Belföld

Benkő: Magyarország biztonsági helyzete stabil

Magyarország biztonsági helyzete stabil - emelte ki a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.

Benkő: Magyarország biztonsági helyzete stabil
Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszél meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Benkő Tibor ugyanakkor hozzátette: az elmúlt időszakban globális és regionális szinten is negatív hatások mentek végbe, a biztonsági környezet jelentős mértékben romlott, a fenyegetettség mértéke nőtt. „Ezért ébernek kell lenni” - fogalmazott.

A miniszter szokásos éves beszámolójában elmondta, hogy a Magyar Honvédség megújul, ami kiterjed a vezetési elemekre, a haditechnikai eszközökre, s a katonák felkészültségére is. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében mintegy 40 területen kezdtek fejlesztésbe, ami magába foglalja a haditechnikai fejlesztéseket, az életpályát, a hazafias nevelést, az önkéntes tartalékos rendszert, valamint a honvédség és a társadalom kapcsolatának erősítését is.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország 2014-ben, a walesi NATO-csúcson vállalta, hogy a védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát. „Azt is vállaltuk”, hogy a védelemi kiadások 20 százalékát fejlesztésre fordítja az ország - közölte Benkő Tibor, hozzáfűzve, Magyarország ezt az arányt már 2018-ban elérte. Arra törekszenek, hogy a fejlesztések minél nagyobb arányban hazai erőből történjenek. Ennek keretében újjáélesztik a magyarországi hadiipart, amelynek első részeként megindult a fegyverek összeszerelése, s a tervek szerint az év második felében megindul a hazai fegyvergyártás is. Mindemellett a hazai védelmi ipar megújítása a buszgyártásra, továbbá a könnyűiparra is kiterjed, a katonák gyakorlóruházatát is Magyarországon gyártják - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a beszerzések mintegy 80 százalékát eddig is európai szövetségesektől szerezték be, ami azt bizonyítja, hogy Magyarország fontosnak tartja az európai képességfejlesztést. Magyarország a 2014-ben megjelent PESCO projektek közül - melyek keretében a szövetséges tagállamokkal közösen folytatják a fejlesztéseket, kutatásokat - 15-ben érintett.

Benkő Tibor beszámolt arról: a missziós „ambíciószintet” 1000-ről 1200-ra növelték, jelenleg 14 helyszínen vesznek részt a katonák missziós feladatokban. Azt az elvet vallják ugyanis, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, ezért küldenek katonákat békefenntartói feladatokba - jelentette ki a miniszter.

A Nyugat-Balkán instabilitása mellett több kiszámíthatatlan dolog történt, mint például Krím félsziget annektálása, az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége, az illegális migráció vagy az iráni helyzet. Új katonai fenyegetések is megjelentek, mint például a hibrid hadviselési formák: az orosz-ukrán konfliktus vagy a balti államokat ért kibertámadások. Mindezek azt jelzik, hogy a hagyományos katonai eszközökkel történő békefenntartás mellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kibertérben zajló műveletekre.

A miniszter jelezte azt is, hogy Magyarország a NATO által megjelölt keleti és déli fenyegetettség középpontjában áll. Ezért úgy döntöttek, hogy a régiónak Magyarországon szüksége van egy többnemzeti hadosztályparancsnokság létrehozására Szlovákia, Szlovénia és Horvátország megszólításával; létrehoznak egy regionális szintű különleges műveleti komponens parancsnokságot, amihez mostanáig öt ország csatlakozott. 

Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, korszerű, 21. századi technikai eszközökkel felszerelt, a régióban meghatározott képességet jelentő haderőre, amely garantálni tudja Magyarország, a magyar emberek biztonságát - jelentette ki a miniszter.

A bizottság jobbikos elnöke, Mirkóczki Ádám a Gripen lecserélését érintő hírekről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, a Gripenek lízingelésére 2026-ig van érvényes szerződés, így 2022 előtt ezzel a kérdéssel nem kell komolyabban foglalkozni. Sem F22-esről, sem F35-ösről nem tud beszámolni, mivel nincsenek ilyen tárgyalások - közölte a miniszter, aki a légierőt érintő fejlesztések kapcsán felidézte, hogy a közelmúltban kiképző, valamint csapatszállító repülőgépeket is beszereztek; beszámolt továbbá a harckocsibeszerzésekről, továbbá az egyéb haditechnikai fejlesztésekről.

A bizottság fideszes alelnöke, Halász János gratulált a miniszternek ahhoz, hogy az elmúlt egy évben számos eredményt értek el. Továbbá egyebek mellett az önkéntes tartalékos rendszerről is kérdezte. Utóbbira válaszul a miniszter elmondta, hogy az önkéntes tartalékos katonák száma már elérte a 8500-at.

Az LMP-s Ungár Péter egyebek mellett a kibertámadások elleni védekezésről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat bázisán létrehoztak egy kiber műveleti központot, s a közelmúltban Szentendrén megkezdte működését a honvédség kiberakadémiája is.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a Nemzeti Biztonsági Stratégia tárcák közötti egyeztetése már megtörtént, az rövidesen a kormány elé kerül.

Új katonai kihívásokkal kell szembenézni

Új katonai kihívásokkal, fenyegetettségekkel kell szembenézni - jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén kedden.

Benkő Tibor hozzátette: ezen - hagyományos katonai, és az új típusú - kihívások kezelésének a Magyar Honvédségnek meg kell felelni.

Kiemelte azt is, hogy az új biztonsági kihívások miatt felértékelődik a kollektív védelem, amelynek értelmében a NATO tagállamok megvédik egymást. Itt ugyanakkor megjegyezte, hogy a kollektív védelem a nemzeti képességeken alapszik, így a NATO-nak elvárása a nemzeti képességek fejlesztése is. Ennek nyomán Magyarország már 2014-ben vállalta, hogy 2024-re a védelmi kiadások elérik a 2 százalékos GDP-arányos szintet. Továbbá megkezdték a Magyar Honvédség teljes átalakítását, elindították a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot. Utóbbi kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy a teljes átalakítás nem fejeződik be 2026-ra, példaként említette, hogy a Gripenek lízingszerződése 2026-ban jár majd le.

A haderőfejlesztés kapcsán a miniszter részletezte a légierős beszerzéseket, a harckocsi-beszerzéseket, továbbá a tüzérségi fejlesztéseket is. Itt elmondta, a haderőfejlesztésben kiemelt szempont a hazai hadiipar újjáélesztése. Ezzel együtt Magyarország számára az is fontos, hogy a régióban, az Európai Unióban is együttműködjenek a fejlesztésekben. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy az EU-tagállamok védelmi képesség fejlesztését szolgáló PESCO-projektek közül Magyarország 15-ben érintett.

A honvédelmi program - mint kifejtette - magába foglalja a toborzást, az életpályát, az oktatást, a hazafias honvédelmi nevelést, az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését is.

A miniszter a fiatalok megszólítása kapcsán elmondta, hogy a honvédelmi táborok népszerűsége egyre növekszik: tavaly még 45, idén már 72 honvédelmi tábort hirdettek meg a nyárra. Szólt a kadétprogram fejlesztéséről is, s elmondta, már 49 középiskolában tanítják a honvédelmi alapismereteket.

Kiemelte: fontosnak tartják, hogy a 2015-ben megalkotott katonai életpályát naprakészen tartsák. Ez vonatkozik a toborzásra, a kiképzésre, a lakhatási támogatásra, az egészségbiztosításra, az illetményre is.

Szólt a szervezeti átalakításokról is, köztük a Magyar Honvédség Parancsnokságának felállításáról, s az önkéntes tartalékos rendszerben felállított két (nyíregyházi és székesfehérvári központú) területvédelmi ezredről.

A miniszter - ahogy délelőtt a nemzetbiztonsági bizottság előtt - itt is részletesen beszámolt a világban, s a térségben végbement biztonságpolitikai változásokról, az újonnan megjelent veszélyekről, melyek közül kiemelten szólt, a hibrid - azon belül is a kibertérben jelentkező - kihívásokról, az orosz-ukrán konfliktusról, s az illegális migrációról.

Elmondta, hogy a NATO a keleti és a déli fenyegetettséget hangsúlyozza. Kiemelte, hogy Magyarország mindkét fenyegetettség elleni védekezésben kiveszi a részét. Közreműködnek például az orosz veszélytől tartó balti államok légterének védelmében. A déli fenyegetettség vonatozásában azt vallják, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol a baj van, ezért Irakban, Jordániában, Tunéziában is ott vannak a magyar katonák. A közelmúltban született döntés arról is, hogy Magyarország 1200-ra bővítette missziós ambíciószintjét.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország a keleti és a déli fenyegetettség középpontjában van, ezért a vezetést, együttműködést is fejleszteni kell. Ezért kezdeményeztek egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokság létrehozását. Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok részéről érkezett megkeresés, hogy Közép-Európán belül Magyarországon hozzanak létre egy regionális különleges műveleti erők központját. Ehhez mostanáig öt ország csatlakozott, köztük Ausztria is, amely nem tagja a NATO-nak - ismertette a miniszter.

A miniszter szokásos éves beszámolójában azt mondta, a Magyar Honvédség 2018-ban egész évben ellátta a törvényben előírt feladatait. Külön kiemelte a kiképzést és a felkészítést, amelynek nyomán mintegy 70 hazai és nemzetközi gyakorlatot hajtottak végre. Mindemellett a magyar katonák ellátták a NATO integrált légvédelmi rendszerének biztosítását, missziós feladataikat, a hazai állampolgárok védelmét, továbbá segítették a rendőrök munkáját a határvédelmi feladatokban. 

Benkő Tibor jövőképként azt mondta, szándékuk, hogy egy korszerű, modern, ütőképes hadsereggé, a térség meghatározó haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ebben a bizottság tagjainak támogatását is kérte, kiemelve, hogy a honvédelem ügye nemzeti ügy.

A bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyaránt köszönetet mondtak a miniszternek a katonai állomány egész éves helytállásáért. A fideszes elnök, Kósa Lajos kérdezte többek között arról, hogy a jövő évi költségvetési tervezet mennyiben szolgálja a haderőfejlesztést.

Benkő Tibor kiemelte, hogy a honvédség jövőre 103 milliárd forinttal több költségvetési forrásból gazdálkodhat.

A szocialista Harangozó Tamás többek között a "honvédséginek álcázott beszerzésekről" kérdezte a minisztert. Benkő Tibor ennek kapcsán leszögezte, a honvédségi beszerzéseket a katonai igények alapján, szakértők dolgozták ki. Leszögezte, a honvédségi gépek szállítanak állami vezetőt, kormánytagot, de olyan nincs, hogy "kormánygép". A bizottság a miniszter beszámolóját hat igen és két - ellenzéki - tartózkodás mellett elfogadta.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom