Közigazgatási bíráskodásunk az európai élmezőnyben van

– Mivel az Országgyűlés a közigazgatási bírósági rendszer átalakításának határidő nélküli elhalasztásáról döntött, nem lép életbe a vonatkozó törvény jövő ja­nuár 1-jén. A halasztás ellenére lesz-e bármilyen változás a közigazgatási bíróságok szervezetében?

– Az Országgyűlés döntése azt jelenti, hogy a közigazgatási bíráskodás az eddig megszokott szervezeti keretek között folytatódik tovább. Fő szabály szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon a közigazgatási perekben, ezek közül is nyolc régióközponti bíróság foglalkozik valamennyi pertípussal. Vannak olyan eljárások, amelyek első fokon magasabb szinten, a Fővárosi Törvényszék – amely egyúttal valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróság fellebbviteli fóruma is – vagy a Kúria előtt indulnak. Ami biztos, hogy a reform elhalasztása sem a bírákat, sem az igazságügyi dolgozókat, sem pedig a jogkereső polgárokat nem érintheti hátrányosan. Az OBH fennállása óta a közigazgatási ügyszak jelentős változásokon és komoly fejlődésen ment keresztül. A hivatal azon dolgozik, hogy továbbra is biztosítsa a bíráskodás zavartalan működését, az ítélkezés minőségét és időszerűségét tekintve egyaránt.

– A halasztásig gőzerővel folyt az átmenet előkészítése. Van-e ezekből esetleg olyan elem, amelyeket a jelenlegi keretek között is lehet hasznosítani?

– Az elmúlt időszakban nagyon sokat tanultunk. A tervezett változás kezelésére komolyan készültünk, az OBH elnöke az átmenet elősegítése érdekében projektet hívott életre. Az ebben dolgozó bírósági szakemberek az átmenetért felelős szaktárcát segítve jogszabály-véleményezési, szabályozóalkotási és ügyviteli, HR-, gazdálkodási, épületgazdálkodási, ítélkezési- és igazgatási-informatikai, továbbá a szakmai felkészítést, valamint a belső és a külső tájékoztatást segítő feladatokat végeztek. Az elmúlt hónapokban olyan tudással és tapasztalattal gyarapodott a szervezet, amelyet a jövőben bármilyen változás véghezvitele esetén magabiztosan hasznosíthatunk. Az Átmenet projekt a működése alatt számos kézzel fogható eredményt ért el. Ezeket igyekszünk továbbvinni, illetve hasznosítani a rendes bírósági szervezetben is. Néhány példát kiemelve: a létszámbecslésre kidolgozott számítási módszereket, az összeállított széles körű adatbázisokat az emberi és tárgyi erőforrásainkról vagy éppen a képzési terveinket.

– A közigazgatási perrendtartás 2018-ban lépett hatályba. Melyek az első tapasztalatok a kódex gyakorlati alkalmazásában? Van-e szükség valamilyen változtatásra?

– Az OBH-ban külön munkacsoport foglalkozik a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályosulásának vizsgálatával, a Kúria pedig konzultációs testületet állított fel, amely alapvetően jogértelmezési kérdésekben ad állásfoglalást. A munkacsoport elsősorban az igazgatási teendők ellátását segíti, például figyelemmel kíséri és elemzi az ügyforgalmi, illetve létszámadatokat. Emellett hozzájárul a kapcsolódó szakmai feladatok előreviteléhez is, így elemzi az új jogintézmények alkalmazási gyakorlatát, s ahol korrekcióra van szükség, jogszabály-módosítási javaslatokat is kidolgoz. Az új eljárási kódex hatályba lépése óta eltelt másfél év gyakorlati tapasztalatai azt igazolták, hogy számos rendelkezése segíti a jogalkalmazást. A törvényhozó fő célkitűzése az volt, hogy hézagmentes, hatékony jogvédelmet biztosítson az ügyfeleknek a közigazgatás esetleges jogsértéseivel szemben. Az azonnali jogvédelem intézménye például a korábbiaknál szélesebb körű eszköztárat ad a bíróságnak valamely, közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, jogviszony ideiglenes rendezése, illetve adott állapot változatlan fenntartása érdekében. A mintaper ugyancsak új lehetőség, amellyel az azonos jog és ténybeli alapú ügyek elbírálása felgyorsul, költségtakarékosabbá válik, egyúttal hozzájárul a döntések kiszámíthatóságához, a joggyakorlat egységéhez. A perrendtartás immár a közigazgatási perekben is lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság közvetítést rendeljen el. Ez a megoldás a felek érdekeit messzemenően szem előtt tartó megoldási javaslatot kínál a közöttük lévő viták rendezésére.

– Milyen teljesítményt nyújtanak a hazai közigazgatási bíróságok, mennyire gyors az ítélkezés, hogyan alakul az ügyhátralék?

– A közigazgatási ügyszak ma Magyarországon az egyik legsikeresebb szakág. Az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája bizonyítja, hogy a közigazgatási ügyek elbírálásának gyorsaságát tekintve Magyarország évek óta Európa élmezőnyébe tartozik, a közigazgatási ügyhátralék pedig nálunk a második legalacsonyabb. A perrendtartás hatályba lépése az ügyforgalmi adatokra is hatással volt, ugyanis átfogóan alkalmazható, gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb eljárási szabályokat teremtett. Több mint tíz százalékkal több közigazgatási peres ügyet fejeztek be a bíróságok 2019. első fél évében, mint az előző év hasonló időszakában. A fél év végére hat és fél százalékkal csökkent a folyamatban maradt ügyek száma 2018. június 30-ához képest. Az időszerűségi mutatók is javultak, a fél éven belül befejezett perek aránya 81,9 százalék volt, az érkezett ügyek 98,7 százalékát pedig egy éven belül befejezték.

– Az új perrendtartás miatt új bírói álláshelyeket hirdettek és töltöttek be. Többen a bírósági szervezeten kívülről érkeztek. Hogyan váltak be ők, és általában mennyire volt sikeres a létszámbővítés?

– A közigazgatási perrendtartással bevezetett új illetékességi szabályok alapján, a már említett nyolc régióközponti közigazgatási és munkaügyi bíróságon a megnövekedett ügyteher miatt létszámbővítés történt. Ez az egyes ügycsoportokra történő szakosodást, a bírói munka szakmai színvonalának növelését segíti. Az elmúlt időszakban a bírósági szervezet sokat tett azért, hogy a kezdő, részben a szervezeten kívülről érkezett bírákat az első lépéseikben segítse. Egyebek között képzéseket szervezett, konzultációs lehetőségeket, illetve tapasztalt instruktorbírák egyéni támogatását biztosította. Több mint egy év távlatából kijelenthető, hogy az új bírák a szakmai feladatokat is ellátó vezetők visszajelzései szerint meg tudtak felelni a kihívásoknak.