Tetszik az egyetemeknek az új innovációs szemlélet

Ismert, augusztus elsejétől Maróth vezeti az Akadémiától elkerült kutatóintézeteket irányító testületet, lapunknak pedig korábban arról beszélt, a felsőoktatás nem járul hozzá igazán a tudományos kutatásokhoz, részben azért, mert az oktatókat leköti a tanítás. Azt pedig senki nem tagadja, hogy a kutatóintézeti hálózat, amely így ezt a tevékenységet szinte kizárólag végzi Magyarországon, jobban, hatékonyabban is működhet. Egy másik nyilatkozatában megerősítette: közelebb hozná az egyetemeket a kutatóhálózatokkal, utóbbiakat be kell kapcsolni az oktatásba, akár a doktori képzésbe.

Az egyetem közlése szerint a „kor- mány határozott célja a kutatás-fejlesztés és innováció rendszerének megerősítése, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben és hatékonyabban járuljon hozzá az ország fejlődéséhez”. A találkozón az egyetemek képviselői kifejtették, a kfi megújításában meghatározó szerephez jutó felsőoktatási intézmények a kancellári rendszernek köszönhetően ma már felkészültebben, hatékonyabban és a piaci igényeket ismerve tudják fogadni és felhasználni a kutatás-fejlesztésre szánt pluszforrásokat, így jobban meg tudnak felelni az új elvárásoknak is. A stabilizált gazdálkodás és az eddigi fejlesztések megteremtették annak lehetőségét, hogy az egyetemek képessé váljanak az innovációs feladatok ellátására – írták.

Maróth jelezte, minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a ma-gyar gazdaság, és általában a társadalom számára. A gazdaság erősítéséhez több magyar szabadalomra és találmányra van szükség, jövőre ezért harminckétmilliárd forinttal tovább nő az állami forrás.