Belföld

A fürdők városa, amely vizes nagyhatalommá vált

Budapesti leltár 2. A 2010 után elindított felújítási program eredményeként a műemléki épületek többsége mára régi fényében pompázik, ez év második felében pedig a Király is sorra kerül

Nem nehéz feladat cáfolni a fővárosi ellenzék elnagyolt kijelentéseit a Tarlós István által „tönkretett és lerombolt” Budapestről. Ezzel szemben már jóval nagyobb munka felsorolni minden beruházást és fejlesztést, amely 2010 óta a fővárosban zajlott. Sorozatunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk be, milyen volt Budapest akkor és most, azaz mivé vált Magyarország fővárosa az elmúlt kilenc év során.

A fürdők városa, amely vizes nagyhatalommá vált
A felújított Rudas közkedvelt turistacélpont, ami nem csoda: a top öt budapesti látnivaló között mindig szerepel egy külföldi listáján valamelyik műemléki fürdő felkeresése
Fotó: MH/Ficsor Márton

Budapest a fürdők városa – szokták mondani, ám Európa-szerte számos város büszkélkedhet még patinás, lenyűgöző gyógyfürdőkkel. A legnagyobb intézményeket befogadó városokról, mint az angliai Bath, a belga Spa, a német Baden-Baden, a cseh Karlovy Vary a legtöbben már hallottak.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Budapest a világ kevés olyan fővárosának egyike, ahol hőforrások találhatóak, a különleges összetételű gyógyvizet pedig hivatalosan nyolc gyógyfürdő hasznosítja. Nem utolsó sorban ezek többsége egyben műemlék és turisztikai látnivaló is.

Törökfürdő a Rudasban, 1987
Törökfürdő a Rudasban, 1987
Forrás: MTI/Szamosi János

A műemléki fürdők közül a Rudas útja az egyik leglátványosabb. A jelenlegi épület helyén már a középkorban is üzemelt egy fürdő, amit Szokollu Musztafa budai beglerbég 1571-72-ben átépíttett. A mai Rudast a Buda felszabadítása utáni évszázadokban fokozatosan bővítették, átépítették. Az uszoda csarnokot 1896-ban nyitották meg, közel harminc évvel később pedig hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A Rudast 1936-tól csak férfiak látogathatták, 2005-ben – miután befejeződött a fürdő felújítása – bevezették a külön női napot, valamint koedukált fürdési napokat. Az épület a második világháborúban súlyosan megsérült, majd 1951–52-ben Tőkés György tervei alapján újjáépítették, később huszonnyolc ágyas kórházi osztályt is kialakítottak az épületben.

Az épület törökfürdő részét 2006-ban újították fel körülbelül ötszázhatvanmillió forintos költséggel, és ezzel egy időben nyílt meg a lehetőség arra, hogy közel hatvan év után nők is látogathassák az épületet.

A 2014-re megújult épületet az 1800-as évek végi állapot szerint állították helyre
A 2014-re megújult épületet az 1800-as évek végi állapot szerint állították helyre
Forrás: MH

A teljes körű, mai állapotát eredményező felújításra azonban 2012-ig kellett várni – ekkorra újult meg az épület külső homlokzata, amelyet korabeli fotók és tervrajzok alapján az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően állították helyre. Az épületet akadálymentessé tették, korszerűsítették a fűtési, a szellőztetési és a világítástechnikai rendszereket, az ablakokba pedig a legmodernebb hőálló üveget szerelték be. A gyógyfürdő energetikai korszerűsítése és az azóta már elhíresült wellnessközpont a panoráma jakuzzival 2014-re készült el.

A budapesti fürdők látogatottsági adatai is jól jelzik, hogy az elmúlt években a felújításokba fektetett pénz nem volt hiábavaló: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2010-ben a fővárosi fürdők személyforgalma 5,7 millió körül mozgott, addig 2017-re már csaknem 7,7 milliónál járt.

A fürdők országos személyforgalma kilenc évvel ezelőtt közel 29,5 milliót jelzett, tavalyelőtt pedig ugyanez az adat már meghaladta a negyvenegymilliót.

Egy korábbi interjúban Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. értékesítési és marketing igazgatója azt mondta, nincs még egy olyan főváros a világban, ahol ennyi működő történelmi fürdő található, erre a turisztikai adottságra nemcsak lehet, de kell is építkezni. A top öt budapesti látnivaló között mindig szerepel egy külföldi tervei között valamelyik műemlék fürdő felkeresése. Belföldön azonban nem feltétlenül jellemző a fővárosi fürdők vonzóereje vidékről, inkább Budapestről és vonzáskörzetéből érkeznek e célból a látogatók. A BGYH fürdőit egyébként tavaly az előző évhez képest mintegy háromszázezerrel többen, négy és fél millióan látogatták, ami egy év alatt 7,3 százalékos napi vendégforgalom-növekedést jelent. Kiemelkedő eredményt ért el a Széchenyi fürdő a 2017-es másfél milliós után a tavalyi 1,7 milliós vendégforgalmával, de a Palatinus és a Paskál szintén jól teljesített, ezekben a fürdőkben harmincegy és tizenhárom százalékkal nőtt a vendégek száma.

A BGYH-ról nem árt tudni, jelenlegi menedzsmentje 2010 végén kezdte meg tevékenységét, előtte a cég évente hatszázmillió–egymilliárd forint közötti veszteséget termelt hosszú éveken keresztül. A cég tavalyi adózás előtti eredménye 4,3 milliárd forint volt úgy, hogy a működéséhez nem kap sem fővárosi, sem állami támogatást. Az összeget vissza­forgatják fejlesztésre, a korábbi veszteségeket a fővárostól kapott egyszeri, mintegy kilencszázmillió forintos támogatással sikerült egyenesbe hozni. Ezt követően, 2013-ban tudták elkezdeni a fejlesztéseket.

És ha már fürdőfejlesztésről van szó, körülbelül egy hete adták át a felújított Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt, amelyet több mint hárommilliárd forintból korszerűsítettek. A Soroksári-Duna bal partján álló pesterzsébeti fürdőt veszteséges működése miatt évekkel ezelőtt be kellett zárni, a strand 2001, a gyógyfürdő 2005 óta nem fogad vendégeket. A felújítás részeként modernizálták a helyi védelem alatt álló kupolás „áltörökfürdőt” és egy négyezerháromszáz négyzetméteres új épülettel is bővült a létesítmény.

A fedett térben tíz medence – jódos-sós vizű termálmedence, termálmedencék, gyerekmedence, kiúszós élménymedence, a terápiás részlegen súly- és kádfürdők, merülőmedencék és Kneipp-medence – várja a látogatókat, míg a kinti részlegen – a felújított hullámmedence mellett – helyet kapott egy gyerek- és egy úszómedence is. A szaunavilág a teljes megnyitás után külön zónaként üzemel majd.

A rekonstrukció egyébként a fővárosi önkormányzat fürdőfejlesztési programjának része, aminek köszönhetően már megújult, illetve bővült is 2010 óta a Palatinus a Margit-szigeten, a már említett Rudas, a Lukács és a Paskál fürdő, továbbá a Csillaghegyi strand is. Szintén e program részeként a második félévben napirendre kerül a Király fürdő felújítása és bővítése, a fejlesztés miatt várhatóan két évre bezárják az intézményt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom