Kormányzati támogatással az antiszemitizmus ellen

Elkezdődtek a szervezési munkálatok, illetve az átfogó antiszemita-monitoringrendszer kidolgozása, és az érdekeltek bevonása a folyamatba – tájékoztatta lapunkat Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány főtitkára, akit arról kérdeztünk, hol tart a brüsszeli székhelyű, kormányzati támogatással megvalósuló Tett és Védelem Liga beindítása. Megírtuk, ötszázmillió forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés a kiadásokra, de már ebben az évben is segíti az állam a kezdeményezést, mégpedig 525 millióval, egy korábbi határozat szerint pedig 2020-tól beépülő jelleggel részét képezi a költségvetésnek a félmilliárdos összeg mint állandó forrás. Ezzel hazánk az európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmet segíti.

A szervezet a törvényalkotás, az igazságszolgáltatás, a monitoring-kutatás és az oktatási rendszer területén folytat kiterjedt tevékenységet. A kezdeményezést Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija vetette fel, és az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu mellett a holland, a belga, a francia és a spanyol zsidó közösség is üdvözölte.

A liga feladatai között szerepel az európai uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszerének átfogó értékelése, javaslat egységes jogalkotásra az antiszemitizmus elleni hatékony küzdelem érdekében. A projekt keretén belül létrejön egy huszonnégy órás antiszemitaincidens-bejelentő forró drót, a nemzeti tantervek és az alkalmazott oktatási anyagok átfogó elemzése és javaslattételek a tagállamokban, a médiában, közösségi médiában és közéletben megjelenő antiszemitizmus nyomon követése, továbbá monitoringjelentések közreadása mind a huszonnyolc tagállamban, beleértve az európai arab és török nyelvű médiát és közösségi médiát is.

Szalai Kálmán elmondta, első körben olyan országok esetében készítenek jelentést, ahonnan egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, noha feltételezhető, hogy több probléma is felmerül az előítéletesség és az incidensek értékelése tekintetében. Idén hat-nyolc uniós tagállamra kerülhet sor, ezek közül a főtitkár a skandináv országokat említette. Ezzel együtt már a visegrádi országokban is elkezdődött a szervezői munka. „Tényekre alapozott kutatásokat kívánunk közreadni. A zsidó közösségek sérelmére elkövetett atrocitások kapcsán például a németországi híradásokban megjelenő, a szélsőjobboldal látványos megerősödésére vonatkozó kijelentéseket kétkedéssel fogadjuk. Természetesen aggasztó probléma ez is, ám a bántalmazások és fenyegetések jóval nagyobb számban köthetők a muszlim közösségekből jövő elkövetőkhöz, illetve több esetben az iszlám szélsőségek által fűtött nézeteket vallókhoz” – mondta.

Megerősítette továbbá azt a célkitűzést is, miszerint egy olyan hiánypótló kutatáson is dolgoznak, amellyel európai szinten össze lehet majd hasonlítani az antiszemita előítéletesség szintjeit és tendenciáit a különböző országokban. Szalai jövő év elejére ígérte ezt a felmérést. Szerinte egyébként ténykérdés, hogy részben a migráció nyomán fellépő változások miatt az utóbbi években némely országban felerősödött az Izraelbe való kivándorlás, a Liga azonban nem ennek a jelenségnek a mértékét, legfeljebb az okait próbálná feltárni.

Köves Slomó korábban a Magyar Hírlapnak elmondta: azzal, hogy a kormány támogat egy ilyen kezdeményezést, még inkább egyértelművé válik, hogy értéknek tekinti az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és ebben hazánk – mint Izrael egyik legfontosabb európai barátja – más európai kormányokat is lépéskényszerbe hoz. Alapvetően három veszélyforrást jelölt meg: a tradicionális szélsőjobboldali zsidógyűlöletet, az integrálatlan migrációs tömegek körében elterjedt, a szélsőséges muszlim irányzatokhoz köthető gyűlöletkeltést és agressziót, végül az Izrael-ellenességbe bújtatott szélsőbaloldali antiszemitizmust.