Belföld
Ma van a nemzeti öszetartozás napja
Megmaradásunk nagy kérdése nem az, hogy milyen határköveket gördítenek elénk, hanem hogy gyermekeinknek is magyar jövőt tervezünk-e - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Kossuth téren, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen.
Potápi Árpád János kiemelte: a nemzet jövője ma sem nagyhatalmak, tőlünk független erők, hanem a magyar édesanyák és édesapák kezében van. Amikor ezen az évfordulón megállnak, akkor valójában nekik mondanak köszönetet: azoknak a szülőknek, nagyszülőknek, akik minden körülmények ellenére úgy döntöttek, hogy gyermeküket, unokájukat magyarként nevelik fel.
„Akik átadták számunkra nemcsak az anyanyelv kincseit, de azt a tudatot is, hogy tartozunk valahova: a magyarság nagy családjába. A nemzeti összetartozás napján ezt a helytállást, ezt a példa nélküli egységet ünnepeljük” - fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
Kiemelte: Trianonnak azért nem volt hatalma rajtunk, mert nemzedékek nőttek fel azóta határon innen és túl magyarként és tanították magyar szóra ők is gyerekeiket.
Hozzátette: ma egy olyan ország fővárosában emlékezhetnek közösen, amely Kolontól Újvidékig, Vancovertől Melboure-ig minden Kárpát-medencében és diaszpórában élő magyar közös fővárosa.
Mi, magyarok újra közösen tervezzük jövőnket - fogalmazott Potápi Árpád János.
Az államtitkár kitért arra: folyamatosan dolgoznak a külhoni magyar oktatási intézmények fejlesztésén, új bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kollégiumokat építenek. Harcolnak azért, hogy minden magyar gyereknek joga legyen szülőföldjén részt venni magyar nyelvű oktatásban, minden fórumon felszólalnak a kárpátaljai magyar iskolákért is.
Nap mint nap azért dolgoznak, hogy határokon innen és túl olyan világot teremtsenek, amelyben jó magyarnak lenni, amelyben a gyermekek is magyarként tudnak boldogulni: anyanyelvükön juthatnak piacképes szakmához, részt vehetnek a versenyképes felsőoktatásban vagy éppen vállalkozóvá válhatnak. Segítik a családjaikat és a többi magyar családot is abban, hogy a megálmodott jövő valósággá válhasson - rögzítette.
Potápi Árpád János rámutatott: a nemzet összetartozása csak akkor lehet szoros kötelék, ha élő emberi kapcsolatok hálózatává válik. Ezért támogatják hogy a Határtalanul! program keretében minél többen eljuthassanak egymáshoz, a kirándulások alkalmával pedig minél több ismeretséget és barátságot kössenek. Az államtitkár megjegyezte: a programban már mintegy négyszázezer magyarországi és külhoni diák vett részt, és idén a magyarországi középiskolásokat is támogatják abban, hogy külhoni magyar régióba utazzanak, illetve megteremtik annak a lehetőségét, hogy a külhoni magyar diákok ne csak Magyarországra, hanem egymáshoz is ellátogathassanak.
„Magyarország végre újra minden magyar közös otthona” - fogalmazott, kiemelve: ma mindenki - érkezzen bár Ebesről, Kisújszállásról, Csíkfalváról, Tardoskeddről, Bácsfeketehegyről vagy éppen Aknaszlatináról - hazajött. Erről szól ez a rendezvény, ezt szimbolizálja majd az a Trianon századik évfordulójára tervezett emlékhely a Kossuth téren, amelyen minden magyar település neve szerepel majd.
Az államtitkár feltette a kérdést, adhatnak-e Trianonra határozottabb választ mint, hogy ez az évforduló együtt talál? Adhatnak-e jobb választ a szétszakítottságra, mint azt, hogy ma, nemzetünk főterén csaknem ötezer magyar gyerek énekel együtt, hirdetve összetartozását? Nem hiszem - mondta, és azt kívánta: ne csak ma, ne csak ezen a felemelő alkalmon, hanem a mindennapokban is újra és újra megtapasztalhassák összetartozásukat.
Az államtitkár ünnepi köszöntője után több mint ötezer, a Kárpát-medencéből érkezett gyermek énekelte el közösen a Kézfogás című dalt, majd a Himnuszt.
Fidesz: Magyarország azóta erősödik, amióta felismerte a nemzeti összetartozás erejét
A 2010-ben megalakult Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját - emlékeztet közleményében a Fidesz, hozzátéve, hogy az ország ezzel a döntéssel szimbolikusan is hátat fordított annak a Gyurcsány-korszaknak, amely nem tekintette a nemzet részének a külhoni magyarokat és gyűlöletkampányt folytatott ellenük. „Gyurcsányék a nemzeti összetartozás napjának bevezetését sem szavazták meg. Magyarország azonban azóta erősödik, amióta felismerte, és a mindennapok részévé tette a nemzeti összetartozás erejét gazdasági, szellemi és minden értelemben egyaránt” - emelte ki a Fidesz.
A nagyobbik kormánypárz szerint az erős nemzeti összetartozásra minden eddiginél nagyobb szükség van, mert a bevándorláspártiak - köztük a Gyurcsány vezette ellenzék - célja a nemzetek Európájának felszámolása, a nemzeti szuverenitás és a nemzeti identitás gyengítése, és egy új kevert népességű Európa létrehozása. „Mi azonban szeretnénk megőrizni Magyarországot a magyarok országának, minden magyar hazájának, éljenek akár a határon túl, vagy bárhol a világon” - zárul a Fidesz közleménye.
A magyar iskolákból 2600, külhoni iskolákból csaknem 2300 gyerek érkezik
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár korábban elmondta: a nemzeti összetartozás napján 94 külhoni testvériskolával rendelkező iskola, összesen 188 iskola tanulói vesznek részt a programokon. A magyar iskolákból 2600, külhoni iskolákból csaknem 2300 gyerek érkezik, Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából és a Kárpátaljáról.
Szintén Budapesten, az Arénában István, a király előadással emlékeznek meg.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ülést tart. Napirendjük szerint a 2020. év nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról szóló határozati javaslatról tárgyalnak majd.
Emellett országszerte és a határon túlon is megemlékeznek a trianoni békeszerződés 99. évfordulóján. Megemlékezést tartanak többek között, Pécsen, Miskolcon, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Székesfehérváron, Balassagyarmaton, Jászberényben, Debrecenben, valamint a szlovákiai Révkomáromban.
Szili Torontóban: a diaszpóra mára ezer szállal kötődik az anyaországhoz
A diaszpóra mára ezer szállal kötődik az anyaországhoz - hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a nemzeti összetartozás napi megemlékezésen Kanadában, Torontóban.
A nemzetpolitikai államtitkárság közleménye szerint Szili Katalin beszédében kiemelte: ezt ma már nemcsak az alaptörvényben megfogalmazott felelősségvállalás jelenti, hanem olyan jól működő programok és intézkedések, mint a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Rákóczi Szövetség által lebonyolított diaszpóratáborok, valamint - a többi között - a Torontóban újra megnyitott főkonzulátus is.
A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, a 20. század traumáját magunk mögött hagyva megmutattuk, hogy összetartozásunkat az élni akarás és a felülemelkedés fémjelzi, és a nemzeti összetartozás napján túl ezt jelzi a 2020-as esztendőnek a nemzeti összetartozás évévé nyilvánítása is.
Kiemelte: a nemzetegyesítést követően most már a gyarapodás a jellemző, „ma már nem a tegnapba révedünk, hanem a holnapot tervezzük, Magyarországon”, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarsággal együtt.
Szili Katalin a Torontói Magyar Házban tartott ünnepségen átadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözletét.
A miniszterelnöki megbízott a nemzeti összetartozás napjának torontói eseménysorozata keretében találkozott valamennyi magyar szervezet vezetőjével és képviselőivel, az ünnepséget megelőzően pedig állampolgársági eskütételen vett részt.
Az elmúlt 100 év bizonyította, hogy a magyarság meg akar maradni
A trianoni békeszerződés óta eltelt mintegy 100 év bizonyította, hogy az ország és a magyarság is meg akart maradni - mondta Potápi Árpád János az M1 aktuális csatornán kedden reggel.
Az államtitkár emlékeztetett, 99 évvel ezelőtt írták alá a Nagy-Trianon palotában az országra erőltetett békeszerződést. Magyarországot ezzel tönkre akarták tenni katonailag, gazdaságilag, társadalmilag, szociálisan és politikailag - tette hozzá.
Az elmúlt 100 évre egy jó válasz az összetartozás napja és konkrétan az idei ünnepség, amikor a Kossuth téren mintegy 7000 gyermek énekli el közösen a Kézfogás című dalt. De az egész világon megemlékezéseket tartanak a magyarok ezen a napon - mondta.
Az államtitkár szerint az ünnep alkalmat teremt arra, hogy az elmúlt évtizedekben a magyarsággal történt sikereket is bemutassák. Ezekből „merítkezve” el lehet mondani, hogy bár a 20. század a magyarság szempontjából egy vesztes évszázad volt, de a 21. egy egyre inkább erősödő magyarságról fog szólni - tette hozzá.
Az államtitkár a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában reményét fejezte ki, hogy a határon túli magyarság is mind jobban érzi, a 2010-es kormányváltás radikális változást hozott a nemzetpolitikában - például a kettős állampolgárság miatt.
A törvény 2010-es megszületése óta több mint 1 millió 50 ezer magyar kaphatott állampolgárságot - fűzte hozzá.
„Az elmúlt évszázad bizonyította, hogy a magyarság meg akar maradni”
Potápi Árpád János kedden délután Dombóváron is részt vett egy ünnepi rendezvényen, ahol elmondta: Trianon óta eltelt csaknem egy évszázad minden nehézség és fájdalom ellenére bizonyította, hogy a magyarság meg akar maradni. Az államtitkár a város trianoni emlékművénél mondott beszédében hozzátette: a 20. század a magyarság számára vesztes évszázad volt, de a 21. század győztes lehet. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy - okulva a múlt hibáiból - olyan Magyarországot építsünk, amely a határon túli magyarságnak segítő kezet nyújt, és egy nemzetként úrrá tudunk lenni a következő évtizedek kihívásain is” - jelentette ki.
Mintegy kétszáz ünneplő előtt emlékeztetett: 99 éve ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amely Magyarország területét 325 ezerről 93 ezer négyzetkilométerre, Horvátország nélküli lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentette, ezzel együtt „elveszítettük a magyarság egyharmadát”, hiszen 3,2 millió magyar nemzetiségű lakos került az utódállamok területére.
Olyan városok kerültek a határon túlra, mint a régi főváros, Pozsony, továbbá Komárom, Kassa, Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Csíkszereda, Brassó, Temesvár, Arad, Újvidék, Szabadka, Eszék és Zágráb - sorolta.
A területek elveszítése mellett legalább ekkora csapás volt az országra, hogy az akkori győztesek el akarták lehetetleníteni nemcsak Magyarország sorsát, hanem a magyar nemzet jövőjét is; tönkre akarták tenni katonailag, politikailag, gazdaságilag és szociálisan is a megmaradt országot - jegyezte meg.
A magyarság minden nehézség és fájdalom ellenére bizonyította, hogy meg akar maradni, és világra szóló kulturális, gazdasági, tudományos és sportsikereket ért el - mondta.
Az államtitkár szólt arról, hogy 2010-ben nem egyszerűen kormányváltás, hanem radikális irányváltás történt Magyarországon. Olyan törvényeket fogadtak el - mondta -, amelyeknek köszönhetően megkezdődött, és szinte be is fejeződött a nemzet közjogi egyesítése, hiszen 2010. május 26. óta egymillió 50 ezer új magyar állampolgár tett állampolgársági esküt, és már két országgyűlési választáson a határon túli magyarok is magyar képviselőkre szavazhattak. „Így mondhatjuk, hogy a mai Országgyűlés egyben nemzetgyűlés is” - tette hozzá.
Közölte: a nemzeti összetartozás bizottsága javasolja a parlamentnek, határozatban mondja ki, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve legyen, hozzáfűzve, „a jövő év alkalmat ad a visszaemlékezésre, és arra is, hogy a múltból okulva a jövőt közösen tudjuk építeni”.
A magyarság harmada került az új határokon túlra 1920-ban
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.