Belföld

Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók

A kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez: az apróbb módosítások célja a gyermekek, tanulók előmenetelének támogatása, valamint az, hogy nagyobb anyagi megbecsülést kapjanak az iskolaigazgatók, és ezáltal az intézményvezetői pálya vonzóbbá váljon a fiatalok, valamint a pedagógusok számára - tudatta az Emberi erőforrások minisztériuma szerdán.

Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók
Diákok a fővárosi Szerb Antal Gimnáziumban
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

"A kormány célja, hogy - a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként - az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor azzal felhatalmazást ad a kormány számára további pótlék és ösztönzési kereset-kiegészítés megállapítására az intézményvezetők részére" - olvasható az Emmi közleményében.

A rendeleti szintű részletszabályok kidolgozása a törvény elfogadása után történhet meg.

A kormány döntése alapján 2020. szeptember 1-jétől az alap- és középfokú oktatás valamennyi évfolyamára kiterjed az ingyenes tankönyvellátás. Ehhez a kormány a jövő évi költségvetésben minden szükséges forrást biztosít. "A program jogi garanciájaként a javaslat hatályon kívül helyezi az önálló tankönyvtörvényt, a tankönyvellátás legfontosabb szabályait pedig a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénybe illeszti" - mutatott rá az Emmi.

A törvényjavaslattal a kormány az Alkotmánybíróság által kért jogalkotási feladatnak is eleget tesz: megerősíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozó jogi és szakmai garanciákat; a módosítások és a szolgáltatások bővítése érdekében meghozott intézkedések még inkább biztosítják a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését - emelte ki a kommünikében az Emmi, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat módosítja a 2015-től bevezetett, 3 éves kortól kötelező óvodába járás nyomon követését, és egyértelműbbé teszi az óvoda-iskola átmenet feltételrendszerét.

"Az intézkedés azóta bizonyított, jelentősen növeli a gyermekek esélyét és segíti fejlődésüket - különösen a hátrányos helyzetű családok esetében - a kötelező óvodáztatás, hiszen az óvoda fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolában folyó nevelő-oktató munkában való részvételre készít fel" - hangsúlyozza az Emmi, hozzátéve, hogy a szülő, a tanuló számára egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, érdemjegyek teremtik meg.

Az elkészített javaslat értelmében a jövőben nem lesz szükség miniszteri engedélyre a szöveges értékeléshez, tehát erre az intézmény saját döntése alapján is lesz lehetőség, ugyanakkor kötelezővé válik a félévi és az év végi teljesítmény osztályzattal való minősítése.

"Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös" - mutat rá az Emmi közleménye.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom