Belföld
Demszky idején csak ígéret maradt a Széll Kálmán tér teljes megújítása
Budapesti leltár 4.. Az ikonikus óra, amely a budaiak számára jóformán igazodási pontként funkcionált, szintén új külsőt kapott, dacára annak, hogy elmozdítása ellen tiltakozó akciók szerveződtek
„Csendes, parkosított rész lesz a Moszkva térből 2009-től, mert a 2007 és 2013 közötti tízezermilliárd forintos uniós forrásból harmincmilliárdot a jelenleg Budapest szégyenfoltjának tekinthető tér rendezésére költenek„ – így kezdődik a 24.hu 2006. március 2-án közzé tett írása, amelyben ismertetik Demszky Gábor akkori szabaddemokrata főpolgármester nagyívű felújítási terveit a Moszkva teret illetően. Demszky rehabilitációról szóló 2006-os közleménye így szólt: „A Moszkva tér visszahódítása mintapéldája lehet a város újraegyesítésének. Annak, hogy részeiből ismét egyberakjuk a várost. Hogy a kerületek, a főváros egyet akarjon, és együtt cselekedjen a tér felélesztése érdekében”. Mindenfajta ígéret elhangzott, az autósok körforgalmat, a villamosok felújított síneket és fedett állomásokat, a buszok pedig egy végállomást és jobb átszállási kapcsolatokat kaptak volna, ha bármi is megvalósul akkor a volt városvezető terveiből.
A felújítást annak idején Demszky Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az MSZP-s Horváth Csaba részvételével jelentette be, néhány virágládát elhelyezve a téren, utalva a grandiózus zöld tervekre. Az ígéretek szerint 2009-től már csökkentett járműforgalom, parkosítás, csendesebb környezet várta volna a budapestieket.
A megújult Moszkva térre, amely mára Széll Kálmán nevét viseli, végül egészen 2016-ig kellett várnia a fővárosiaknak. A beruházás négyszáz napig tartott és 5,3 milliárd forintos összköltséggel zárult. Az átalakítás során a metróépületet a vázszerkezet kivételével teljesen visszabontották és „egy modern arculatú, könnyed hatást keltő, tágas üvegfalú létesítményt” építettek a helyére. Elbontották a vendéglátóegységeknek helyet adó, a metrókijárat melletti épületet és bódékat, a kereskedelmi funkciókat az új szolgáltató épületbe helyezték át, átalakították az autóbusz-végállomásokat, a villamosmegállókat, a teret határoló utakat és a villamosvágányok nyomvonalát, új, a Vérmező úttal párhuzamosan futó kerékpárút is épült, illetve kicserélték a környékén futó közművezetékek nagy részét, többek között vasúti, elektromos, távközlési kábeleket, víz- és távhővezetékeket, csatornaszakaszokat. Emellett jelentősen nőtt a téren a zöldfelületek aránya is: 182 fát telepítettek, és több mint hétszáz négyzetméternyi füvesített terület alakítottak ki. A tér megnyitása hivatalosan a budai fonódó villamoshálózat átadása is volt, amely így új közlekedési kapcsolatokkal bővült, valamint a villamos, a metró és a buszok mellett a Mol BuBi (budapesti biciklirendszer) gyűjtőállomását is elhelyezték a téren.
Az itt található narancssárga ikonikus órát, amely a budaiak számára jóformán igazodási pontként funkcionált, szintén megújították, dacára annak, hogy elmozdítása ellen tiltakozó akciók szerveződtek.
Végül a téren az új óra egy hatméteres oszlop tetején mutatja az időt, és, hogy a régi hangulatot is visszacsempésszék az építménybe, a hasábszerű, látszó betonoszlopon, a digitális számok alatt hangsúlyos árnyékként a régi óra is megjelenik számlapostul, oszlopostul. A régi szerkezet hetvennégy éven át állt a téren, és felmerült ugyan, hogy visszakerüll a helyére, de a régi vasváz teljesen szétkorhadt, így az óra egy elszánt budai lokálpatriótának köszönhetően a Kiscelli Múzeumba került.
Érdekesség, hogy Kalef, ritkábban Széllkalef volt a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között. A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája. Berta Zsolt azonos című regénye a kalefaktor szóból eredezteti a tér elnevezését. A második világháború előtt a kalefaktor a fűtő szakmát jelölte, a Széll Kálmán tér pedig az alkalmi munkából élő fűtőinasok piaca volt. Később, a Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték, tehát a „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt.
A felújításra a koronát idén sikerült feltenni, amikor a téren átadták a Széll Kálmánt, a dualizmus korának pénzügyminiszterét, kormányfőjét ábrázoló szobrot. Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester azt mondta, ma is szükség van olyan típusú vezetőkre az államigazgatásban, mint amilyen Széll Kálmán is volt. A főpolgármester méltatta az egykori pénzügyi szakembert, kiemelve érdemeit az 1873 után kialakult pénzügyi válság kezelését illetően is, majd párhuzamot vont Széll Kálmán politikája és a 2010-ben hatalomra kerülő kormány intézkedései között, hiszen „mindkét alkalommal komoly eladósodással és nagy költségvetési hiánnyal kellett szembenéznie a kormánynak”.
