Belföld

Elhalasztották a köznevelési törvény módosítását

Elhalasztotta az Országgyűlés kedden a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását.

Elhalasztották a köznevelési törvény módosítását
Polt Péter legfőbb ügyész, Kövér László házelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 2-án
Fotó: MTI/Kovács Attila

A képviselők 180 igen, 4 nem szavazat mellett döntöttek így. Az előterjesztő nem kívánta indokolni a halasztást.

A változtatások érintették volna az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.

Elhalasztotta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését a parlament

A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött kedden az Országgyűlés.

A kormány kezdeményezését egyhangúlag, 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők.

Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa "a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták" megnyugtató lezárását.

Az Országgyűlés 2018. december 12-én szavazta meg, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Idén áprilisban a parlament elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.

Új modellt kapott a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat   

Az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára. 

A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését. 

Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése. 

Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd.

Palkovics László kiemelte, a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. 

A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban. 

Az alapvető jogok biztosává választották Kozma Ákost

Az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost kedden az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre, titkos szavazással.

A képviselők 137 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatták a jelöltet, aki szeptember 26-tól tölti be posztját.

Áder János köztársasági elnök javasolta a tisztségre Kozma Ákost, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese. Az alapvető jogok biztosa 2013 szeptembere óta Székely László, mandátuma szeptemberben jár le.

Az új ombudsman esküt tett az Országgyűlés előtt.

Kozma Ákos, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, ombudsmanjelölt (k) az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 2-án. Mellette Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke (b) és Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója (b2)
Kozma Ákos, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, ombudsmanjelölt (k) az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 2-án. Mellette Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke (b) és Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója (b2)
Fotó: MTI/Kovács Attila

KDNP: egy nemzet akkor lehet egészséges, ha erős családok alkotják
    

Simicskó István (KDNP) Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről emlékezett meg és elismerését fejezte ki az egészségügyben dolgozóknak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg már 70-75 éve békés korszakban élünk, azonban a nyugati civilizáció spirituális válságban van, Németországban például 31 millióról 20 millió alá csökkent a hívők száma az elmúlt 20 évben, míg Oroszországban ezzel éppen ellentétes folyamatok játszódtak le. Úgy vélte: az elmúlt időszakban az egyén szerepe felértékelődött, az egoizmus lett az új vallás, holott korábban "a család volt minden".

Hangsúlyozta: a KDNP szerint egy nemzet akkor lehet erős és egészséges, ha erős családok alkotják, és az Európai Unió is akkor lesz erős, ha erős nemzetek alkotják.    

Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta 34 ezerről 39 ezerre nőtt az aktív orvosok száma, évente 500-zal több medikus és a medika végez az egyetemeken. Hozzátette: az egészségügyben dolgozók elismerése béremelésben is megnyilvánult, növekedett az ápolók, orvosok bére. Emellett - folytatta - a kormány rekordösszeggel támogatja a családokat jövőre, így kimondható, hogy a gyermeket nevelő magyar családok költségvetése lesz a 2020-as büdzsé.
   

Fidesz: meg kell állítani a magyarellenes indulatokat Romániában!
              

Böröcz László (Fidesz) a magyar-román kapcsolatokról szólva arról beszélt: a trianoni békediktátum évfordulója sajnos a legrosszabbat hozza ki a román politikai elitből. Ez az úzvölgyi temetőben történtekkel kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy példa nélküli módon Románia budapesti nagykövete nem tett eleget a berendelésére vonatkozó magyar kérésnek - mondta. Bírálta a román külügynek a magyar nemzeti összetartozás napján kiadott közleményét is, amely szerint Trianon a magyar nemzetállam megszületésének nyitott utat. Felhívta a figyelmet arra is: két kormánypárti román szenátor június 4-ét a trianoni szerződés ünnepnapjává nyilvánítaná. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a felszólalásra reagálva azt mondta: megerősödtek a magyarellenes hangok és kirohanások a román politikai elitben, ami elfogadhatatlan, és fel kell lépni ellene. Kijelentette, ebben a helyzetben a magyar külpolitika nem maradhat csöndben. Amikor nemzetközi fórumokon Romániával kapcsolatos kérdések kerülnek elő, a magyar álláspont nem lehet független a magyarellenes kirohanásoktól és provokációktól - mondta.

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte az úzvölgyi temetetőben történt kegyeletsértést és azt, hogy a történtek után nem azok kaptak büntetést, akik agresszíven léptek fel, hanem azok a magyar tisztségviselők, akik a békés megemlékezést szervezték.

A miniszter ugyancsak elfogadhatatlannak tartja az új román közigazgatási törvényt, amely szerinte tíz évvel veti vissza Romániát a kisebbségi jogok tekintetében. 

A magyar kormány támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törekvéseit arra vonatkozóan, hogy a magyarok megszerzett jogait tartsák tiszteletben Romániában - hangsúlyozta.

Elfogadták a honvédségnél rendszeresíthető beosztások számáról szóló határozatot
    

Legfeljebb 37 650 státuszban újra meghatározta az Országgyűlés a Magyar Honvédség békeidőszaki, rendszeresíthető beosztásainak számát. 

Ez nem tartalmazza a rendelkezési állomány státuszainak számát, a minisztériumban, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél kirendeléssel szolgálatot teljesítő állomány rendszeresített beosztásainak számát, sem a különleges jogrendre vonatkozó, hadi állománytáblákban rendszeresített, legfeljebb 20 000 önkéntes tartalékos beosztást.

A jogszabályt 133 igen szavazattal, 49 nem ellenében, négy tartózkodással fogadták el a képviselők. A honvédség állománycsoportonként meghatározott státuszainak számát kormányhatározat fogja megállapítani.

A javaslat elfogadása biztosítja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásához szükséges keretet. A  keretszám teljes felhasználása, a státuszok rendszeresítése ütemezetten, csak a feladat tényleges végrehajtásakor történik meg - áll az indoklásban.

Az Országgyűlés engedélyt adott az USA fegyveres erőinek magyarországi állomásozására. A parlament engedélyt adott az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozására. 

A képviselők 162 igen szavazattal, három nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló - kétharmados támogatást igénylő - határozati javaslatot. 

Az engedély megadása a magyar és az amerikai kormányok között létrejött, két hete ratifikált védelmi megállapodás életbelépésének egyik feltétele volt, mivel az alaptörvény értelmében a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatását. 

Ötvenkilenc törvényt módosított az Országgyűlés kedden a jövő évi költségvetéshez kapcsolódóan. A parlament módosította a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényeket, az Országház kezelésébe helyezte a nemzeti összetartozás készülő emlékművét.

Ötvenkilenc törvényt módosítottak a jövő évi költségvetéshez kapcsolódóan 

Az Országgyűlés ötvenkilenc törvényen módosított a 2020-as költségvetéssel összefüggésben, a változtatások érintik az ápolási díj összegét, a fiatalkori drogprevenciót, az Erzsébet-programot, az onkológiai kutatást, valamint a céginformációs szolgáltatást. 

A képviselők 131 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszternek a jövő évi büdzsé megalapozásáról szóló előterjesztését. 

A döntéssel 32 600 forintról 39 365 forintra emelkedik az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díjának alapösszege. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos emberek után járó emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 százaléka, a legsúlyosabb állapotú hozzátartozók után járó kiemelt ápolási díj pedig annak 180 százaléka lesz.

A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy a drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehessen venni. A kabinet az úgynevezett dizájnerdrogok használatát kívánja visszaszorítani a változtatással.

Az Erzsébet-utalványok megszűnését követően kimondták, az Erzsébet-programban a jövőben kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramok szervezésével foglalkoznak. A kabinet korábban azt közölte, idén még változatlan formában zajlik a gyerekek táboroztatása és a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése, a következő évi táboroztatási rendről pedig később születik döntés. 

A törvényhozók létrehozták a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványt, amely kutatással, oktatással foglalkozik majd. A kormány szándékai szerint az alapítvány tevékenysége hozzájárul a daganatosbetegség-kezelés feltételeinek megteremtéséhez.

Megszavazták továbbá, hogy az ingyenes céginformáció a jövőben nem úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését, hanem online, valósidejű adatokhoz történő hozzáférést jelent. Az adatigénylőknek a jövőben azonosítaniuk kell magukat, az ingyenes céginformáció igénybevételére pedig havonta - egy későbbi rendeletben - meghatározott alkalommal kerülhet sor. Az elfogadott javaslat indokolása szerint a változtatást azt teszi szükségessé, hogy az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe. "Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni" - olvasható az Indokolások Tárában közzéteendő szövegben. 

Uniós jogharmonizációs céllal módosították a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényeket 
    

Az Országgyűlés átültette a magyar jogrendbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló legfrissebb uniós irányelveket. A képviselők 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a miniszterelnök kabinetfőnökének erről szóló javaslatát. 

A módosítások a jogharmonizáció mellett több, a kiskorúak védelmét célzó változtatást is tartalmaznak. Ezek egyike kimondja, hogy a 30 percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorokat félóránként legfeljebb egyszer lehet reklámmal megszakítani.

A szerzői jogokat érintő változás, hogy a jövőben az ismétlések után kizárólag az előadóművészeknek és a jogtulajdonosoknak kell jogdíjat fizetni, a jogkezelő szervezetnek már nem.

A parlament döntése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziós csatárnak hírműsoraiban az eddigi 20 százalékról 35 százalékra emelkedhet a "demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló", bulvár jellegű hírek aránya. A törvényalkotási bizottság javaslatára emelkedik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőinek illetménye: az elnök például a jegybankelnöki fizetés 80 százalékát kapja majd augusztus 1-jétől. 
    

Az Országház kezelésébe kerül a nemzeti összetartozás készülő emlékműve 
    

A parlament tizenhárom törvényt módosított az épített és természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökség védelmével összefüggésben. Ezek egyike kimondja, hogy a nemzeti összetartozás parlament épülete mellett, az Alkotmány utcában készülő emlékhelye kiemelt nemzeti emlékhellyé válik, és így az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe kerül állami tulajdonként.

A képviselők 131 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.

Szigorodna a trafiktörvény

Lázár János fideszes képviselő a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot. Mint mondta, az előterjesztés az általános vita után ősszel, európai uniós notifikáció után kerülhet vissza az Országgyűlés elé. 

A javaslat legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül, Európai Unióban elsőként füstmentes országgá váljon.

Ismertetése szerint az előterjesztés számos kérdésben szigorítást vezetne be, így a korábbinál több esetben lesz kötelező jogsértés esetén bírság alkalmazása, Továbbá - folytatta - amennyiben a vámhatóság vizsgálata alapján egy trafikban háromszor egymást követően kiskorút szolgálnak ki, akkor elveszik a koncessziós jogot. Lázár János folyamatosan, felmenő rendszerben, a mai koncessziós jogokat nem érintve csökkentené a koncessziós kiírásokat, így a mai 3 ezer helyett, 4 ezer lakosonként lenne kötelező trakfikkoncessziót kiírni.

Meggyőzhetetlen és elszánt vagyok abban, hogy ki kell vezetni a következő húsz évben a hagyományos dohánytermékeket és ennek egyik módja a hozzáférés korlátozása - jelentette ki.

Kitért arra is: az e-cigaretták és az új típusú dohánytermékkel kapcsolatos kiegészítőket és reklámtevékenységet korlátozni és tiltani kell, és be kell vinni ezeket a termékeket az állami, adóhatósági kontroll alatt tartott trafikokba. Hozzátette: a nikotinmentességet ígérő e-cigarettval kapcsolatos minden segéd- és kiegészítő eszköznek a kereskedelmét is kontroll alá vonnák, és ilyen termékekkel nem lehetne 18 év alattiakat kiszolgálni. Rámutatott: a hagyományos cigaretta kifutóban van a következő 20 évben, és az e-cigaretta, illetve mások, új típusú termékek váltják majd fel, a multik pedig azzal kampányolnak, hogy ez nem okoz tüdőrákot. Lázár János óvott mindenkit attól, hogy ezt a "multinacionális dumát benyalja"

Elmondta: a javaslat módosítaná a közvetett reklámokra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az egyes dohánycégek a "kiskapukat ne tudják kijátszani", a trafikosok érdekszövetségének javaslata alapján viszont a koncesszió öröklési szabályaival kapcsolatban könnyítéseket vezetnének be. Emellett a javaslat pontosítja az árusítható termékek körét is - tette hozzá.     

Lázár János jelezte: a témával kapcsolatban intézkedéscsomag-javaslatot tett le a miniszterelnök és a kormány asztalára, amelynek ez az előterjesztés is része, és amelyben például a gépjárműben való dohányzás tiltása vagy a KDNP kezdeményezésére a társasházak közös területein való dohányzás kérdése, illetve a 2020 után születettek dohánytermék-vásárláshoz való jogának megvonása is felmerült. 

Úgy vélte: előbb vagy utóbb a gazdasági és demográfiai szempontok miatt a kormányzatnak nem marad más lehetősége, minthogy hozzájáruljon ezekhez a lépésekhez. 

Hangsúlyozta: tavaly 20-22 ezer ember halt meg a dohányzás következtében, és az éves 30-35 ezer daganatos megbetegedés miatt bekövetkezett halálesetből 10 ezren a tüdőrák áldozatai lesznek. Hangsúlyozta: jelenleg 2,5 millió ember dohányzik Magyarországon, évente 7,6 milliárd szál cigarettát szívnak el, és minderre 700 milliárd forintot költenek, azonban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések miatti 150-200 milliárdos költségvetési kiadás, a kifizetett táppénz, rokkantnyugdíj, és a munkaadók vesztesége jóval több, mint amennyi a bevétel.

Rámutatott: az eddigi kormányzati intézkedések - a cigaretta árának tudatos drágítása, a szórakozóhelyek és éttermek füstmentessé tétele, a trafiktörvény és a hozzáférési lehetőségek szűkítése - megmutatkoznak abban, hogy 2009-bez képest 38 százalékról 25-27 százalékra csökkent az aktív dohányzók aránya, a 13-15 éves korosztályban 58-ról 74 százalékra emelkedett azok aránya, akik abszolút elutasítják a dohányzást, a tizenévesek között pedig 30-ról 20 százalékra csökkent a rendszeres dohányzók aránya.

Fónagy: A kormány támogatja az előterjesztést     

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt mondta: a kormány támogatja az előterjesztést. 

Hozzátette: a kabinet az életminőség javítását alapvető célnak tekinti, főleg a fiatalok egészségtudatosságának kialakítását. Ennek egyik eszköze, hogy a kiskorúak számára korlátozzák a hozzáférést a dohánytermékekhez, és védelmet nyújtanak a nem dohányzók, a várandós nők és az idősek számra. 

Szólt a reklámozás szigorításáról, és azt mondta: kiemelt jelentőséggel bír, hogy az e-cigaretta töltőfolyadéka jövedéki termékké alakul. A javaslat rögzíti az egyéni vállalkozóból más társasági formára való váltást is és lehetőséget kínál az árukínálat bővítésére, de szigorúan elválasztja a dohányboltokat az egyéb üzletektől - fűzte hozzá. 

A jövőben nem háromezer, hanem négyezer emberenként adható ki egy koncesszió - sorolta az előnyöket.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalása után Fenyvesi Zoltán (Fidesz) a turizmus jelentőségéről, annak az elmúlt időben egyre jobban alakuló mutatóiról, fejlesztéseiről beszélt.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) az elmúlt egy évben Egerben és környékén elért eredményekről, fejlesztésekről számolt be.

Ovádi Péter (Fidesz) a sváb települések jelentőségét méltatta veszprémi választókerületében.

Ander Balázs (Jobbik) közölte: növelni kellene a magyar falvaknak jutatott támogatásokat, hogy megoldják azokat a gondokat, amelyekkel ezek a települések szembesülnek.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta: segíteni kell a devizahiteleseknek, rendezni kell a helyzetüket. Farkas Gergely (Jobbik) felszólalásában a Tanácsköztársaság száz évvel ezelőtti áldozataira és mártírjaira emlékezett. Ezt követően az ülésnapot lezárták. A parlament jövő hétfőn folytatja a munkáját.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom