Belföld
„Meg kell hozni a fiatalok kedvét a nyelvtanuláshoz”
Bartos Mónika: A külföldön töltött időszak segít feloldani a kommunikációs gátakat, a mindennapi helyzetekben való beszélgetések, a személyes kapcsolatok sikerélményt adnak
A kormány elkötelezett abban, hogy erősítse a magyar fiatalok nyelvtudását és elősegítse a sikeres nyelvvizsgák számának növekedését, ez egyéni és társadalmi cél egyaránt – jelentette ki lapunknak Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos. Rámutatott, a fiatalok sokkal könnyebben képesek boldogulni, ha nyelveket beszélnek, legyen szó akár továbbtanulásról, akár karrierépítésről.
A fiatalok nyelvtanulását támogató legújabb lehetőségről, a kétszer két hetes, az állam által finanszírozott idegen nyelvi programról közölte, a kurzusok azoknak a kilencedik és tizenegyedik évfolyamos diákoknak szólnak, akik gimnáziumban vagy szakgimnáziumban tanulnak. A programmal a kormány a szülők anyagi terheit is jelentősen csökkenti, hiszen egy ilyen külföldi tanfolyam több százezer, akár egymillió forint feletti összegbe is kerülhet. A tanulók idén ősszel kezdhetik meg az előjelentkezést a programra, az egyéni és a csoportos kiutazás jövőre indul.
Bartos Mónika úgy véli, hogy a kilencedik osztályos tanulók esetében a csoportos forma lesz népszerűbb, hiszen a fiatalabbaknak még inkább szükségük lehet a társaik és a tanáraik társaságára. A tizenegyedikes diákok esetében pedig arra számít, hogy körükben nagyobb arányban fogják választani az egyéni kiutazást. Az utóbbi megoldást előnyben részesítő diákok elsősorban a maguk által választott nyelviskolákban tanulnak majd, a programban csoportosan résztvevő tanulók számára az iskolák a külföldi partnerintézményekkel közösen alakítják ki a kéthetes nyelvtanulás tartalmi elemeit és menetrendjét.
A csoportosan kiutazó gyerekeknél megpróbálják kiküszöbölni, hogy ők egymással magyarul beszélgetve töltsék el a két hetet. Ennek eszköze egyrészt, hogy a fiatalokat igyekeznek családoknál elszállásolni, így lesz alkalmuk anyanyelvi környezetben kommunikálni, megosztani a nap folyamán szerzett élményeket. Másrészt a miniszteri biztos bízik abban, hogy a nyelvtanárok a partneriskolákkal olyan programokat állítanak össze, amelyek szintén ösztönzik a diákokat a minél intenzívebb idegennyelv használatra.
Arra a kérdésre, hogy várható-e a célországok körének bővítése, Bartos Mónika emlékeztetett: a választható első tanult idegen nyelvek Magyarországon 2011-től az angol, a német és a francia, 2014-ben pedig a kör a kínaival bővült, így a program ezekre a nyelvekre koncentrál. Egyelőre ezzel a négy nyelvvel indulunk. Hiszen fontos, hogy legalább egy idegen nyelvet biztonsággal tudjon használni az a száznegyvenezer fiatal, akiket a program egy évben érint – mutatott rá, hozzáfűzve, a Parlament Magyar-Latin-Amerikai Baráti Tagozatának elnökeként és Magyar-Spanyol Baráti Tagozatának alelnökeként nagyköveti megkereséseket is kapott arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben ez a kezdeményezés kiterjedhetne például a spanyol nyelvre is.
A hazai iskolai nyelvoktatás színvonalával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a közoktatásban több nyelvórája van a diákoknak, mint amennyi egy B2-es komplex nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges, mégsem vagyunk elég eredményesek. A nyelvtanárokkal folytatott beszélgetések alapján az körvonalazódik, hogy ennek elsősorban a motiváltság hiánya az oka. A külföldi nyelvtanulási program fő célja éppen az, hogy a fiataloknak hozzuk meg a kedvét az idegen nyelvek tanulásához, hiszen ezáltal megismerhetik más országok kultúráját, az ott élő emberek szokásait, és a modern világ teremtette versenyhelyzetekben is jobban tudnak majd érvényesülni.
A külföldön, anyanyelvi környezetben töltött időszak segít feloldani a kommunikációs gátakat, a mindennapi helyzetekben való beszélgetések és a személyes kapcsolatok kialakulása pedig igazi sikerélményt jelent. Fontos cél, hogy a fiatalokban pozitív érzelmi kötődés alakuljon ki a tanult idegen nyelvvel kapcsolatban. A külföldi nyelvtanulási program a diákokra koncentrál, de Bartos Mónika bízik abban, hogy ez egy építkező rendszer egyik eleme.
A miniszteri biztos felidézte, hogy a kormány már több intézkedést hozott a nyelvtanulás elősegítése érdekében, például lehetővé tette az első sikeres nyelvvizsga díjának visszaigénylését, illetve a közelmúltban döntött a nyelvtanulási diákhitel bevezetéséről. Utóbbi lehetőséggel az aktív és passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatalok élhetnek, továbbá azok, akiknek már megvan a záróvizsgájuk, de nyelvvizsga hiányában eddig nem tudták átvenni az oklevelüket. A hitelt egy összegben lehet igényelni, maximum ötszázezer forintig. A kért összeget egy hónap elteltével folyósítják, és a futamidő a hitelfelvevő választásától függően egy-öt év lehet. A kölcsönt a bevezetést követően a Diákhitel1 kamatával (jelenleg 2,2 százalék) lehet felvenni, de ha a fiatal igazolja, hogy sikeresen megszerezte a nyelvvizsgát, akkor azt követően a kamatot az állam átvállalja.
A nyelvtanulási diákhitel szabadon felhasználható, a nyelvet tanuló a saját igényeihez igazíthatja, hogy a felvett összeget mire fordítja. Vagyis mindegy, hogy azt hazai vagy külföldi nyelvtanfolyamra, magánórákra vagy nyelvkönyvekre költi, a lényeg, hogy sikerüljön a kívánt nyelvet elsajátítania.