Belföld
A valódi tét a nemzeti szuverenitás megőrzése
A hazájában egy sor bűncselekmény elkövetésével meggyanúsított orosz üzletember jelenleg a nemzetközi védelem egyetlen formájában sem részesül Magyarországon. Az EUB július 29-i ítélete tehát elsősorban nem róla, hanem a tagállamok függetlenségéről, illetve annak csorbításáról szól - írja a Magyar Nemzet.
Egyértelműen a tagállamok önállóságáról szól az Európai Unió Bíróságának múlt heti, az úgynevezett Torubarov-ügyben meghozott ítéletek – derül ki a lap birtokába került iratokból. Mint ismert, az EUB előzetes döntéshozatali eljárást folytatott le az ügyben, s határozatában kifogásolta azt a magyar joggyakorlatot, miszerint a bevándorlási hivatal döntéseit a bíróságok nem írhatják felül, de ha jogsértést észlelnek, új eljárásra utasíthatják a hatóságot.
Az Igazságügyi Minisztérium írásbeli észrevételt terjesztett be az EUB-hoz, amelyben felhívták a testület figyelmét arra, hogy a hazai eljárásjogi szabályok megfelelnek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak. A lap birtokába került dokumentumban leszögezik, hogy a magyar jogszabályok eleget tesznek a hatékony jogorvoslat bíróság által meghatározott követelményeinek. A magyar kormány hangsúlyozta: annak meghatározása, hogy a jogorvoslati eljárásokban milyen jogkörökkel rendelkeznek a tagállami bíróságok, alapvetően a nemzeti eljárásjogi autonómia körébe tartozik.
Erre – illetve számos szakmai és nemzetbiztonsági kompetencia hiányára – figyelemmel döntött 2015-ben úgy az Országgyűlés, hogy a menekültkérelmek érdemi elbírálását a bevándorlási hatóságra bízza, az eljárások törvényességi felügyeletét pedig a bíróságokra.
Ebből a szempontból Alekszij Torubarov ügye azért érdekes, mert a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság előbb azt érte el, hogy a bíróság új eljárásra utasítsa a bevándorlási hivatalt a kétes körülmények között meggazdagodott orosz üzletember ügyében. Miután pedig a hatóság a megismételt eljárásokban sem találta megalapozottnak a férfi nemzetközi védelem iránti kérvényét, arra sikerült rávenniük az esettel foglalkozó bírót, hogy forduljon az EUB-hoz, és ott kezdeményezze a már említett előzetes döntéshozatali eljárást.
Visszatérve az EUB július 29-i ítéletére, abban a testület a kormány érvelésével ellentétes megállapításra jutott, s lényegében elfogadta Michal Bobek, az EUB főtanácsnokának indítványát, aki az eljárás során egy korábbi, precedensértékű ügyre (Alheto) hívta fel a figyelmet. Bobek leírta: a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a menekültügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző nemzeti bíróságaik rendelkezzenek-e hatáskörrel a jogszabálysértő határozat megváltoztatására, vagy csak az ilyen határozat megsemmisítésére és a jogszabálysértő határozatot hozó hatóság új eljárás lefolytatására való kötelezésére legyenek felhatalmazva.
A főtanácsnok ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, hogy az említett korábbi ítéletben az is megállapítást nyert, hogy a menekültekről szóló uniós irányelv megköveteli: amennyiben a nemzeti bíróságok csupán a jogszabálysértő közigazgatási határozat megsemmisítésére bírnak felhatalmazással, úgy hatáskörrel kell rendelkezniük olyan kötelező érvényű iránymutatás megfogalmazására, amelyet a jogszabálysértő határozatot meghozó hatóságnak tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania. A főtanácsnok szerint – bár név szerint nem említi, de – a Torubarovéhoz hasonló esetekben az eljáró bíróságnak mellőznie kell annak a nemzeti jogszabálynak az alkalmazását, amely a jogkörét az érintett közigazgatási határozat puszta megsemmisítésére korlátozza.
Ezt erősítette meg most az EUB ítélete is, amely egyúttal jelezte: az előzetes döntéshozatali eljárás célja, hogy segítse a tagállami bíróságot az uniós jog értelmezésében, és elősegítse a közösségi jog egységes alkalmazását. A bíróság tehát irányadó a tagállami bíróság, illetve az uniós országok összes bírósága számára.
Erre – illetve számos szakmai és nemzetbiztonsági kompetencia hiányára – figyelemmel döntött 2015-ben úgy az Országgyűlés, hogy a menekültkérelmek érdemi elbírálását a bevándorlási hatóságra bízza, az eljárások törvényességi felügyeletét pedig a bíróságokra.
Ebből a szempontból Alekszij Torubarov ügye azért érdekes, mert a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság előbb azt érte el, hogy a bíróság új eljárásra utasítsa a bevándorlási hivatalt a kétes körülmények között meggazdagodott orosz üzletember ügyében -írja a Magyar Nemzet. Miután pedig a hatóság a megismételt eljárásokban sem találta megalapozottnak a férfi nemzetközi védelem iránti kérvényét, arra sikerült rávenniük az esettel foglalkozó bírót, hogy forduljon az EUB-hoz, és ott kezdeményezze a már említett előzetes döntéshozatali eljárást.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász egyébként kétélű fegyvernek tartja az uniós bíróság döntését, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a luxemburgi testület ítéletére alapozva a bíróságok a jövőben akár a menekültügyi hatóság által korábban megadott menedékjogokat is megvonhatják. Továbbá a bíróságok szűkíthetik is a menekültjogot, arra hivatkozva, hogy a menekültügyi hatóság túl tágan értelmezi a genfi egyezményt, ezért nem támogatják a menedékjog vagy a nemzetközi védelem megadását. Másfelől viszont ismert a Soros-hálózat törekvése a bírák és jogászok úgynevezett „érzékenyítésére”.
Az EUB mostani ítélete azért aggasztó, mert ez a testület hivatott dönteni a Stop, Soros!-törvénycsomag ügyében indult kötelezettségszegési eljárásban is, amely két hete került a bíróság elé. A tét pedig ez esetben jóval nagyobb, mivel az illegális migráció megállításáról szóló, Brüsszel által támadott szabályozás egy része az alaptörvényben rögzített, és soha nem volt még példa arra, hogy uniós szervezet tagállami alkotmányos normát kíséreljen meg felülírni az európai normákra vagy a közösségi jog szellemére hivatkozva.
