Park a főváros szívében

Bár 2013-ig Budapest XIII. kerületéhez tartozott, mára a Margitsziget önálló városrészként működik, a főváros közvetlen közigazgatása alatt. Különlegessége, hogy a 2011-es népszámlálás szerint lakónépessége három fő volt. A Duna fővárosi szakaszán található sziget ugyanakkor inkább óriási közparkként funkcionál, ahol sport- és szabadidős létesítmények, szabadtéri éttermek és kiülős helyek várják az odalátogatókat.

Aki viszont legutóbb tizenöt éve járt a Margitszigeten és azóta ma látogatna oda először, nem hinne a szemének: a kilencvenes évek vége-kétezres évek elején ugyanis néhány elhivatott futót és teniszezőt leszámítva, még alig-alig lehetett a sziget belsejében emberekkel találkozni. A kétezer-nyolcszáz méter hosszú zöldterület sokrétű adottsá­gait a budapestiek igazán akkor kezdték felismerni, amikor kiépült a sziget külső szélén a speciális rekortán burkolatú futókör. Néhány éven belül a sportolni vágyók fokozatosan felfedezték a hely kiváló adottságait, mára pedig szinte nincs olyan napszak, amikor valaki ne körözne a pályán.

A Margitsziget megújulásának következő fontos pontja volt a zenélő szökőkút teljes megújítása – ez nem összekeverendő az északi oldalon található, 1936-ban épített Bodor-kúttal, amely azonban nem szökőkút. Talán minden budapesti emlékszik arra, hogyan nézett ki a létesítmény tíz évvel ezelőtt: az odalátogatók csak egy szebb időket is megélt, kopott, oda nem illő építményt láthattak, amelyet még 1962-ben adtak át és amely az ezredfordulóra teljesen tönkrement, majd 2002-ben részleges felújításon esett át. Mai, végleges formáját 2013-ra érte el: medencéje ezer négyzetméter alapterületű, átmérője harminchat méter, ezzel pedig Magyarország legnagyobb szökőkútja. A középső vízsugár több mint huszonöt méter magasságba lő fel, a beépített fúvókák darabszáma 154, azok megvilágítását pedig összesen 227 színes lámpa biztosítja.

A zenélő szökőkutat tavasszal, május 1‑jén hozzák működésbe, és minden év október 31‑éig működik. A zenei blokkok körülbelül kétóránként váltogatják egymást, ám még rossz időben sem fordulhat elő, hogy ne állnák körbe az érdeklődők a fény- és hangjátékot minden napszakban.

A Margitsziget teljes külső megújulására egészen a 2017-ben hazánkban rendezett vizes világbajnokságig kellett várni. Az ekkor lebonyolított leglátványosabb fejlesztések közé tartozik negyvenháromezer négyzetméternyi gyep, száznyolcvanezer ültetett növény, száznegyven új parki bútor, száznegyvenhat új kandeláber, új közösségi terek és egy fénykert is.
Régi igény volt az 1930-ban épült Hajós Alfréd Sportuszoda modernizálása is, ahol a világbajnokságra megújult az uszodatér, a tanmedencék, a gépészeti és technikai berendezések, az öltözők és a lelátók, új gépek kerültek az edzőterembe, továbbá teljesen új sporteszközök kerültek a létesítménybe, így kötelek, zászlók, kapuk és rajtkövek is. Emellett kiépült a sziget teljes körű csatornahálózata is, de bővült a szabadtéri fitneszpark, a gyerekek játszótere és az északi parkoló is, megújultak a sétaútvonalak, valamint a Palatinus strand, amely a kiépült wellnessrészleggel azóta egész évben látogatható.

Külön kiemelendő a Margitszigeti Szabadtéri Színpad teljes felújítása, amely mostani, megújult formájában ünnepelte tavaly nyolcvanadik születésnapját. A szabadtéri színpad felújítása során újraszigetelték a nézőteret, kicserélték a nézőtéri székeket, felújították a közönségforgalmi területeket, a színpad fölé új, feszített szerkezetű tető került, valamint modernizálták az öltözőket és a színpadot kiszolgáló létesítményeket.

A létesítmény nemzetközi viszonylatban is a komolyzene és a zenés színház rangos helyszíneként működik, ahol olyan sztárok léptek már fel mások mellett, mint az amerikai hegedűvirtuóz, a háromszoros Grammy-díjas Hilary Hahn, a ghánai születésű énekesnő, Y’akoto, a kétszeres Grammy-díjas Soweto Gospel Choir, Giuseppe Altomare olasz bariton és Arturo Chacón-Cruz mexikói tenor.