Belföld

Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetéshez beterjesztett összegző módosító javaslatot

Magyarország 2020. évi költségvetése az államháztartás központi alrendszerének hiányát 367,01 milliárd forintban állapítja meg, kiadási főösszegét 21 792,993 milliárd forintban, bevételi főösszegét 21 425,983 milliárd forintban rögzíti a büdzséhez benyújtott összegző módosító javaslat alapján, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetéshez beterjesztett összegző módosító javaslatot
2228 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására 2020-ban
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A költségvetési bizottság indítványát 117 igen és 52 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők. Az elfogadott módosítások tovább növelik az oktatási, a kulturális, a szabadidős, a turisztikai, az egyházi fejlesztési célokra szánt forrásokat, valamint a hazai nemzetiségek jövő évi támogatásait a kormány költségvetési javaslatán belüli átcsoportosítások eredményeként.     

Százmillió forint többletforrást biztosítottak a képviselők az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyelete és az egészségügyi ellátás eredményességét értékelő minőségügyi szakfőorvosi felügyelet operatív feladatainak Nemzeti Népegészségügyi Központon belüli működtetésére.

A Károli Gáspár Református Egyetem Ráday Felsőoktatási Diákotthona újjáépítésére, valamint a tűzkárt szenvedett diákotthonnal egy épületegyüttest képező Dunamelléki Református Egyházkerület székházának felújítására együttesen 3261,4 millió forint plusz jut.

A Révfülöpi Általános Iskola szigetelésének megvalósítására 32 millió forint, a Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola általános felújítására 100 millió forint, a Magyar Művészeti Akadémia műemlékvédelmi beruházásaira 800 millió forint többletpénzről döntött a törvényhozás.

Több vidéki város és község (például Dabas, Kőszeg, Tata, Jászapáti, Tiszajenő, Ispánk, Magyarszombatfa, Szalafő, Nagybarca, Tápiószentmárton és Tápiószele), valamint a főváros egyes közösségépítő beruházásaira mintegy 3 milliárd forinttal több jut a jövő évi költségvetésből.

A fogyatékossággal élő személyek országos érdekvédelmi szervezeteire 94,4 millió forinttal, a 2020. évi paralimpiai felkészülésre, a Paralimpián való részvételre 447 millió forinttal többet tartalmazhat az eredetileg tervezettnél a büdzsé.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára intézményfejlesztési stratégiájának első üteme 100 millió forint plusz forrást kapott.

A költségvetési javaslathoz 786 érvényes ellenzéki módosító indítvány érkezett, a szakbizottság, illetve a parlament ezek egyikét sem támogatta.

A szavazás után az elnöklő Lezsák Sándor közölte: az egységes költségvetési törvényjavaslatot Kövér László, az Országgyűlés elnöke megküldi Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanács elnökének, aki három napon belül tájékoztatja a házelnököt a véleményükről. A büdzsé zárószavazása pénteken várható.

Bizottságok: a büdzsé a családok és a fenntarthatóság költségvetése

Szűcs Lajos (Fidesz) a szakbizottságok többségi véleményét ismertette, és kijelentette: a költségvetés a fenntartható növekedés és a családok költségvetése. Jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására, és amíg 2010-ben a családtámogatások 76 százaléka járt alanyi jogon és 24 százalékuk munkához kötve, most a munka alapú támogatások vannak túlsúlyban. 

sdsd
Szűcs Lajos kijelentette: jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Jövőre is megvalósul az úgynevezett nullás egyenleg, vagyis csak a fejlesztések, beruházások érdekében lehet növelni a hiányt - mondta a politikus, majd szólt az országvédelmi alapról és a rendkívüli alapokról, amelyekben 488 milliárd forint, vagyis a nemzeti össztermék csaknem 1 százaléka szerepel.  

Szűcs Lajos stabilnak nevezte a gazdaságot, a javaslatot pedig megalapozottnak, amely fenntartható növekedést vetít előre. Célnak nevezte továbbá a munkát terhelő adók és a vállalkozások terheinek csökkentését, és azt, hogy a jövőben tovább növekedjen a foglalkoztatás. Szűcs Lajos rámutatott: a reálkeresetek 2018-ban a 2010-eshez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, ez még tovább javulhat.

Fidesz: támogassák a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola felújítását!

Gelencsér Attila arról beszélt, hogy a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola épülete méltatlan állapotban van, a felújítás elodázhatatlan, ezért módosító javaslatot nyújtott be, 100 millió forintos támogatást kérve. A cél, hogy az intézmény méltó módon maradhasson a régió művészetoktatásának meghatározó intézménye - mondta.

Frakciótársa, Koncz Ferenc azt emelte ki, hogy a költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására 2020-ban.

A szintén fideszes Hörcsik Richárd hangsúlyozta: a stabilitás teremti meg annak lehetőségét, hogy a büdzsé a családok költségvetése lehessen.

Jobbik: a 2020-as költségvetésből komplett társadalmi csoportok maradtak ki

Potocskáné Kőrösi Anita kiemelte: a 2020-as költségvetésből komplett társadalmi csoportok maradtak ki. Az ellenzéki politikus az elvándorolt magyarokat említette példaként, és rámutatott: ezek az emberek azért mentek el, mert Magyarországon nem látják a jövőt. Nem ad választ generációs problémákra, a nyugdíjasok helyzetére sem a büdzsé. A differenciált emelést sürgette esetükben, majd a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása mellett érvelt a jobbikos politikus.

Kitért a rendvédelmi dolgozókra is, szerinte az évek óta befagyasztott illetmény-alapot mindenképpen emelni kellene. Nagyon fontos, hogy anyagi megbecsülést adjanak ennek a hivatásnak - rögzítette. A pozitívumok között említette a nemzetpolitikai tételeket, de azt kérte, hogy Bethlen Gábor Alapkezelő a pályázati rendszerét dolgozza át a támogatások megfelelő odaítélése érdekében. A Jobbik költségvetést nem tudja támogatni - jelezte.

Z. Kárpát Dániel azt mondta, az állami támogatású lakáscélú előtakarékosságot tervező fiatalokra nem gondol a büdzsé, a költségvetési tervezetből „kimaradt az ő életük”. Szerinte így felelőtlenség tőlük a gyermekvállalás emelkedését várni.

Szilágyi György úgy vélte, a lombikprogramban való részvételhez sok családnak nagy terhet jelent 300-400 ezer forintos önrész. A Jobbik évek óta egy hárommilliárd forintos kerettel működő alapítvány létrehozását javasolja, amelyhez pályázhatnának azok a párok, akik nem tudják vállalni az önrészt - magyarázta.

DK: A leszakadás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsé tervezete

Varju László arról beszélt, hogy minden költségvetési módosító indítványt elutasított a kormány. A leszakadás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét, amelynek a magyar emberek a vesztesei, s szóvá tette a jóléti kiadások egyre csökkenő arányát is. 

Az egész úgy ahogy van, hűen türközi a kormány társadalompolitikáját - fogalmazott, majd hozzátette: nem erre kaptak felhatalmazást az emberektől. A népnyúzó, adóztató megoldásokból nincs olyan, amit ne tudnának kipróbálni - mondta a DK-s politikus, és feltette a kérdést, meddig akarják sanyargatni még az embereket?

Varju László a közalkalmazottak, a tanárok, rendőrök, orvosok, ápolók bérének emelését sürgette. Szóvá tette, hogy a kormánypártiak nem támogatták frakciója módosító indítványát, amely emelte volna a parlagfűmentesítésre szánt forrásokat, majd sürgette az euró minél előbbi magyarországi bevezetését.

Frakciótársa, Hajdu László azt vetette fel, hogy az önkormányzatok támogatásának 0,9 százalékos emelkedése nem elég a kötelező feladatok ellátáshoz. Míg 2017-ben 280 millió, ma már 700 millió forintot szednek be az önkormányzatoktól az államosított iskolák működtetésére - mondta.

LMP: A következő évi költségvetés a jövő felélésének forgatókönyve

Hohn Krisztina a következő évi költségvetést a jövő felélése forgatókönyvének nevezte, mert szavai szerint kevesebb pénz jut környezetvédelemre, oktatásra, több pénz jut azonban a multiknak és a felső középosztálynak. Egyre bővül azok száma, akiket a kormány az út szélén hagy - fogalmazott, úgy értékelve, hogy a büdzsé nem néz szembe a bér-, a lakhatási és a klímaválsággal.

A költségvetés nem teszi működőképessé az egészségügyet, nem fejleszti az oktatást, és nem támogatja megfelelően a kis- és középvállalkozásokat - mondta Hohn Krisztina.

Keresztes László Lóránt szerint a büdzséből azt lehet kiolvasni, hogy a kormány nem akar szembenézni globális problémákkal, például az éghajlatváltozás kérdésével. Azt is mondta, a kormány nem készül a kivándorlás megállítására.

MSZP: Szakadék van az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben

Gurmai Zita a szegények és a gazdaságok közötti, az egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutásban meglévő „szakadékról” beszélt. Több mint 500 ezer ember nem jut hozzá a megfelelő alapellátáshoz Magyarországon - hívta fel a figyelmet.

Szabó Sándor úgy látta, hogy közel sem olyan jó a helyzet az önkormányzatoknál, a helyzetüket meg kell erősíteni. Javasolta, hogy a gépjárműadóból ne negyven, hanem nyolcvan százalék maradjon helyben és növeljék a személyi jövedelemadó helyben maradó részét.

Varga László kevesellte az önkormányzati fejlesztésekre fordítható forrásokat.    

Független képviselő: Éppen azokra az ágazatokra nem jut elég forrás, amelyekre kellene

Bősz Anett arról beszélt, a költségvetési vita után sem változott az álláspontja, így szerinte a gazdasági növekedésből éppen azokra az ágazatokra nem jut elég forrás, amelyekre kellene, az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ágazatra. A népesedéspolitikát sem jól fogta meg a kormány - mondta a politikus.

Szószóló: 768 millió forintos többlettámogatás a nemzetiségi pedagóguspótlék emelésére

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy a költségvetési törvényjavaslat az ideihez képest 768,9 millió forint többlettámogatást tartalmaz a nemzetiségi pedagóguspótlék emelésére.

Államtitkár: cél a családok támogatásának megőrzése és az adócsökkentések érvényesítése

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában azt mondta, a kormány gazdaságpolitikájának 2010 óta a munka értéke, a családok támogatása és a biztonság áll a középpontjában, a 2020-as költségvetést is ezek fogják meghatározni. Elmondta, tovább csökkennek a munkát terhelő adók: a szociális hozzájárulási adó kulcsának a mérséklése 300 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amelyek ebből bért is emelhetnek. A kisvállalati adó kulcsa 13-ról 12 százalékra mérséklődik, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum is növekszik 8 százalékkal - tette hozzá.

Az államtitkár értékelése szerint a költségvetés nyertesei lehetnek azon rétegek is, akik átlag alatti jövedelmet keresnek. A munkanélküliséggel kapcsolatos jóléti kiadások azért csökkennek, mert ma már sokan nem segélyből, hanem munkából élnek, így nem a leszakadás, hanem a felemelkedés költségvetésérről lehet beszélni - mondta.

Az államtitkár kitért arra, hogy jövőre 2228 milliárd forint lesz a családok támogatására, ebből 300 milliárd lesz a családok otthonteremtési támogatására. Banai Péter Benő szerint 2020-ban több forrás lesz a biztonságra is, valamint az oktatásra, az egészségügyre, a kultúrára, az önkormányzatok finanszírozására. Kifejtette: egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal lesz több. Hozzátette: a többletekből a 4 százalékos gazdasági növekedésből futja majd úgy, hogy közben egy százalékos GDP-arányos hiánnyal és 1 százalékos tartalékkal kalkulálnak. Szerinte az önkormányzatok lehetnek a legnagyobb nyertesei a jövő évi gazdasági folyamatoknak, hiszen bevételük túlnyomórészt az iparűzési adóból származik, így a növekedés többletbevételeket jelent.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az ellenzék 803 módosító indítványa lenullázta volna a tartalékot, azok a matematika szabályainak sem feleltek meg, sőt adóemelést tartalmaznak és növelték volna a hiányt. A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata csak olyan indítványokat tartalmaz, amely a családok támogatásának megőrzése, az adócsökkentések érvényesítése mellett az egy százalékos hiánycélt és így az államadósság finanszírozását nem veszélyezteti - mondta.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom