Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetéshez beterjesztett összegző módosító javaslatot

A költségvetési bizottság indítványát 117 igen és 52 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők. Az elfogadott módosítások tovább növelik az oktatási, a kulturális, a szabadidős, a turisztikai, az egyházi fejlesztési célokra szánt forrásokat, valamint a hazai nemzetiségek jövő évi támogatásait a kormány költségvetési javaslatán belüli átcsoportosítások eredményeként.

Százmillió forint többletforrást biztosítottak a képviselők az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyelete és az egészségügyi ellátás eredményességét értékelő minőségügyi szakfőorvosi felügyelet operatív feladatainak Nemzeti Népegészségügyi Központon belüli működtetésére.

A Károli Gáspár Református Egyetem Ráday Felsőoktatási Diákotthona újjáépítésére, valamint a tűzkárt szenvedett diákotthonnal egy épületegyüttest képező Dunamelléki Református Egyházkerület székházának felújítására együttesen 3261,4 millió forint plusz jut.

A Révfülöpi Általános Iskola szigetelésének megvalósítására 32 millió forint, a Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola általános felújítására 100 millió forint, a Magyar Művészeti Akadémia műemlékvédelmi beruházásaira 800 millió forint többletpénzről döntött a törvényhozás.

Több vidéki város és község (például Dabas, Kőszeg, Tata, Jászapáti, Tiszajenő, Ispánk, Magyarszombatfa, Szalafő, Nagybarca, Tápiószentmárton és Tápiószele), valamint a főváros egyes közösségépítő beruházásaira mintegy 3 milliárd forinttal több jut a jövő évi költségvetésből.

A fogyatékossággal élő személyek országos érdekvédelmi szervezeteire 94,4 millió forinttal, a 2020. évi paralimpiai felkészülésre, a Paralimpián való részvételre 447 millió forinttal többet tartalmazhat az eredetileg tervezettnél a büdzsé.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára intézményfejlesztési stratégiájának első üteme 100 millió forint plusz forrást kapott.

A költségvetési javaslathoz 786 érvényes ellenzéki módosító indítvány érkezett, a szakbizottság, illetve a parlament ezek egyikét sem támogatta.

A szavazás után az elnöklő Lezsák Sándor közölte: az egységes költségvetési törvényjavaslatot Kövér László, az Országgyűlés elnöke megküldi Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanács elnökének, aki három napon belül tájékoztatja a házelnököt a véleményükről. A büdzsé zárószavazása pénteken várható.

Szűcs Lajos (Fidesz) a szakbizottságok többségi véleményét ismertette, és kijelentette: a költségvetés a fenntartható növekedés és a családok költségvetése. Jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására, és amíg 2010-ben a családtámogatások 76 százaléka járt alanyi jogon és 24 százalékuk munkához kötve, most a munka alapú támogatások vannak túlsúlyban.

Szűcs Lajos kijelentette: jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására

Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Jövőre is megvalósul az úgynevezett nullás egyenleg, vagyis csak a fejlesztések, beruházások érdekében lehet növelni a hiányt - mondta a politikus, majd szólt az országvédelmi alapról és a rendkívüli alapokról, amelyekben 488 milliárd forint, vagyis a nemzeti össztermék csaknem 1 százaléka szerepel.

Szűcs Lajos stabilnak nevezte a gazdaságot, a javaslatot pedig megalapozottnak, amely fenntartható növekedést vetít előre. Célnak nevezte továbbá a munkát terhelő adók és a vállalkozások terheinek csökkentését, és azt, hogy a jövőben tovább növekedjen a foglalkoztatás. Szűcs Lajos rámutatott: a reálkeresetek 2018-ban a 2010-eshez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, ez még tovább javulhat.

Gelencsér Attila arról beszélt, hogy a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola épülete méltatlan állapotban van, a felújítás elodázhatatlan, ezért módosító javaslatot nyújtott be, 100 millió forintos támogatást kérve. A cél, hogy az intézmény méltó módon maradhasson a régió művészetoktatásának meghatározó intézménye - mondta.

Frakciótársa, Koncz Ferenc azt emelte ki, hogy a költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására 2020-ban.

A szintén fideszes Hörcsik Richárd hangsúlyozta: a stabilitás teremti meg annak lehetőségét, hogy a büdzsé a családok költségvetése lehessen.

Potocskáné Kőrösi Anita kiemelte: a 2020-as költségvetésből komplett társadalmi csoportok maradtak ki. Az ellenzéki politikus az elvándorolt magyarokat említette példaként, és rámutatott: ezek az emberek azért mentek el, mert Magyarországon nem látják a jövőt. Nem ad választ generációs problémákra, a nyugdíjasok helyzetére sem a büdzsé. A differenciált emelést sürgette esetükben, majd a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása mellett érvelt a jobbikos politikus.

Kitért a rendvédelmi dolgozókra is, szerinte az évek óta befagyasztott illetmény-alapot mindenképpen emelni kellene. Nagyon fontos, hogy anyagi megbecsülést adjanak ennek a hivatásnak - rögzítette. A pozitívumok között említette a nemzetpolitikai tételeket, de azt kérte, hogy Bethlen Gábor Alapkezelő a pályázati rendszerét dolgozza át a támogatások megfelelő odaítélése érdekében. A Jobbik költségvetést nem tudja támogatni - jelezte.

Z. Kárpát Dániel azt mondta, az állami támogatású lakáscélú előtakarékosságot tervező fiatalokra nem gondol a büdzsé, a költségvetési tervezetből „kimaradt az ő életük”. Szerinte így felelőtlenség tőlük a gyermekvállalás emelkedését várni.

Szilágyi György úgy vélte, a lombikprogramban való részvételhez sok családnak nagy terhet jelent 300-400 ezer forintos önrész. A Jobbik évek óta egy hárommilliárd forintos kerettel működő alapítvány létrehozását javasolja, amelyhez pályázhatnának azok a párok, akik nem tudják vállalni az önrészt - magyarázta.

Varju László arról beszélt, hogy minden költségvetési módosító indítványt elutasított a kormány. A leszakadás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét, amelynek a magyar emberek a vesztesei, s szóvá tette a jóléti kiadások egyre csökkenő arányát is.

Az egész úgy ahogy van, hűen türközi a kormány társadalompolitikáját - fogalmazott, majd hozzátette: nem erre kaptak felhatalmazást az emberektől. A népnyúzó, adóztató megoldásokból nincs olyan, amit ne tudnának kipróbálni - mondta a DK-s politikus, és feltette a kérdést, meddig akarják sanyargatni még az embereket?

Varju László a közalkalmazottak, a tanárok, rendőrök, orvosok, ápolók bérének emelését sürgette. Szóvá tette, hogy a kormánypártiak nem támogatták frakciója módosító indítványát, amely emelte volna a parlagfűmentesítésre szánt forrásokat, majd sürgette az euró minél előbbi magyarországi bevezetését.

Frakciótársa, Hajdu László azt vetette fel, hogy az önkormányzatok támogatásának 0,9 százalékos emelkedése nem elég a kötelező feladatok ellátáshoz. Míg 2017-ben 280 millió, ma már 700 millió forintot szednek be az önkormányzatoktól az államosított iskolák működtetésére - mondta.

Hohn Krisztina a következő évi költségvetést a jövő felélése forgatókönyvének nevezte, mert szavai szerint kevesebb pénz jut környezetvédelemre, oktatásra, több pénz jut azonban a multiknak és a felső középosztálynak. Egyre bővül azok száma, akiket a kormány az út szélén hagy - fogalmazott, úgy értékelve, hogy a büdzsé nem néz szembe a bér-, a lakhatási és a klímaválsággal.

A költségvetés nem teszi működőképessé az egészségügyet, nem fejleszti az oktatást, és nem támogatja megfelelően a kis- és középvállalkozásokat - mondta Hohn Krisztina.

Keresztes László Lóránt szerint a büdzséből azt lehet kiolvasni, hogy a kormány nem akar szembenézni globális problémákkal, például az éghajlatváltozás kérdésével. Azt is mondta, a kormány nem készül a kivándorlás megállítására.

Gurmai Zita a szegények és a gazdaságok közötti, az egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutásban meglévő „szakadékról” beszélt. Több mint 500 ezer ember nem jut hozzá a megfelelő alapellátáshoz Magyarországon - hívta fel a figyelmet.

Szabó Sándor úgy látta, hogy közel sem olyan jó a helyzet az önkormányzatoknál, a helyzetüket meg kell erősíteni. Javasolta, hogy a gépjárműadóból ne negyven, hanem nyolcvan százalék maradjon helyben és növeljék a személyi jövedelemadó helyben maradó részét.

Varga László kevesellte az önkormányzati fejlesztésekre fordítható forrásokat.

Bősz Anett arról beszélt, a költségvetési vita után sem változott az álláspontja, így szerinte a gazdasági növekedésből éppen azokra az ágazatokra nem jut elég forrás, amelyekre kellene, az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ágazatra. A népesedéspolitikát sem jól fogta meg a kormány - mondta a politikus.

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy a költségvetési törvényjavaslat az ideihez képest 768,9 millió forint többlettámogatást tartalmaz a nemzetiségi pedagóguspótlék emelésére.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában azt mondta, a kormány gazdaságpolitikájának 2010 óta a munka értéke, a családok támogatása és a biztonság áll a középpontjában, a 2020-as költségvetést is ezek fogják meghatározni. Elmondta, tovább csökkennek a munkát terhelő adók: a szociális hozzájárulási adó kulcsának a mérséklése 300 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amelyek ebből bért is emelhetnek. A kisvállalati adó kulcsa 13-ról 12 százalékra mérséklődik, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum is növekszik 8 százalékkal - tette hozzá.

Az államtitkár értékelése szerint a költségvetés nyertesei lehetnek azon rétegek is, akik átlag alatti jövedelmet keresnek. A munkanélküliséggel kapcsolatos jóléti kiadások azért csökkennek, mert ma már sokan nem segélyből, hanem munkából élnek, így nem a leszakadás, hanem a felemelkedés költségvetésérről lehet beszélni - mondta.

Az államtitkár kitért arra, hogy jövőre 2228 milliárd forint lesz a családok támogatására, ebből 300 milliárd lesz a családok otthonteremtési támogatására. Banai Péter Benő szerint 2020-ban több forrás lesz a biztonságra is, valamint az oktatásra, az egészségügyre, a kultúrára, az önkormányzatok finanszírozására. Kifejtette: egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal lesz több. Hozzátette: a többletekből a 4 százalékos gazdasági növekedésből futja majd úgy, hogy közben egy százalékos GDP-arányos hiánnyal és 1 százalékos tartalékkal kalkulálnak. Szerinte az önkormányzatok lehetnek a legnagyobb nyertesei a jövő évi gazdasági folyamatoknak, hiszen bevételük túlnyomórészt az iparűzési adóból származik, így a növekedés többletbevételeket jelent.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az ellenzék 803 módosító indítványa lenullázta volna a tartalékot, azok a matematika szabályainak sem feleltek meg, sőt adóemelést tartalmaznak és növelték volna a hiányt. A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata csak olyan indítványokat tartalmaz, amely a családok támogatásának megőrzése, az adócsökkentések érvényesítése mellett az egy százalékos hiánycélt és így az államadósság finanszírozását nem veszélyezteti - mondta.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.