Belföld

Szegeden színlelik a boldog vagyonőrt

Nagy a csábítás: kétszáz alkalmi munkára bejelentett dolgozónál egy cég havonta tízmillió forintot tud „megspórolni”

A szegedi önkormányzat udvari beszállítói körében voltak már házkutatások, de arra még nem kaptunk választ, indult-e büntetőeljárás.

Szegeden színlelik a boldog vagyonőrt
Fotó: MH

Trükkösen alkalmazott szegedi vagyonőrök címmel csütörtöki számunkban megírtuk, hogy az adóhatóság kérdőíves felméréssel ellenőrizte azt, hogy a biztonsági cégek miként foglalkoztatták a biztonsági őröket a Tisza-parti városban. Jeleztük, az adóhatóság két olyan vállalkozásnál is házkutatást tartott, amely évek óta a szegedi önkormányzat állandó beszállítója, s vezetői Botka László szocialista polgármester bizalmi emberei. A lapunkat megkereső, alkalmi munkavégzéssel foglalkoztatott biztonsági őrök elmondták, miként vándoroltatták őket egy-egy cég kapcsolt vállalkozásainál, hol az egyik, hol a másik, hol egy harmadik cégnél jelentették őket be a napi munkavégzésre, hogy spóroljanak az utánuk fizetendő közterhekkel.

Az alkalmi foglalkoztatásban heti öt napot lehet dolgozni, évente maximum kilencven napot. Ennél a formánál a foglalkoztatónak dolgozónként napi ezer forint közterhet kell fizetnie, ami havonta húszezer forint kiadást jelent a munkáltatónak. Ha a dolgozót munkaviszony keretében alkalmazzák, akkor az egy biztonsági őrre jutó közteher havi ötvenezer forint, míg ha az ágazati minimálbéren, akkor havi 75 ezer forint. Kétszáz kiszolgáltatott, alkalmi munkára bejelentett dolgozó esetén egy cég havi szinten akár tízmillió forint közterhet tud „megspórolni”. A csábítás az ágazatban hatalmas a vagyonvédelmi törvény, illetve a munka törvénykönyve szabályainak kijátszására. Az adózási szabályok is szigorúan tiltják a kapcsolt vállalkozások közötti alvállalkozói lánc kiépítését, ami a melegágyát jelenti a költségvetési csalásnak – mondta lapunknak egy könyvelőiroda vezetője.

A munkáltatóknak nem csupán az őrzés-védelem állandó helyszínein, hanem az alkalmi kitelepüléseken is – itt alkalmazzák egyébként a legtöbb alkalmi munkavállalót – jelenléti ívet és szolgálati naplót kell vezetniük, ami alapján nem lenne nehéz a hatóságoknak ellenőrizniük a foglalkoztatás szabályszerűségét, csakhogy – ahogyan szegedi forrásaink mondták – a jelenléti ívek néha „elkallódnak”. A szerződéses nyilvántartási napló, amely tartalmazza a megrendelő nevét, illetve azt is, hogy a megrendelést hány fővel és személy szerint kik végzik el a tényleges munkát, szigorú számadású nyomtatvány, amit öt évig kötelező megőrizni, ám önmagában a trükközések kiszűrésére ez sem alkalmas.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom