Százezernél is kevesebb közfoglalkoztatottal számol jövőre a kormány

A 2020-as költségvetésben a közfoglalkoztatásra szánt Start-munkaprogram előirányzat tervezett összege 128 milliárd forint, amely átlagosan 91 ezer fő közfoglalkoztatását teszi lehetővé – közölte megkeresésünkre a Belügyminisztérium. A büdzsében rögzített támogatás egyébként évről évre csökken, hiszen egyre kevesebben vesznek részt a különböző programokban, a „kiesőket” ugyanis felszívja az elsődleges munkaerőpiac.A tárca lapunknak megküldött adatsora szerint a Start-munkaprogram előirányzata – a létszámokhoz is igazodva – 2016-ban volt a legmagasabb, 340 milliárd, 2017-ben 325 milliárd, 2018-ban 225 milliárd, 2019-ben 180 milliárd forintra csökkent az összeg.

Jövőre alapvetően az idén is működő programok folytatódhatnak, mint például a járási startmunka programok, az országos hatáskörű szervezetek, költségvetési szervek által megvalósított országos közfoglalkoztatási programok, továbbá az önkormányzatok hosszabb időtartamú közfoglalkozta­tási programjai.

A tárca szerint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma egyébként 104 117 fő volt idén áprilisban, amely létszám az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal, azaz 1360 fővel több, az előző év áprilisához viszonyítva azonban 28,4 százalékkal, több mint 41 ezer fővel kevesebb. Érdekesség, hogy az áprilisi zárónapon a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány (1242 fő) számított a legnagyobb közfoglalkoztatónak, második helyen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság áll, amely 1028 fő közfoglalkoztatottat alkalmazott ebben az időpontban.

A Belügyminisztérium amúgy rendszeresen vizsgálja a közfoglalkoztatásból kikerülő személyek későbbi munkaerőpiaci részvételét. Az úgynevezett nyomon követéses vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy hányan vettek részt ezekben a programokban, s közülük a program befejezése után hat hónappal, pontosan a kilépést követő száznyolcvanadik napon milyen arányban dolgoztak a munkaerőpia­con bejelentett, de nem közfoglalkoztatás jellegű munkaviszonyban, vagy saját vállalkozásban, illetve milyen arányban kerültek vissza az álláskeresők nyilvántartásába. Áttekintve a statisztikákat, a közfoglalkoztatásból kilépők évente nagyjából tizenöt-tizennyolc százaléka tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpia­con, ötven százalékuk visszakerül valamely programba. A legkisebb arányban ez Borsodban és Szabolcsban valósul meg, azokban a megyékben tíz és tizenöt százalék közötti ez az arány, legalábbis a tavalyi év adatai szerint. Czomba Sándor volt államtitkár egy minapi rendezvényen a helyi tapasztalatokra hivatkozva beszélt arról, hogy munkát nem mindenki akar vállalni, és országos szinten a százezret közelítheti azok száma, akik nem hagynák el a közfoglalkoztatást. Ugyan erre vonatkozóan pontos és hivatalos kormányzati állásfoglalás nem történt, ám a kabinet vélhetően hosszú távon számít a program fennmaradására, még ha a remények szerint csökkenő létszámmal is.

Mindazonáltal az elhelyezkedést is külön kezdeményezéssel segítik. A közfoglalkoztatottak képzési lehetőségét 2016–2020 között az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projekt biztosítja, a BM szerint ennek fő célja kifejezetten az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatása, a hiányzó iskolai végzettség vagy szakmai tudás, szakképzettség megszerzése, ezzel is elősegítve a résztvevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra. A kiemelt projektben az indításától 2019. június végéig 86 800 fő vett részt, a képzéseket sikeresen befejezők létszáma 79 194 fő (91,2 százalék) volt – tudatta lapunkkal a tárca.

Kitértek arra is, hogy a jelenleg hatályos képzési jegyzékeken 173 szakirány, elsősorban a munkaerő-piaci igényekre reagáló, államilag elismert szakképesítés szerepel. A hiányszakmákra irányuló képzések többsége az építőipari, a szociális, a gépészeti, valamint az elektrotechnikai-elektronikai ágazatokba sorolhatóak. A kereskedelmi területeken indított (például élelmiszer-, vegyiáru-, műszakicikk-eladó stb.), valamint a vendéglátáshoz kapcsolódó képzések (szakács, pincér, konyhai kisegítő) is gyakoriak. Továbbá népszerűek az olyan rövidebb időtartamú – raktáros, illetve építő- és anyagmozgató gépkezelői képzések is, amelyek a munkaerőpiacon szintén kifejezetten keresett végzettséget adnak.