkán, a harmadik a terrorizmus és a migráció. (LMA)