Belföld

„Rendkívüli mértékű a családok jövő évi támogatása”

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2020-as költségvetés, hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez és a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához.

„Rendkívüli mértékű a családok jövő évi támogatása”
Megkezdődött az Országgyűlés plenáris ülése
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre.

Az ÁSZ elnöke elmondta: a tervezett gazdasági növekedés elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások is teljesülnek, egy kivétellel, ugyanis az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a 2019-2023-ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési hiánycélt. Domokos László szerint ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából és jogszabály által előírt szankció sem kapcsolódik hozzá.

Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze az ÁSZ szerint egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények kezelését, kivédését teszi lehetővé - ismertette Domokos László.

Hozzátette: az államadósság-szabály teljesülése érdekében 2020-ban is jelentős nagyságrendű implicit tartalék - a reál GDP növekedési ütemének 2,0-2,2 százaléka - áll rendelkezésre, amely a gazdasági növekedés esetleges lassulása esetén is biztosítja az államadósság-szabály teljesülését.

Domokos László
Kovács Árpád, a Költségvetés Tanács elnöke és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke 
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Domokos László az államadósság-kezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte, hogy elegendő nagyságrendű likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez. A likviditás mértékének meghatározása során indokolt figyelembe venni egy előre nem látható negatív pénzügyi sokkhatását, ezért olyan likviditásmenedzsmentre van szükség, amely biztosítja, hogy a felmerülő kötelezettségek fedezeteként legalább ennek háromszorosa állna rendelkezésre likvid eszközök formájában - fejtette ki. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás több területén fordul elő, hogy valamely intézményi körnél a likvid források értéke kritikus szintre csökken, ezért központi alap alkalmazását javasolta azon esetekben, amikor az adott intézmény nem képes a saját költségvetésének keretei között megoldani a likviditási problémát. 

Szerinte ezen likviditáskezelési alap létrehozásának szabályait úgy kellene alakítani, hogy a költségvetési intézmények ne plusz forrásként tekintsenek a finanszírozási lehetőségre, hanem kialakítsák és alkalmazzák a gazdálkodásuk egyensúlyát támogató módszereket és eszközöket. A jövő évre tervezett uniós támogatásokkal kapcsolatban Domokos László azt emelte ki, hogy azok a korábbi évekhez képest várhatóan kisebb finanszírozási terhet rónak a központi költségvetésre, amely a pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából kedvező hatást hordoz.         

Az ÁSZ elnöke az „egészséges gazdasági szerkezettel” kapcsolatban egy nemzetgazdasági szempontból meghatározó összefüggésről is beszélt, ami három jövedelemtulajdonosból: az államból, a vállalkozásokból és a lakosságból tevődik össze.    

Az állammal kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, vagyis az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó bevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókulcsokat. Úgy vélem, van lehetőség további adócsökkentő intézkedésekre - jelentette ki Domokos László, aki szerint elsősorban a munkát terhelő kulcsok mérséklése a kézenfekvő. 

A vállalkozásokról szólva nemzetgazdasági szempontból kifejezetten előnyösnek nevezte, ha a vállalati szektor megtérülő, hatékonyságnövelő beruházásokat, fejlesztéseket banki hitelekből hajt végre, ez ugyanis fokozottan dinamizálja, mozgatja a nemzetgazdasági folyamatokat, és javítja az ország versenyképességét.

Domokos László a lakosságról, mint jövedelemtulajdonosról szólva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az államnak minden eszközt fel kell használnia a családok pénzügyi biztonságának, illetve gazdálkodási tudatosságának megerősítése érdekében. Úgy vélte: ennek egyik fontos eszköze, ha a lakosság megtakarításainak jelentős részét hazai kibocsátású állampapírokba fekteti, emellett pedig a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét ösztönző, a motivációt erősítő lépéseket tegyen.

Domokos László ugyanakkor hangsúlyozta: minden munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, így nem lehet kötelezővé tenni az ilyen intézkedést. Viszont az állam adhat különböző ösztönzőket annak érdekében, hogy önkéntes alapon tovább növekedjen a magyar lakosság előtakarékossági, megtakarítási hajlandósága ezáltal pedig erősödjön a magyar családok pénzügyi értékálló biztonsága - hangsúlyozta.

dfd
Varga Mihály pénzügyminiszter és Németh Szilárd, parlamenti államtitkár
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Fidesz: Rendkívüli mértékű a családok jövő évi támogatása

Rendkívüli mértékűnek nevezte a jövő évi költségvetési javaslatban szereplő családtámogatásokat szerdán a parlamentben Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka. Az előterjesztés teljes mértékben megfelel a nagyobbik kormánypárti frakció céljainak és elvárásainak - jelentette ki.

Hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamai közül GDP-arányosan Magyarországon a legnagyobb a családtámogatások mértéke, ami állásfoglalás a közösség legnagyobb problémájában, abban, hogy a migráció vagy a saját erőből alapozó építkezés, a gyermekvállalási kedv növelése oldja-e meg a demográfiai gondokat. Ez a költségvetés nemcsak a magyar családok, a magyar vállalkozók költségvetése, hanem minden magyar ember életét jobbá teszi - értékelt -,  az adócsökkentéseket, az adminisztrációs könnyítéseket, a növekvő támogatásokat és a rendkívüli események nélkül nullszaldóval számoló tervezetet méltatva.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy számos olyan intézkedés is szerepel a 2020-as költségvetésre vonatkozó javaslatban, amely minden országgyűlési képviselő számára támogatható.

Bánki Erik ambiciózus, de a korábbi adatok tükrében reális célként említette a 4 százalékos tervezett gazdasági növekedést, utalva arra, hogy tavaly 5, az idei első negyedévben 5,3 százalékos volt ez a mutató. Reális célként szólt a teljes körű foglalkoztatottság eléréséről, hazai és nemzetközi szinten is elismerésre méltónak nevezte az egyszázalékosra tervezett költségvetési hiányt, az ezzel egyező mértékű tartalékot pedig a költségvetési biztonság fontos eszközeként említette.

Örömének adott hangot, hogy az állam a tervezet alapján ismét önmérsékletet gyakorol a kiadások terén, hozzátéve, hogy csak szigorú gazdálkodással tud más területeknek példát mutatni az állam.

Frakciótársa, Szűcs Lajos azt hangsúlyozta: a korábbi évek büdzséihez hasonlóan kiszámítható, következetes és betartható a javaslat. Megemlítette: minden kiemelt területnek forrásbővülést ígér a tervezet. A családok és a munka világa mellett ide sorolta a biztonság területét is. A migráció számunkra nem lehetőség, hanem gazdasági, kulturális és közbiztonsági kockázat - fogalmazott Szűcs Lajos, aki indokoltnak nevezte, hogy - szemben a korábbi kormányok politikájával - a családtámogatások körében a munkaalapú juttatások súlya növekedjen.

Hubay György hangsúlyozta: a jövő évi büdzsé egyértelműen a családok támogatásának költségvetése, de emellett a magyar emberek biztonságát is szavatolja. Közölte: a kormány a déli határ - egyúttal a schengeni övezet külső határának - védelmére hatékony lépéseket tett, és ezek eredményeként ma Magyarország biztonságos ország. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot meg tudják védeni, kiemelten fontos a magyar gazdaság stabilitásának hosszú távú megteremtése - mutatott rá.

A politikus kiemelte: ma a magyar gazdaság az egyik legdinamikusabban növekedő gazdaság Európában, de a potenciális veszélyforrások - például a lassuló globális növekedés vagy a kereskedelmi feszültségek - ellen meg kell védeni. Mint mondta, fontos, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordítson a rendvédelmi kiadásokra, a közbiztonság megerősítésére, a terrorizmus elleni védelemre, a katasztrófavédelem fejlesztésére és a bűncselekmények felderítésére. 

A magyarok biztonságának megőrzése érdekében a kormány továbbra is határozottan kiáll, és az ehhez szükséges forrásokat biztosítja a költségvetésben - jelentette ki.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azt mondta, a 2010 előtti gyakorlattal szemben olyan költségvetést tettek le, ami biztonságot és kiszámíthatóságot jelent. A képviselő a legfőbb eredménynek nevezte, hogy nő a családok támogatása. A kormány azt akarja, hogy a fiataloknak ne kelljen nehézségekkel és anyagi gondokkal küzdeniük a családalapításkor - hangsúlyozta.

Magyarországnak családcentrikus kormánya van, a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet fordítsa a családok támogatására - fogalmazott.

KDNP: jövőre is folytatódik a családok erősítése

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka „konzervatívan” megtervezett költségvetésnek nevezte a jövő évit, kiemelve, hogy az 4 százalékos növekedéssel, 2,8 százalékos inflációs céllal, 1 százalékos hiánycéllal és 1 százaléknyi tartalékkal számol. Hangsúlyozta: a 2020-as költségvetésben folytatódik az a társadalompolitikai vízió, amit 2010 óta képviselt az Orbán-kormány, és amely a családok, azaz a társadalom alapsejtjeinek megerősítéséről szól.

Hargitai János igazi kereszténydemokrata gondolatnak nevezte a családok erősítését, és felhívta a figyelmet arra, hogy hosszútávú, stabil gazdasági növekedés szükséges a családtámogatási célok fenntartásához. A családvédelmi akcióterv intézkedésiről szólva kiemelte a négygyermekes anyák adómentességét, amely 22 milliárd forintos bevételkiesés a költségvetésnek, de ennyi megtakarítást jelent a sok gyermeket vállaló családoknak. Emellett - folytatta - a jövő évi költségvetés fedezetet biztosít a csok kibővítésére, a jelzáloghitelekkel kapcsolatos kedvezményre, a nagycsaládosokat érintő autóvásárlási támogatásra, így összesen 2200 milliárd forintnál is több jut családtámogatásra 2020-ban.

A bérlakásprogramra vonatkozó jobbikos felvetésre reagálva hangsúlyozta: a kormány a kistelepüléseken nem bérlakás, hanem saját lakás megszerzéséhez ad támogatást.

Hargitai János kitért arra is: Magyarország nem azt az utat választotta, amelyet Európa másik fele ajánlott, hogy kedvezőtlen demográfiai folyamatok esetén külföldről engedjünk be más kultúrájú embereket.

A KDNP vezérszónoka felidézte milyen „örökséget” kapott az Orbán-kormány 2010-ben az megelőző szocialista kormányoktól: az államháztartás miden szereplője „nyakig” el volt adósodva, az állam, a vállalkozások, az önkormányzatok és a családok is. Ezzel szemben ma a szuperállamkötvény sikeressége azt mutatja, hogy a magyar családok - amelyek egykor nyakig úsztak az adósságban - ma államkötvényeket vásárolnak - mutatott rá a képviselő. Nem minden család, de tömegesen - jegyezte meg.

Hozzátette: jól tudták 2010-ben, hogy a korábbi szocialista kormányok gazdasági és költségvetési politikája nem folytatható, így az Orbán-kormány azt a célt tűzte ki, hogy munkalapú társadalmat kell építeni. Hargitai János megjegyezte: ő maga sem hitt abban, hogy képesek lesznek egymillió munkahelyet létrehozni 10 év alatt, ugyanakkor mára 800 ezer már megvalósult. A bérekről szólva kiemelte: 2010-hez képest 2018-ra az átlagkereset annyival nőtt, hogy sikerült megtermelni egy plusz 13-ik fizetést.

Fontosnak nevezte a biztonság kérdését is, kiemelve, hogy biztonságos Magyarország megteremtése nélkül nem valósíthatók meg a társadalompolitikai célok sem.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a családok és az adócsökkentések költségvetésének nevezte a jövő évit. Hangsúlyozta, a büdzsé kiemelten segíti a gyermeket nevelő családokat, megvédi az elért gazdasági eredményeket, a gyermeket helyezi előtérbe, és segíti a fiatalokat, hogy annyi gyermekük legyen, amennyit szeretnének. Kiemelte, hogy a kormány 2010 óta több mint megduplázta a családtámogatásokat, jövőre pedig a költségvetésben 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására.

A KDNP-s képviselő arról is beszélt, hogy a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság Európában, és a GDP növekedési üteme várhatóan jövőre is 4 százalék felett lesz majd. A kedvező gazdasági eredmények hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek emelkedése, a töretlen beruházási kedv és az export kiemelkedő teljesítménye áll - sorolta, hozzátéve, hogy ezzel szemben a 2010 előtti balliberális kormányok több mint egymillió embert tett munkanélkülivé, a családalapítás pedig akkor egyenlő volt a szegénység vállalásával.
Közölte: 2020. január 1-jén bevezetik a négygyermekes édesanyák szja-mentességét, és jövőre is nő a gyermekétkeztetésre fordított összeg.

Végül szólt az egyházak támogatásáról, közte például templomok felújításáról és az egyházi óvodák fejlesztési programjáról.

Földi László (KDNP) kiemelte: az a tervezés, amely előttük van, az előrelátó és felelősségteljes gazdálkodás bizonyítéka. Ezzel a költségvetéssel a jövő tervezhetővé vált - rögzítette. A mostani béremelések már nem hitelből, hanem a megtermelt javakból történnek. A családok, a biztonság, a fejlődés és adócsökkentés költségvetése a jövő évi büdzsé, általa addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér - fogalmazott. 

Kitért arra, hogy fontos alapelvük, segély helyett továbbra is munkát kínálnak az embereknek. Továbbra is fontos cél, a teljes foglalkoztatás, azt szeretnék elérni, hogy mindenki aki szeretne dolgozni, ezt megtehesse. Jelezte, a családtámogatásokat tartják az állam legfontosabb feladatának, nem csupán politikai cél, hanem hitbéli kötelesség is. Több mint 2200 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, amely közel 224 milliárddal lesz több az ideinél - fűzte hozzá. Kitért arra, számos területen tudnak adót mérsékelni, ami azáltal válik lehetővé, hogy a magyar gazdaság stabil. 

A KDNP a jövő évi költségvetés elfogadását támogatja - közölte. 

 Megemlékezés

Az elnöklő Lezsák Sándor az ülés elején a magyar szabadság napjáról emlékezett meg. 2001-ben nyilvánította az Országgyűlés emléknappá június 19-ét, arra emlékezve, hogy 1991-ben ezen a napon hagyta el Magyarország területét az utolsó idegen megszálló katona.  

Hangsúlyozta: a II. világháború befejezéséhez jelentős áldozatokat hozó szovjet hadsereg eleinte felszabadítóként, a további évtizedekben viszont a nagyhatalmak megállapodásán alapuló, megosztott Európa keleti felének megszállójaként volt jelen Magyarországon is.

A hazánkban állomásozó hadseregcsoport ideiglenes státusza belülről nézve öröknek tűnt, ennek ellenére a magyar nemzet bátor képviselői felléptek ittlétük ellen 1956-ban majd a 70-es 80-as évek ellenzéki mozgalmaiban is - tette hozzá.

Kiemelte: 1989-ben a „törtélelem kereke jó irányba fordult”, a kedvező nemzetközi események lehetővé tették teljes szabadságunk és jogállamiságunk kereteinek megteremtését.

Kovács Árpád: A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat

Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, majd hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.

Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos GDP-bővülésre épít, amihez szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére - fejtette ki. Jelezte ugyanakkor: a tanács látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus következhet be a világgazdaságban, és magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét. Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében további, versenyképességet, termelékenységet, hatékonyságot javító intézkedéseket látnak szükségesnek - mondta.

A 2020-ra tervezett bevételekről szólva közölte, az adóbevételeket megítélésük szerint három alapfolyamat határozza meg: a 2010 utáni adóreform - amely a súlypontot a fogyasztást terhelő adók irányába helyezte -, az évek óta tartó gazdasági konjunktúra eredményezte számottevően több bevétel, valamint a beszedett adók arányát jelentősen javító célzott intézkedések, például a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése, majd az online számlázás bevezetése.

Mindezekre alapozva a 2020-as költségvetés is az adóbevételek dinamikus növekedését tartalmazza, a tanács azonban szükségesnek ítélt a bevételi előirányzatok teljesüléséhez további gazdaságfehérítő kormányzati intézkedéseket - mutatott rá az elnök, majd ezzel kapcsolatban hozzátette: a törvénytervezet véleményezési ideje alatt bejelentett gazdaságvédelmi akciótervbe foglalt adó- és járulékintézkedéseket helyes irányúnak tartják.

A kiadásokkal kapcsolatban Kovács Árpád kifejtette: a jövőre tervezett, a megelőző két évhez viszonyítva szerény mértékű, költségvetési kiadásemelkedés összhangban van a 2019-2023-as konvergenciaprogram célkitűzésével. Eszerint az államháztartás súlya folyamatosan szűkül, s a GDP-hez viszonyítva a kiadás, az újraelosztás aránya - a 2016 előtti évek esetenként 50 százalékot is meghaladó mértékével szemben - jövőre kevesebb mint 45 százalékot tesz ki. A költségvetési hiány tervezett csökkentése alapvetően a kiadási oldalon történik - jegyezte meg.

A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból folyó (működési) célokra több mint négyötödöt, míg a fennmaradó részt közel azonos arányban hazai finanszírozású felhalmozási kiadásokra és EU-s finanszírozású fejlesztésekre fordítanak - ismertette. Kiemelt célként megvalósulhat a 2020-ban új intézkedésekkel bővülő családvédelmi akcióterv - mondta, pozitívnak nevezve, hogy a népesedési fordulat elérése támogatja a gazdaság tartós növekedését és végső soron az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Költségvetési Tanács alultervezést azonosított a „babaváró” kamattámogatásnál, ugyanis a tervezett hitelkihelyezés megvalósulása esetén a kiadás meghaladhatja az előirányzatot.

A költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a nyugdíjak inflációval történő emelését; a honvédelmi kiadások összege tovább közeledhet a NATO felé vállalt szinthez; többletforrás áll rendelkezésre gazdaságvédelmi és versenyképességi intézkedésekre - ám a tanács további versenyképességi lépések szükségességére hívta fel a figyelmet -; garantáltak a feltételek a közszférában dolgozók béremelésének folytatásához; és az előző évekénél is nagyobb, a GDP 1 százalékát teszi ki a tartalék.

A testület üdvözölte a költségvetésben szereplő, EU-s módszertan szerint számított 1 százalékos hiánycélt, ami messze jobb a maastrichti kritériumnál és a stabilitási törvényben rögzített követelménynél. A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél azonosítottak kockázatokat, ám ezeket képesek ellensúlyozni a jócskán megemelt biztonsági tartalékok - mondta.

Az elnök kiemelte: folytatódik az a gyakorlat, mely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege - már harmadik évben - nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet. Az egyszeri bevételek nélkül számított strukturális hiány tervezett mértéke már csupán 1,1 százalék, bár még mindig valamivel magasabb a 2020-2022-es időszakra az Európai Bizottság által ajánlott 1 százalékos középtávú költségvetési célnál. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya is alacsony, GDP-arányosan 0,9 százalék, harmada a 2019-re előirányzottnak. Hozzátette továbbá, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 68,6 százalékról várhatón 65,5 százalékra csökkenése teljesíti az alaptörvény követelményét.

Kovács Árpád végül elmondta, azt is kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken, jelentősen hozzájárulva az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

MSZP: Jövőellenes és igazságtalan a tervezet

Jövőellenesnek és igazságtalannak nevezte a jövő évi költségvetésről szóló javaslatból kiolvasható újraosztási szándékot Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka.

Kijelentette: a tervezett, 2200 milliárd forintnyi bevételnövekedést a kormányzat nem az ország - legalább régiós szintre - felzárkózására, hanem saját magára és holdudvarára költi. Közölte: a szocialisták 1000 milliárd forintnál is nagyobb átcsoportosítást javasolnak a nyugellátás, az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra javára. Utóbbi területre egymagában 764 milliárd forinttal rendelnének többet a kormány által javasoltnál. Példaként említette, hogy a családi pótlék összegét duplájára, a gyes-t és a gyed-et a jelenlegi összeg háromszorosára emelnék módosító indítványaikkal, miután 2008 óta változatlan ezen ellátások összege. Jövőnk, egészségünk, gyermekeink tudása, hátrányos helyzetű polgártársaink élete sokkal fontosabb annál, minthogy mennyi stadion épül, és mennyi pénzt költenek kormánypropagandára - jelentette ki Tóth Bertalan.

Elítélte, hogy zárszámadás hiányában viszonyszámok nélkül zajlott a tervezés, előrevetítve, hogy így ismét kormányhatározatok tucatjaival kell majd módosítani, ami viszont akadályozza a büdzsé átláthatóságát, kiszolgáltatva azt a kormánynak. Kifogásolta, hogy a büdzsé 321 forintos euróárfolyammal számol, „tehát a forint nem lesz erősebb”. A gyenge forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak - mondta.

A helyzetért egyértelműen a kormányt és a jegybankot tette felelőssé, hangsúlyozva, 2010 óta több mint ötödével gyengült a magyar fizetőeszköz, emiatt pedig az emberek kevesebb árut tudnak vásárolni ugyanazért az összegért.

Továbbá kifogásolta, hogy - noha a miniszterelnök 2010-ben kisebb és olcsóbb államot ígért - ma már a költségvetési kiadások 18,4 százalékát fordítják e célra, ami tíz év alatt 3,1 százalékponttal nőtt, miközben a jóléti kiadások 5,3 százalékponttal csökkentek.

Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók bérének emelését sürgetve egybek mellett azt is bírálta, hogy „a biztonság költségvetése sem a honvédelmi, sem a rendvédelmi alkalmazottaknak nem ad egy forint fizetésemelést sem”, miközben 216 milliárd forintot állít be a paksi bővítésre, a Budapest-Belgrád vasútvonal munkálataira és a médiára.

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés ellenére a kormány arányaiban egyre kevesebbet fordít szociális kiadásokra. A családok hitegetésének költségvetése ez, csak a jobb helyzetben élő családokat támogatják - vélekedett. Kifejtette: az idősödő népesség ellátása egyre több forrást igényelne. A következő évtized a szociális területen arról fog szólni, hogy "mindenki harcol mindenki ellen" a szociális ellátásért, a férőhelyekért az ellátó intézményekben - közölte. Hozzáfűzte: a szociális ágazat bérfelzárkóztatásáról nem gondoskodik a költségvetés.

A képviselő kitért rá: a nyugdíjak tartósan le fognak szakadni a bérektől, és igazságtalanságok alakulnak ki a nyugdíjrendszerben. A családtámogatásokat illetően elmondta: nemcsak a gyermekek születését kellene támogatni, hanem a felnevelésüket is.

DK: Ez a semmittevés, a túlélés büdzséje

A semmittevés, a folytatódó politikai propaganda, a túlélés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Gyurcsány Ferenc, a DK elnök-frakcióvezetője.

A vezérszónok szerint a költségvetésből az derül ki, hogy a Fidesz nem akar közelebb kerülni az európai pénzügyi együttműködéséhez, a kormányoldalon „a hátuk közepére sem kívánják” az euró bevezetését. Európa csak addig kell a kormánypártiaknak, amíg „tarthatják a markukat” - fogalmazott, hangsúlyozva: a DK a nacionalista politika helyett inkább egyre több kérdésben az együttműködést szorgalmazza. Hozzátette: Magyarország nem lenne gyengébb például a közös határőrizettől vagy bankszabályozástól, de a Fidesz fél ettől, mert akkor csorbulna a kormányfő hatalma.

A politikus szerint szociális békét sem lehet teremteni nemzeti alapon. Pokoli nehéz megélni 100-120 ezer forintból - folytatta -, pedig „tele vagyunk emberekkel”, akiknek ennyiből kell megpróbálniuk. Mit lehetne tenni azért, hogy sokan legyenek olyanok, akiknek nem 120 ezer forintból kell megélniük, hanem 250-300-400 ezer forintból? Miért nem legitim például arról vitát nyitni, hogy ma egy egymillió forintos fizetésből arányosan ugyanannyi adót kell fizetni, mint egy 100 ezresből? - kérdezte.

Kifogásolta továbbá, hogy nincs érdemi szakmai, civil kontroll a költségvetés tervezési folyamata fölött, így az szerinte átláthatatlan. Azt szintén sérelmezte, hogy úgy tervezik a 2020-as költségvetést, hogy közben nem ismerni a 2018-as tényszámokat. Gyurcsány Ferenc bírálta a kormány családpolitikáját is, tévútnak nevezve azt, szerinte nincs pozitív hozadéka. Jelezte, az elmúlt száz évben háromszor született kilencvenezernél kevesebb gyermek, utoljára tavaly. A kétgyermekes családok száma csökken, Magyarország az egygyermekes családok világa lesz - jelentette ki.

Azt is mondta a DK frakcióvezetője, hogy a források elosztásában nyoma sincs a tudásalapú társadalomra törekvésnek, nem látszik, hogy a Fideszt izgatná, mi lesz az országgal 10-15 év múlva, nem fektet pénzt a jövő kihívásaiba. Ott lesz-e Magyarország Európa legsikeresebb nemzetei között a következő 20 évben? - kérdezte, úgy értékelve, hogy ebből nem látni semmit.

„A-tól z-ig nem értünk magukkal egyet. Nem kicsit, hanem nagyon” - mondta Gyurcsány Ferenc.

Varju László (DK) a jövő évi büdzsét a túlélés és a leszakadás költségvetéseként jellemezte. Kiemelte a költségvetési folyamatok átláthatatlanságát, és kitért arra: a havi prognózisok hiánya miatt nincsenek megfelelő tényszámok. A parlament ellenőrzése alól lényegében kivonták a költségvetést - jegyezte meg.

Varju László azt mondta, a költségvetés tavaszi elfogadását mindig is bírálni fogja, olyan kereteket teremtenek, amin keresztül aztán bármit megtehetnek. 

Tíz éve, amit tesznek, az tökéletesen eredménytelen a családok szempontjából - fogalmazott, hozzátéve: azt nem vitatja, a demográfiai helyzettel valamit csinálni kell. Az optimista makrogazdasági előrejelzésekről azt mondta: nagy csapda és hazugság a 2,7 százalékos infláció, pontosan tudják, ennél ez magasabb lesz. Nem értenek egyet azzal sem, hogy elsősorban a fogyasztás megadóztatására koncentrál a kormány. 

A költségvetés ebben a formában nem támogatható - rögzítette.

LMP: A jövő felélésének költségvetése a jövő évi

A 2020-as büdzsé a jövő felélésének és nem a megmentésének költségvetése - közölték az LMP vezérszónokai.

Csárdi Antal azt mondta, a kormánypártok minél jobban ki akarják zsákmányolni a jelent. Jövőre kevesebb pénz lesz a környezet védelmére, a klímaváltozás megfékezésére, az oktatásra, de több pénzt kapnak a multik - összegzett az LMP-s képviselő. Hozzátette: a 2020-as költségvetés nem néz szembe a bér-, a lakhatási, a klímaválsággal, nem segíti az egyszülős családokat, a devizahiteleseket, valamint az életkezdés nehézségével birkózó fiatalokat, nem teszi működképessé az egészségügyet, nem fejleszti az oktatást, nem teremt élhető időskort a nyugdíjasoknak.

Közölte, a jövő évi büdzsé nem támogatja elvárható módon a hazai kis- és középvállalkozásokat, továbbá nem állítja meg az elvándorlást. Csárdi Antal a költségvetés nyertesei közé sorolta a multinacionális cégeket, nagyvállalatokat, a bankokat, mert alig kell adózniuk, cserébe „számolatlanul” kapják az állami támogatást. A büdzsé másik nyertese „egy szűk kör, amit leginkább Orbán Viktor minden rokona, barátja, üzletfele jelent” - tette hozzá. Szerinte a költségvetésből mindig kivehető, hogy a miniszterelnök rokonai, barátai éppen milyen területre tették rá a kezüket: jövőre a szálláshelyek áfája csökken, ami azt jelenti, hogy a „Balaton körüli Monopoly, amit Mészáros Lőrinc és Tiborcz István játszott az elmúlt években, lassan a végére ér”.

Az ellenzéki politikus a büdzsé nyertesei közé sorolta a paksi beruházás miatt az orosz államot, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt Kínát. Elmondta, hiába nőnek a családtámogatások, ha azokat csak egy szűk kör tudja kihasználni a hitelképesség vizsgálata miatt. Az LMP-s politikus nagymértékű béremelést sürgetett az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak, szorgalmazta az oktatási költségvetés emelését és az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését.

Frakciótársa, Schmuck Erzsébet szerint az éghajlatváltozással összefüggő intézkedések elhagyása több mint hiba: bűn a jövővel szemben is. A kormány nem hajlandó szembenézni azzal, mekkora veszéllyel jár a klímaváltozás Magyarországnak, még úgy sem, hogy a negatív hatásokat már most érezni lehet - tette hozzá. Szerinte a másik terület, ahol az elmúlt tíz évben sehova sem jutott az ország, az a szociális szféra: több mint egy évtizede nem nőtt a családi pótlék és a minimálnyugdíj összege.

A jövőt felélő költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét Demeter Márta (LMP), és kifogásolta, hogy abban nem a minőséget helyezik előtérbe. Nem a GDP hajszolására lenne szükség - jelentette ki. A köztisztviselői illetményalap növelését szorgalmazta 60 ezer forintra. Helyesnek ítélte a honvédelmi illetményalap megemelését, de nem tartotta elégségesnek. Bár a Honvédkórház mintegy 3 milliárd forintnyi pluszt kap - mutatott rá -, de továbbra is kérdésnek nevezte, honnan lesz elegendő ápoló vagy orvos az intézményben. 

Magyarország nemzeti érdekének nevezte, hogy a honvédség költségvetése elérje a GDP 2 százalékát, de szerinte most sincs olyan mértékű emelés a büdzsében, ami elegendő lenne. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország biztosít helyszínt "a volt KGST-banknak", és azt is, hogy az intézmény különleges kedvezményeket kap. Kijelentette: lehetetlen lesz ellenőrizni azt, aki ott pénzt tart. Demeter Márta átfogó külügyi szolgálati törvényt is szorgalmazott.

Kijelentette: érdemi intézkedésekre van szükség a migrációs krízissel kapcsolatban, a klímamenekültek ugyanis nagy számban érkezhetnek a jövőben.

Párbeszéd: Átverés a költségvetés

Szabó Timea (Párbeszéd) szerint a jövő évi költségvetési javaslat egy átverés, a kormány igyekszik átverni az embereket. A képviselő szerint alig változik az egészségügyi költségvetés helyzete, pedig „elképesztő” helyzetben vannak az orvosok, nincsenek megbecsülve. Reálértékben az oktatás a legnagyobb vesztese a javaslatnak, nem csoda, hogy rengeteg pedagógus hiányzik a rendszerből, és a diákok külföldre mennének tanulni - mondta. Hozzátette: a 2020-as büdzsé Budapest-ellenes is, megint kiszipolyozzák a fővárost.
A Párbeszéd képviselője szerint teljesen felesleges beruházásokra adnak pénzt az egészségügy, az oktatás helyett.
Kifogásolta azt is, hogy a bölcsődei program keretében megengedik önkormányzatoknak, hogy átadják egyházaknak a bölcsődéket, mert félő, hogy minden olyan önkormányzat ezt teszi majd, amely nem tudja finanszírozni az intézményeket. Nem lehet olyan országban élni, ahol csak egyházi bölcsődékben lehet elhelyezni a gyerekeket - értékelt.

A politikus szerint a családvédelmi akcióterv a családok eladósításáról szól, a legszegényebb családokon sem segítenek. Emellett nem adnak több támogatást a fogyatékkal élők szervezeteinek - tette hozzá.

Szabó Timea hangsúlyozta: visszautasítják ezt a költségvetést és átfogó módosító javaslatot nyújtanak be, mert olyan Magyarországot szeretnének, ahol az embereknek nem kell aggódniuk a holnap miatt. Továbbá egy „Budapest-csomagot” is benyújtanak, amely felkészíti a fővárost a klímaváltozásra - közölte.

Frakciótársa, Mellár Tamás azt vetette fel, hogy nem sok minden függ a költségvetéstől, mert olyankor tárgyalják, amikor még nincs kellő információ a folyamatok reális értékeléséhez. Több gazdasági célt is optimistának nevezett, mint mondta, a gazdasági növekedéssel kapcsolatban túlzottan optimista is a tervezet. A foglalkoztatottsággal kapcsolatos elképzelés pedig csak akkor valósulhat meg, ha egyre több vendégmunkást hoznak be - vélekedett. Megjegyezte: elhibázott az a koncepció, amely arra épít, hogy a versenyképességet adócsökkentéssel lehet javítani.

Mellár Tamás hangsúlyozta: a Költségvetési Tanács szerint ma a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, holott ez nem így van. A mai magyar gazdaság 1-2 százalékos potenciális növekedési ütemre képes, ez van most „felturbózva” 4 százalékra, ami ugyan fenntartható, de ezzel Magyarország zsákutcába megy, ahonnan fájdalmas lesz visszatérni - vélekedett.

Jobbik: Ez a jövő felélésének költségvetése

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta: a benyújtott előterjesztés a jövő felélésének költségvetése, mert míg bizonyos társadalmi csoportoknak kedvez, másoknak nem. Példaként említette a „kényszerből kivándorolt” magyarokat, nekik - mondta - átfogó otthonteremtési program kellene, ez egyértelmű üzenet lenne, hogy van értelme visszatérniük ide, nem kell hosszú évekig spórolniuk egy lakásra.

Felrótta: a mindenkori költségvetés megtárgyalásakor a kormánynak a korábbi időszak adatainak birtokában illene megmagyaráznia a bizonyítványát, de zárszámadás hiányában vitatják meg a következő büdzsét, így kell eldönteniük, mire mennyi forrást szánnak. Annak, hogy hamarabb tárgyalják a költségvetést, nem látszanak konkrét előnyei - értékelt, majd kijelentette: a kormány azt kéri, bízzanak a szakemberekben, ami elfogadhatatlan, a pénzügyi tervezés ugyanis egy szakma, nem pedig érzelmi műfaj. 

Megjegyezte: a magyar nemzetgazdaság állapotáról semmit nem hallottak.

A képviselő kifejtette: meg kell magyarázni a magyar bérszínvonal helyzetét; nagyon alacsony bázisról indulva vitathatatlan, hogy emelkedtek a bérek, de regionális és európai összevetésben nem sikerült kiugró eredményt elérni. A szociális hozzájárulási adó csökkentését támogatandónak nevezte, de a munkásszálló-építési program bővülésével kapcsolatban közölte: rengeteg „idegenből idehozott, úgynevezett, vendégmunkás” dolgozik Magyarországon, és fel kellene mérni, hogy azokban az ágazatokban, ahova tömegesen hozzák őket, valóban szükség van-e a jelenlétükre. Az idegen vendégmunkások tömeges ittléte a munkaerőpiacon letöri az amúgy sem magas bérszínvonalat - tette hozzá.

Z. Kárpát Dániel a demográfiai csomag minden pontját támogatandónak tartja, de meglátása szerint az intézkedések kevés magyar családot érhetnek el. A kilakoltatások fényében furcsa, hogy ilyen lépésekről beszél a kormány - fogalmazott, majd hangsúlyozta: meg kellene szüntetni a 27 százalékos áfát, a luxuscikkek kivételével ennek alkalmazása elfogadhatatlan.

Az ellenzéki képviselő kitért arra: bizonyos külföldi nagy cégeknek kedvez a csökkentett társasági adó, de megkérdőjelezhető, hogy haszna a magyar gazdaságban nagy mértékben jelentkezne.

Magyar Zoltán (Jobbik) a kormány agrárpolitikájáról beszélt, úgy fogalmazva, hogy falun élni nagyon sok régióban a reménytelenség szimbóluma. Szerinte a Fidesz szemében a mezőgazdaság, a vidék csak arról a néhány ezer emberről szól, aki főállásban meg tud élni a termőföldből. Kiemelte, hogy az európai uniós közös agrárpolitika 2020-ban kifut, és az új program várhatóan csak 2022-2023 körül indul el, ezért jobb lett volna, ha már a mostani költségvetés felkészült volna az átmeneti évekre. Legalább 15 százalékkal növelni kellene a nemzetállami hozzájárulást - sürgette.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) alulfinanszírozottságát is kifogásolta, hangsúlyozva, hogy a Nébihnek sem a technikai, sem az emberi erőforrása nem elegendő, ezért van túl az ország már például egy eperbotrányon.

A Jobbik politikusa végül azt is mondta, hogy az Igyál tejet és az iskolagyümölcs-programban csak az igények töredékét tudják kiszolgálni az előirányzatból.

 A nemzetiségek 10 milliárdos módosítást javasolnak a költségvetésben

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében arról beszélt: 2013-ig a Magyarországon élő nemzetiségek támogatása „siralmas” állapotban volt, a 2015-ös költségvetésben azonban az addigi 4 milliárd forintos támogatásuk több mint 50 százalékkal nőtt. Hangsúlyozta: az elmúlt öt évben érdemi javulás tudtak elérni a nemzetiségi civil szervezetek, a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok és nemzetiségi önkormányzatok támogatásában.

Ritter Imre köszöntet mondott a magyar kormánynak, a parlamentnek és minden képviselőnek az elmúlt öt évben nyújtott nemzetiségi támogatásért, ugyanakkor arra figyelmeztetett: ez csak arra volt elég, hogy „megkapaszkodjanak”, és elindítsák azokat a hosszútávú programokat, amelyek az őshonos magyarországi nemzetiségek fennmaradását biztosítják. 

Közölte: a 2020-as költségvetési igények alapos felmérése alapján a 13 magyarországi nemzetiség összesen 10 milliárd forint értékben tesz javaslatot módosításra; ebből 1,8 milliárd forint a roma nemzetiséget érinti.

Ritter Imre elmondta: a támogatásemelési igények 56 százaléka - azaz 4,6 milliárd forint -  felhalmozási, beruházási, amelyet a nemzetiségi önkormányzatok, és az általuk fenntartott intézmények épületeinek felújítására, illetve pályázati önrész biztosítására kérnek. Ismertetése szerint a támogatási igények 16 százalékát, több mint 1 milliárd forintot teszik ki a nemzetiségi pedagóguspótlék emeléséhez és a nemzetiségi pedagógushallgatók ösztöndíjprogramjához szükséges források. Emellett - folytatta - az országos nemzetiségi önkormányzatok és média esetében 734 millió forint emelést javasolnak, a helyi nemzetiségi önkormányzat

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom