Napirenden a köznevelési törvény

Bódis: A kormány elkötelezett a minőségi oktatás megteremtésében

A kormány továbbra is elkötelezett a minőségi oktatás megteremtésében, a köznevelési törvény parlament előtt fekvő módosításának célja pedig éppen az, hogy a köznevelés még inkább képes legyen betölteni rendeltetését, azaz általános műveltség és versenyképes tudás birtokában lévő fiatalokat képezzen - közölte az oktatási államtitkár az előterjesztés vitájában, megjegyezve: a törvénymódosítás nem hoz jelentős változásokat a köznevelési rendszer szabályozásában.

Bódis József expozéjában ismertette az indítvány részleteit, köztük azt, hogy az intézményvezetőknek az intézmény létszámától függő pótlékot és ösztönzési keresetkiegészítést lehessen megállapítani. Úgy fogalmazott, a kormány még vonzóbbá akarja tenni az intézményvezetői életpályát.

A pedagógusok esetében pedig plusz feladatért adható céljuttatás lehetővé tétele is szerepel a törvényjavaslatban - mondta az államtitkár.
Fontosnak nevezte továbbá, hogy az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehessen felmentést kapni, mert ez az egyik garancia arra, hogy hatéves korukra a gyermekek elérjék az iskolaérettséget.

Közölte azt is, hogy a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében. Eddig a köznevelési intézmények rendkívül eltérő gyakorlatot folytattak - jegyezte meg, célul tűzve, hogy a tankötelezettség iskolába járástól eltérő teljesítése csak akkor történhessék meg, ha a tanuló sajátos helyzete valóban indokolja.

A javaslat eleget tesz a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeket érintő jogi garanciákra vonatkozó alkotmánybírósági jelzésnek is - tette hozzá Bódis József.

Az államtitkár végül elmondta, hogy a tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd. Hangsúlyozta, hogy 2020 szeptemberétől már a köznevelés 1-12. évfolyamán - a szakképzésben is - ingyenes lesz a tankönyv.

Fidesz: A javaslat jó lépéseket tartalmaz

Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat jó lépéseket, többnyire egyszerűsítő, illetve alkotmánybírósági döntésből eredő változtatásokat tartalmaz.
Az óvodába járási kötelezettséggel kapcsolatban hangsúlyozta: az óvodából kikerülő gyermekeknél jóval kisebb az iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azoknál, akik nem jártak óvodába.

A magántanulói jogviszony kérdésében szintén szükséges a pontosítás, az egységesebb szabályozás - folytatta a fideszes politikus -, mert jelenleg hihetetlenül széles skálán mozognak az ezzel kapcsolatos intézményi döntések. Kiemelte: nem szűnik meg a magántanulói státusz, csak az elbírálása más módon történik majd, és új elnevezése lesz.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek esetében az Alkotmánybíróság által kért garanciák is bekerültek a javaslatba - közölte.

Az iskolaigazgatói kinevezések ügyében Pósán László azt mondta: csökkentik a bürokráciát, jelenleg ugyanis a pályázatokat a tantestület és a foglalkoztatottak közössége is véleményezi, utóbbi azonban magában foglalja a tantestületet is, így lényegében egy intézmény esetében kétszer kell az eljárást lefolytatni. A jövőben a foglalkoztatotti kör lesz a véleményező, így nem kell kétszer megismételni az eljárási procedúrát - tette hozzá.

Jobbik: Az érintettek elutasítják a változtatást

Ander Balázs (Jobbik) szerint a leginkább érintett közösségek egyöntetűen elutasítják a törvénycsomagot. Hiányolta a szakmai, társadalmi egyeztetéseket.
Szerinte a javaslat nem növeli a méltányosságot, a hatékonyságot.

Azt mondta, elmarad az OECD-átlagtól azon magyar diákok száma, akik a rossz hátterük ellenére jól teljesítenek az iskolában. Úgy ítélte meg: ez a forrás és a szakemberek hiánya miatt van.
A közoktatási rendszer nem biztosítja a mobilitást, a szakképzést egy „pedagógiai elfekvővé” alakították - fogalmazott.
A módosítás olyan kapukat zár be, amelyek eddig a közoktatással elégedetlen középosztálybeliek számára volt adott. Azt mondta: azzal, hogy beszűkítik a véleményezési jogot, az iskolaigazgatókból „helytartókat” csinálnak.
Kijelentette: az alulfizetett pedagógustársadalomra már nem lehet újabb terheket pakolni.

Mi lesz a nyolcezer magántanulóval és azokkal a diákokkal, akikkel valóban foglalkozni kellene? - tette fel a kérdést.

MSZP: a hátrányos helyzetűek „kitakarítása” a cél

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint az a cél, hogy „kitakarítsák” a rossz családi körülmények közé született gyermekeket. Korlátozzák az intézmények autonómiáját, senkivel sem egyeztetnek - sérelmezte.

Szerinte alkotmányos aggályokat is felvet a javaslat, a szülőktől ugyanis nem vehető el az a jog, hogy eldönthesse, gyermeke milyen módon tegyen eleget a tankötelezettségének. A magántanulói rendszer átalakításáról azt mondta: mintegy kilencezer gyermek szülője megszervezte a minőségi oktatást gyermeke számára, és eleget tett a kötelezettségének. Ők szerinte kimenekítették gyermeküket a lepusztított állami iskolai rendszerből.
Felrótta, hogy a költségvetés arányában csökken az oktatásra fordított források mértéke.
Diszkriminatívnak ítélte más szakmákra nézve azt a változtatást is, hogy az a pedagógus, aki nyelvvizsga hiányában nem kapta meg diplomáját, besorolható lesz olyan munkakörbe, mint amilyenbe nyelvvizsgával kerülne. Ezzel a változtatással szerinte a kormány beismeri a pedagógushiányt.