Belföld

A nyelvoktatás reformokra szorul a szakképzésben

Szükség lenne a diákok motivációjának erősítésére, színvonalas technológiai eszközök beszerzésére és a tanárok továbbképzésére is – hívja fel a figyelmet egy kutatás

A szakképzésben az idegen nyelvi képzés hatékonyságának fejlesztéséhez az eszközrendszer mellett jelentős szemléletváltásra és módszertani megújulásra is szükség van – hívja fel a figyelmet a kormány szakképzési stratégiája.

A nyelvoktatás reformokra szorul a szakképzésben
A szakmai idegen nyelv elsajátítása kiemelt stratégiai cél
Fotó: Papajcsik Péter

A minőségi szakmai képzés elengedhetetlen része a hatékony idegennyelv-oktatás, -képzés. Jelenleg a szakgimnáziumokban sem megfelelő az idegen nyelvek oktatása, a szakközépiskolából kikerülő diákok többsége pedig a minimális idegen nyelvi kommunikációra sem képes – olvasható a Kormány.hu-ra felkerült Szakképzés 4.0 stratégiában. A szakgimnáziumokban való idegennyelv-oktatás reformját már annak a vizsgálatnak az eredménye is indokolta, amelyet az Oktatási Hivatal készített 2017 végén, több mint nyolcezer hetedikes és tizenegyedikes – gimnazista és szakgimnazista – diák, valamint pedagógusok bevonásával. Kiderült, hogy az óraszámokat tekintve nemzetközi összehasonlításban ugyan jól állunk, de más típusú órákra lenne szükség ahhoz, hogy javuljon a gyerekek tudása.

A szakgimnáziumokban az intézményvezetők szerint a legfőbb probléma a motiválatlan tanuló (harmincnégy százalék), ezt követi a megfelelő tanár hiánya (tizenhat százalék). Harmadik helyen a nem megfelelő információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközökkel kapcsolatos háttér áll tizennégy százalékkal, negyedik helyen pedig a tanulói túlterheltség. Az is gondot okoz, hogy a diákok kevés tudással érkeznek és nem lehet mire alapozni a szakgimnáziumban.
Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, kihívást jelenthet az is, hogy a szakképző intézményekben szakmák alapján csoportosítják a diákokat, vagyis nem a nyelvek és szintfelmérés szerint jönnek létre csoportok. Ez a nyelvvizsga adatokon is meglátszik, a felsőoktatásba felvett szakgimnazisták között ugyanis húsz százalékkal kevesebben rendelkeznek bizonyítvánnyal, mint a gimnazisták körében. „Az érettségi évében jelentkezők összehasonlítása esetén a különbség még nagyobb, ugyanakkor mindkét esetben javuló tendenciáról beszélhetünk” – jegyezte meg.

A szakképzési stratégia kiemelten foglalkozik az idegennyelv-tanítás fejlesztésének lehetőségeivel. A célok közt szerepel a motiváció erősítése, hangsúlyosan az alacsonyabb szociokulturális körből érkező diákok körében. A stratégia kiemeli, szükséges a nyelvoktatás módszertanának fejlesztése, és az idegen nyelv kommunikációorientált oktatása. Az ágazati alapképzés időszakában a cél az általános idegen nyelv oktatása, a szakképzési szakaszban pedig a szakmai idegen nyelv elsajátítása. Szeretnék elérni, hogy a nyelvtudás fejlődésével több diák vegyen részt nemzetközi tanulmányi mobilitási programokban, és a középfokú képzésből kikerülő diákok körében alapvető követelménnyé váljon az idegen nyelvi kommunikáció. „Az iskolarendszerben olyan idegen nyelvi tudást kell a diákoknak szerezni, ami ma elengedhetetlen a sikerességben, a továbbtanulásban és a munkavállalásban. A szakképzésben az idegen nyelvi képzés hatékonyságának növeléséhez az eszközrendszer fejlesztése mellett jelentős szemléletváltásra és módszertani megújulásra is szükség van” – hívták fel a figyelmet. Ennek érdekében szükségesnek tartják, hogy a szakgimnáziumokban egy idegen nyelvet, elsősorban angolt tanítsanak óraszám csökkentése nélkül, és biztosítsák az intézmények számára az IKT-eszközökkel felszerelt tantermeket. Szükség lesz elektronikus tananyagok alkalmazására, és a tanárok továbbképzésére is.

Kapcsolódó írásaink