Belföld

Bakondi: Garantálni kell az európai emberek biztonságát

A következő uniós ciklus főbb stratégiáinak egyértelművé kell tenniük a tömeges illegális migráció megállítására, a belbiztonság erősítésére való törekvést – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója

A környezetvédelem elsőrangú belbiztonsági kérdés, ugyanakkor a migráció a következő években is egy velünk maradó, az országokat komoly kihívások elé állító probléma marad – jelentette ki lapunknak Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója interjúnkban arról is beszélt, hogy jelentős növekedés tapasztalható a balkáni migrációs útvonalon.

Bakondi: Garantálni kell az európai emberek biztonságát
A kormánypártok arra törekednek, hogy az EPP térjen vissza az eredeti útra – mondta a főtanácsadó
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– Az Európai Parlamentben (EP) az erőviszonyok átalakulása milyen változást hozhat az uniós migrációs politikában?

– Az Európai Unió polgárai a mostani EP-választáson néhány fontos pontban messzemenő egyetértésre jutottak. Az egyik ilyen a biztonság garantálása iránti igény volt. A következő uniós ciklus főbb stratégiáinak egyértelművé kell tenniük a tömeges illegális migráció megállítására, a belső biztonság erősítésére való törekvést, továbbá, az EU döntéshozóinak célul kell kitűzniük a keresztény értékek megerősítését, Európa versenyképességének növelését, valamint a gazdaság prosperálását. Ezek megvalósítása érdekében az egyes frakcióknak, képviselőknek intenzív, ügyek mentén való együttműködésre kell törekedniük. Kulcskérdés, hogy sikerül-e olyan vezetőket választani a főbb uniós posztokra, akik e stratégia mellett köteleződnek el és a végrehajtás során nem külső érdekeket szolgálnak. Ennek érdekében dolgozik most a magyar kormány.

– Melyik frakcióba kellene beülniük a kormánypártoknak, ha a bevándorlást és a keresztény értékek védelmét tartják a legfontosabbnak?

– Az Európai Néppártba (EPP) még Helmut Kohl német kancellár hívta meg a Fideszt, éppen ezért kizárólag a kormánypárt fogja eldönteni, hogy hol akarja a magyar emberek érdekeit a leghatékonyabban érvényesíteni a következő években. Meglátjuk, hogy az EPP milyen irányt vesz, a tőle jobbra álló nemzeti pártokkal próbál-e együttműködni a fentebb megnevezett célok érdekében, vagy a liberálisokkal, szocialistákkal akar összefogni. A kormánypártok törekednek arra, hogy a néppárt visszatérjen az eredeti, kereszténydemokrata útra.

– Ahhoz mit szól, hogy a választási eredmények alapján Európa nagy része szerint a klímaváltozás ügye fontosabb a migrációnál?

– Korábban a baloldali-liberális erők voltak azok, amelyek hiányolták, hogy nincs egy nagy, európai kérdés, amelyről véleményt tudnának nyilvánítani a polgárok az EP-választásokon. Ehelyett mindig az aktuális nemzeti politikai helyzet befolyásolta a szavazást. Most azonban világos volt, hogy 2015 óta van egy közös téma, az illegális, tömeges migráció, amelynek az elmúlt években súlyos belbiztonsági és belpolitikai következményei lettek. A kampány utolsó heteiben sokan vetették fel a szintén rendkívül fontos, az európai embereket érintő ügyet, a klímaváltozást, és megpróbálták a polgárokat rávenni, hogy az illegális bevándorlás helyett inkább ennek tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget. Tény, hogy a környezetvédelem elsőrangú belbiztonsági kérdés, hiszen ha rossz megoldásokat választunk, annak hosszútávon súlyos következményei lesznek. Ugyanakkor a migráció a következő években is egy velünk maradó, az országokat komoly kihívások elé állító probléma marad.

– A Fidesz kezdeményezni fogja a megalakuló új Európai Parlamentben, hogy az Európai Bizottság (EB) szüntesse meg a migránskártyákat. Az EB azonban azt mondja, hogy nincsenek migránsokat segítő, név nélküli bankkártyák, minden kártyatulajdonos személyazonossága ismert, ezt havonta ellenőrzik is.

– Először nagy csend volt a migránsoknak biztosított bankkártyákkal kapcsolatban. Majd hirtelen előkerültek névtelen kártyák, ami aggályos, hiszen az anonim bankszámlák vezetése a pénzmosásra és más visszaélésekre is alkalmas lehet. Amikor kiderült, hogy léteznek ezek a kártyák, az EB elismerte, hogy Görögországban biztosítanak segélyt politikai menekülteknek ilyen módon. Nem sokkal később arra is fény derült, hogy azok a migránsok is kaptak támogatást, akik megérkeztek Görögországba és várták a politika menedékjog elbírálását. Így juthatott a Budapesten elfogott terrorista, Hassan F. is migránskártyához. Majd jött Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje, az EB egyik alelnöke, aki annak adott hangot, hogy milyen jól működik ez a program. Ráadásul, mint mondta, már Törökországban is adnak a bevándorlóknak bankkártyákat. Ez a program is jól példázza, hogy Brüsszel nem megállítani, hanem menedzselni, szervezni és vonzóvá akarja tenni a tömeges bevándorlást. Kérdéses, hogy mikor és milyen döntés született ezzel kapcsolatosan, azt miért nem hozták nyilvánosságra, és egyáltalán, melyik bank bonyolítja le a programot. Homályos a forrás, az eljárásrend, a döntéshozatali rendszer, de a legaggályosabb az, hogy a migránskártyák ösztön­zően hatnak a migrációra, és olyan személyeket is támogatnak, akik a terrorizmus pénzelésével, szervezésével foglalkoznak. Németországban most már tajkártyákat is akarnak biztosítani az illegális bevándorlóknak, ami ugyancsak súlyos biztonsági következményekkel járna. Ezért kezdeményezte a magyar kormánypárt a migránskártyák megszüntetését. Mindent meg kell tenni az európai parlamenti munka során, hogy leállítsák a programot.

– Az EP áprilisban jóváhagyta az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítésére irányuló egyezményt. Ez mekkora előrelépést jelent?

– Amikor az egységes határ-és partiőrség létrehozásáról döntött az EU, Magyarország az alapdöntést megszavazta, mivel azt gondoltuk: helyes, hogy olyan országoknak nyújtsunk segítséget, amelyek képtelenek önállóan lezárni a határokat. Azonban hamar kiderült, hogy a Frontexben gyakorlatilag több az adminisztrátor és a vízumszakértő, mint a határőr. A legsúlyosabb probléma pedig az volt, hogy a határvédelmi beavatkozásra a nemzetállamok hozzájárulása nélkül is lett volna lehetőség. Ez a szuverenitásnak egy rendkívül súlyos következményekkel járó sérelmét jelentené, de az elképzelés egyelőre lekerült a napirendről. Most arról született döntés, hogy a Frontex létszámát tízezer főre kell növelni 2027-re, ami viszont kevésnek fog bizonyulni, ha a 2015-ös nagy menekülthullámból indulunk ki. Elég arra gondolni, hogy a szerb–magyar határon jelenleg is több mint hétezren teljesítenek szolgálatot. Ha pedig nincs tömeges mozgás, akkor felesleges ekkora létszámú határvédelmi ügynökséget fenntartani. A koncepció tehát további átgondolásra szorul. Fontos, hogy – tanulva a 2015-ös és az azóta eltelt időszak tapasztalataiból – a következő ciklusban a külső határok védelmével garantáljuk az európai emberek biztonságát, valamint azt, hogy illegálisan bejutott és politikai menedékjogra nem jogosult személyek mihamarabb visszatérjenek az anyaországukba.

– Mekkora a mozgás jelenleg a migrációs útvonalakon?

– A Frontex minap megjelent értékelése szerint jelentős növekedés tapasztalható a balkáni útvonalon, a görög szigeteken. A görög–török zöldhatáron új útvonalak keletkeztek. Valamennyi érintett állam intenzíven védekezik: Horvátország háromméteres vaskerítést épített Boszniával közös határán, Szlovénia is újabb határszakaszon emel kerítést. A határozottabb rendészeti fellépés pedig eredményezheti azt, hogy a migránsok kísérletet tesznek Magyarország vagy Románia felé az illegális határátlépésre. Idén mintegy négyezer-hétszázan próbálták meg illegálisan átlépni a határt a szerb szakaszon, ebből ötszázhét esetben a rendőrök és katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, 4183 embert pedig visszakísértek a túloldalra. Emellett más határszakaszon kétszázhetven főt fogtak el. Ez alapján fontos, hogy megfelelő élőerővel és technikával, a szükséges jogszabályi felhatalmazással folyamatosan őrizzük a határt. Komoly figyelmet kell fordítanunk a magyar–szerb–román hármashatár térségére, ahol jelentős gócpont alakult ki.

– Indokolt lehet a kerítés meghosszabbítása Románia felé?

– A román, szerb és magyar hatóságok komoly határőrizeti tevékenységet folytatnak, és mivel elenyésző azoknak a migránsoknak a száma, akik átjutnak magyar területre – őket elfogják, majd visszaveszik tőlünk a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján –, a kerítés meghosszabbítására továbbra sincs szükség.

Több százan próbálkoznak hetente

A rendőrség heti adataiból is jól látszik, hogy növekszik a magyar határra nehezedő migrációs nyomás. A heti lebontásban közölt statisztika szerint 2018-ban csak néhány esetben érte el a kétszázat az adott héten az országba illegálisan bejutni igyekvő migránsok száma. A múlt évben mindössze egyszer, január végén fordult elő, hogy ez a szám meghaladta a háromszázat. Tavaly éppen ugyanebben az időszakban, június közepén voltak legkevesebben az illegális bevándorlók, mindössze 29-en próbálkoztak bejutni az országba, de vagy megakadályozták őket ebben, vagy elfogták és visszakísértek őket a határátkelőhöz. Idén azonban általánosságban elmondható, hogy az illegális migránsok száma minden héten kétszáz körül alakul, tizenkét olyan hét volt már, amikor ezt meg is haladta. Legtöbben március végén próbálkoztak, ekkor 348 személyt fogtak el vagy fordítottak vissza a rendőrök a déli határon.
(BR)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom