Belföld

A főváros éke az enyészettől megmentett Várkert Bazár

Budapesti leltár 1. Ezer nap elég volt arra, ami évtizedekig lehetetlennek tűnt, ami harminc éven át pusztult, három év alatt újjáépült – mondta Orbán Viktor az épület 2014-es átadásakor

Nem nehéz feladat cáfolni a fővárosi ellenzék elnagyolt kijelentéseit a Tarlós István által „tönkretett és lerombolt” Budapestről. Ezzel szemben már jóval nagyobb munka felsorolni minden beruházást és fejlesztést, amely 2010 óta a fővárosban zajlott. Sorozatunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk be, milyen volt Budapest akkor, és milyen most, azaz milyenné vált Magyarország fővárosa az elmúlt kilenc év során.

A főváros éke az enyészettől megmentett Várkert Bazár
Az avatás után az ellenzék árgus szemekkel figyelte, mikor lazul meg egy térkő – ám az épület régi fényében pompázik, és a nap minden szakában gyönyörködnek benne az arra járók
Fotó: MH/Hegedűs Róbert

Bár még csak július van, javában dübörög az őszi önkormányzati választás kampánya, a vasat főként az ellenzék, azon belül is a közös – ám nem egyetlen – jelölt üti. Karácsony Gergely azonban ahelyett, hogy az elért eredményeivel próbálná eladni magát mint potenciális jó városvezető, inkább – ahogy Tarlós István főpolgármester fogalmazott – forradalmárnak igyekszik beállítani magát, aki minimum a fővárosiak, de inkább az egész ország „felszabadításáért” küzd. E cél mellett eltörpülni látszik a fővárosiak sorsa, amit azonban a város mindenkori első emberének nem szabadna figyelmen kívül hagynia. Ám nem csoda, hogy Karácsony Gergely nem fektet túl nagy hangsúlyt városvezetői múltjának fitogtatására, ugyanis nemhogy eredményeket nem ért el, de egyenesen kudarcosnak mondható eddigi polgármesteri karrierje. A jelenlegi városvezető, Tarlós István érdemeit viszont – érthető okok­­-ból – nagy erőkkel igyekszik elbagatellizálni nyilatkozataiban, legutóbb például a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, a budapestiek kifejezetten nem örülnek a fővárosban elvégzett fejlesztéseknek.

Sorozatunkban elsőként a sokáig hányatott sorsú Várkert Bazárt vesszük górcső alá, amelynek első ütemét végül 2014. április 2-án, Ybl Miklós születésének kétszázadik évfordulóján adták át ünnepélyes keretek között. A végső, jelenlegi állapot eléréséig azonban hosszú út vezetett.

Az öt évvel ezelőtti átadás időzítése nem volt véletlen: a Budapest I. kerületében található impozáns épületet Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1883 között építették. Funkcióját tekintve eredetileg üzletekkel töltötték meg az árkádsorait, 1888-ig nőipari tanműhely is működött a falai között, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok kapott helyet az épületben. 1884-ben Strobl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak, ám a következő száz év során őt még nyolcvan művésztársa követte.

Az impozáns épületet nem kímélték a történelem viharai: a második világháború alatt súlyosan megrongálódott. Legközelebb 1961 és 1984 között álltak nyitva kapui, az épület számos koncertnek, zenei rendezvénynek adott otthont Budai Ifjúsági Park néven. A nyolcvanas évek elején azonban a bejárathoz vezető lépcső kőfala leomlott, ettől kezdve állapota folyamatosan romlott, így végül teljes egészében lezárták, nem lehetett látogatni. A sorsa több évtizedre megpecsételődött: az arra járók sokáig nem láthattak mást, csak megrongálódott falakat, bedeszkázott ablakokat és lezárt bejáratot. Attól lehetett tartani, lassan az egész a Dunába omlik. Még a 2011-ben bejelentett rekonstrukció előtt Nagy Gábor Tamás (Fidesz–KDNP), az I. kerület polgármestere fogalmazott úgy – nem véletlenül –, hogy az épület egy sebhely, amely elcsúfítja Budát. A Várbazár 1996-ban felkerült a WMF, azaz a World Monuments Found nevű műemlékvédő szervezet a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit nyilvántartó listájára.

Érdekes tény, hogy még 1997-ben, a Horn-kormány alatt született egy szinte példa nélküli, pártok feletti konszenzus a felújításról, amiből azonban végül semmi nem lett. Később, még 2011-ben Zumbok Ferenc miniszteri biztos úgy nyilatkozott az épületről: „Harminc év lemaradásunk van, ez már az utolsó utáni pillanat, hogy megmentsük a végleges pusztulástól az épületegyüttest.”

Végül a beruházás két ütemben zajlott, a műemléki rekonstrukció és a közlekedés-fejlesztés, valamint az új épületrészek felépítése több mint tizenegymilliárd forintba került, az összeget európai uniós és állami forrásokból biztosították. A projekt megvalósítása során 8988 négyzetméter nagyságú épületegyüttest újítottak fel, a mélygarázzsal együtt 17 722 négyzetméternyi új területet építettek hozzá és 8734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítottak ki. Az első ütem április 3-i átadásán Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, az utolsó koncertet 1984-ben tartották, élőzenés temetést rendezve Ybl Miklós alkotásának. Ezt követően évtizedekig semmi sem történt a Várkert Bazárral, csak a romlás és az enyészet, sőt a rendszerváltás után a privatizáció sötét felhője is beúszott a bazár fölé. Felelevenítette, hogy három éve döntöttek a felújításról, és ezer nap elég volt arra, ami évtizedekig lehetetlennek tűnt: „Ami harminc éven át pusztult, három év alatt újjáépült.”

Az első ütem részeként teljesen felújították a kétszáz éve született Ybl Miklós által tervezett építményeket, kialakítottak egy összesen kétezer-ötszáz négyzetméteres kiállítóteret, valamint egy kilencszáz négyzetméteres rendezvénytermet. A második ütemben elkészültek az új épületrészek, a liftek és a mozgólépcsők mellett a királyi kertek rekonstrukciója, a mélygarázs és a rendezvényterem, illetve látogathatóvá vált az Öntőház udvar.

Természetesen a fővárosi ellenzék nem győzte támadni a beruházást, többek között azzal, hogy mivel több ütemben adták át az épületet, „közpénzből kampányoltak”. Az avatáskor Szabó Rebeka, az akkor még Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja vitriolos nyilatkozatot adott a Nol.hu-nak, és tiltakozott az ellen, hogy a kabinet és a főváros vezetése „uniós milliárdokból kampányol”. Nem sokkal később az ellenzék és médiája árgus szemekkel figyelte az épület használatba vételét, és igyekezett minden vakolatdarab lehullásáról, illetve minden térkő elmozdulásáról hangos vádaskodások közepette beszámolni. A végeredmény ennek ellenére sem változott: az épület méltó állapotában újra Budapest egyik éke, és a nap minden szakában gyönyörködnek benne a járókelők és turisták egyaránt.

Kapcsolódó írásaink

Az Etele térig jár az 1-es villamos

ĀTarlós István adta át a vonal meghosszabbított szakaszát - Az anyagi és technikai feltételek adottak a 3-as metró klimatizálásához MH-VIDEÓ

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom