Új struktúrában a kutatói hálózat

Néhány héten belül összeül az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testülete – értesült lapunk. Úgy tudjuk, jelenleg a kormánytól és az MTA-tól is függetlenül működő szervezet székhelyének kiválasztása is zajlik. Megírtuk, a testület elnöke Maróth Miklós akadémikus lett, az akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig hat-hat főt delegált.

A  balliberális sajtó kereszttüzébe került elnök lapunknak nemrég elmondta, a testületnek gyorsan fel kell állnia, saját hellyel, minimális apparátussal, ami – miután kevesebb feladata lesz – az Akadémiától származik majd. Az új intézmény működésének mihamarább formát adunk, a bürokráciát csökkentjük, nemzetközi mintára – ígérte.

Ebbe a folyamatba információink szerint a nemzetközi tudományos élet szereplőit is bevonnák, köztük például olyanokat, akik egyébként korábban csatlakoztak az átszervezés elleni tiltakozáshoz, ám végül meggyőzödtek a pozitív kormányzati szándékról. Ebben szerepe lehetett a harminckétmilliárd forintos többletforrást biztosító határozatnak is. Palkovics László miniszter szerint egyébként, miután a hálózat a parlament által elfogadott törvény alapján önálló költségvetési fejezetet képez, a kutatás szabadsága nőni fog.

A menetrend szerint amúgy az ELKH szeptember elsejéig veszi át az Akadémiától a kutatóintézet-hálózatot, a folyamatra részletes akciótervet dolgoztak ki, amelynek egyik első lépéseként átvilágítják a kutatóintézetek eddigi működését. Bár hasonló vizsgálat korábban is született, a jogalkotói szándék szerint ez a mostani kifejezetten a működésre vonatkozik. „Meg kell nézni, hogy jogilag, pénzügyileg, a szerződéseket tekintve, mi az, amit átveszünk. Ebben a segítségünkre lesz a négy nagy könyvvizsgáló cég egyike, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, valamint az Állami Számvevőszéket is bevonjuk a folyamatba” – vetítette előre egy korábbi nyilatkozatában Palkovics.

Lovász László MTA-elnök szerint a kutatóintézeti hálózatnak nincs miért szégyenkeznie, a munkatársaknak tegnap szétküldött levelében pedig azt írta, „nagyon jó állapotban lévő, átláthatóan működő, az adófizetők évi húszmilliárd forintját felelősen elköltő” intézményeket adnak át.

„Az új kutatóhálózat irányítói többségükben maguk is kutatók, tudományterületük nemzetközi hírű tudósai. Ez a tény reményre jogosít fel: hiszem, hogy ők is pontosan tudják, milyen feltételek szükségesek a kiemelkedő eredményekhez, és ezeket a feltételeket megpróbálják megtartani és javítani” – húzta alá az elnök, hangsúlyozva, az Akadémia és a kutatóintézet-hálózat szoros kapcsolatának nem szabad megszakadnia.