Belföld

Január 1-jétől a nagyszülők is gyedre mehetnek

Jövő év január 1-jétől a nagyszülők is gyedre mehetnek, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára kedden a parlamentben.

Január 1-jétől a nagyszülők is gyedre mehetnek
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára ismerteti a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséről szóló törvényjavaslatot
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Novák Katalin a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséről szóló kormányzati előterjesztés általános vitájában közölte, a dolgozó szülőknek szeretnének segíteni. Lehetőség lesz arra, hogy a munkaerőpiacon aktív nagyszülő az unoka kétéves koráig - ikrek esetén hároméves korig - otthon maradhasson a gyermekkel - ismertette.

Elmondta, a nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent. A nagyszülő a gyed mellett csak akkor dolgozhat, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A nagyszülői gyed igénybevételének feltételei között említette, hogy a szülők jogosultak legyenek a gyedre és hogy nyilatkozzanak arról, egyetértenek a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénybevételével.

Elmondta, a nagyszülőnek is jogosultnak kell lennie a gyedre, azaz a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosítottnak kell lennie. Feltétel az is, hogy a gyermeknek a szülővel kell élnie - közölte, megjegyezve: napközben persze a nagyszülő elviheti magához a gyermeket. 

Hozzátette: a gyermek után más nem kaphat gyermekgondozást segítő ellátást.

Novák Katalin közölte, a nagyszülő több unoka után többszörösen is igénybe veheti a gyedet, amely a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számít.

Az államtitkár azt mondta, bízik abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ismét tudnak egy lépést tenni a családbarát Magyarország irányába.

Szólt arról is, hogy Európát demográfiai krízis sújtja, Magyarországon 1981 óta évről évre fogy a népesség. Míg Európában a népességnövekedés forrása a migráció, a magyar kormány a népesedési problémák megoldását a magyar gyermekek megszületésének támogatásával akarja megoldani - közölte.
Novák Katalin elmondta, azt szeretnék, hogy ha Magyarországon minden vágyott gyermek megszületne, ezért szeretnék lebontani az ez előtt álló akadályokat, erről szól a családbarát kormányzás.
Felsorolta az eddigi családpolitikai intézkedéseket, például a családi adókedvezményt, a gyed extrát, a családi otthonteremtési támogatást. Hozzátette: 2010-ben 960 milliárd forint volt családtámogatásra, idén 2000 milliárd forintot fordítottak erre a célra, a jövő évi költségvetésben ennél is több jut a magyar családoknak.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a miniszterelnök által februárban meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv - amelynek része ez a törvényjavaslat is - több pontja is életbe lép július 1-jén, ezek között említette a babaváró támogatást, a csok kiterjesztését, a jelzáloghitellel kapcsolatos könnyítéseket és a nagycsaládosok járművásárlási támogatását.

Fidesz: A védelmező Magyarország alapja a család

A magyar emberek többsége igent mond a biztonságos Európára és a védelmező Magyarországra - jelentette ki Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka.  Hangsúlyozta, hogy az utóbbi a családokra építi alapértékeit.
Kiemelte: kutatások szerint a mai családokban rendkívül fontos a nagyszülők szerepe, akik rengeteg, máshol őt el nem érő tudást adnak át unokáinak. 

Közel 1,4 millió ember fejezte ki az akaratát, hogy olyan országban akar élni, ahol érték a gyerek, a család, és ahol a kormány és a parlamenti döntéshozók segítik őket ebben a nemes feladatban; a családok támogatása ügyében nemzeti egység van Magyarországon - mondta a tavalyi nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva.
Selmeczi Gabriella arról beszélt: míg Nyugat-Európában nem vizsgálják a népességfogyás okait, és csak a lakossághiány pótlásának módját keresik, addig Magyarországon ezt megteszik, amit az is jelez, hogy Európában nálunk fordítják a legnagyobb összeget családtámogatásra.
Ennek eredményeként 32 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv 2012 óta, „a vágy tehát létezik, a kormány pedig a rendelkezésére álló eszközökkel támogatást nyújt ehhez”, hiszen a cél az, hogy minél több gyerek szülessen és éljen szeretetteljes családi környezetben.
    
Jobbik: Támogatandó, de túl kis kört érint a javaslat
    
A Jobbik két vezérszónoka támogatandónak nevezte a kezdeményezést, ám módosításokat javasoltak azért, hogy szélesebb kör vehesse igénybe azt.
Z. Kárpát Dániel kifogásolta, hogy a nagyszülő épp a nyugdíjszámítás alapját adó éveket töltené gyed-en, ami jelentősen visszanyesné későbbi juttatásaikat, akárcsak azt, hogy választani kell a nyugdíj és a nagyszülői gyed között. 

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azok a családok nem vehetnék igénybe a juttatást, ahol például az egyik szülő otthon ápolja a másikat, hiszen követelmény a munkaviszony, ahogy azt is, hogy 1,3 milliárd forint ennek az összegnek az öt-tízszeresét kellene a programra fordítani, hogy azt minél többen vehessék igénybe.

A kormány az egyik kezével ad, a másikkal visszatart - összegezte álláspontját Stummer János, aki a családbarát munkahelyek - az otthoni és a részmunkaidős foglalkoztatás - támogatását hiányolta.

Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az özvegyi nyugdíjban vagy ápolási díjban részesülők korlátozás nélkül igénybe vehessék a nagyszülői gyedet, és indítványozta, hogy a nyugdíjasok is igénybe vehessék ezt a lehetőséget, azzal a megkötéssel, hogy a két juttatás összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét..
Azt is indítványozta, hogy az egyedülálló szülők esetében a nagyszülői gyedet másfélszeres szorzóval számolják.

KDNP: Folytatódik a családbarát fordulat

A 2010 óta zajló családbarát fordulatról beszélt Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, kiemelve, „ez nem egy lezárt folyamat”.
Emlékeztetett: 2010 előtt a gyerekes családok voltak a megszorítások első számú célpontjai, de fontosnak nevezte azt is, hogy példát mutassunk az Európai Unióban, a családtámogatások, családbarát szemlélet terén.
Az Európai Parlamentben vagy éppen az Európa Tanácsban lényegében nem lehet a családról beszélni vagy nem lehet a hagyományos családról beszélni - mondta, hozzátéve, „ott a család egy támadás alatt áll, a férfi és a női nem összemosása, a család relativizálása az, ami szembesülhetünk ezekben a nemzetközi intézményekben”.
Visszautasította azokat az ellenzéki kijelentéseket, hogy túlságosan szűk kört érintenek a családtámogatások, mondván, minden gyermeket nevelő család igénybe tudja venni annak legalább egy elemét, az adókedvezménnyel például 97 százalékuk tud élni.

MSZP: életszerűtlen a javaslat

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a nagyszülői gyedről szóló előterjesztés feltehetően jóval szűkebb kört érint, mint amit sokan elsőre gondoltak.
Emellett életszerűtlennek is nevezte a támogatást az előírt kritériumok miatt, szerinte így az a valódi problémákra nem ad választ. Hozzátette azt is, hogy az intézkedés alapvetően a jobb helyzetű családoknak lett kitalálva.
A szocialista képviselő kifogásolta továbbá, hogy a javaslat nem tartalmazza az aktív nagyszülők munkajogi védelmét.
A nagyszülői gyed szerinte csak akkor nyújthat valódi megoldást, ha a nagyszülőnek egyáltalán nem számít, hogy otthagyja a munkáját.

Arra is felhívta a figyelmet Korózs Lajos, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint nőtt a természetes fogyás az év első három hónapjában. Ráadásul minden hatodik gyermek külföldön születik - jegyezte meg.

DK: A nagyszülői gyedet csak nagyon kevesen vehetik igénybe

Arató Gergely (DK) nem vitatta azt a szándékot, hogy több gyermek szülessen, és jobb körülmények között nőjenek fel. Nem a célban van vita a kormány és az ellenzék között, hanem a módszerekben - mondta, inkább ártónak nevezve a kormányzat családpolitikai intézkedéseit.
Míg 2008-ban több mint 99 ezer gyermek született, addig 2018-ban 89 800, azaz majdnem tízezerrel kevesebb - közölte, nagyobb szerénységet kérve ezért a kormánytól.
A gyermeknevelésben részt vevő idősek támogatása helyett a Ház előtt fekvő javaslat csak azoknak ad támogatást, akik még nincsenek nyugdíjban - kommentálta a nagyszülői gyedről szóló előterjesztést. Ki képes arra Magyarországon, hogy lemondjon a nyugdíja egy részéről? - tette fel a kérdést, jelezve, hogy a nyugdíjba vonulást közvetlen megelőző munkaévek kiemelten számítanak a nyugdíj összegének meghatározásakor.

A most kezdeményezett nagyszülői gyed „nagyon jól hangzik”, de csak nagyon kevesek vehetik igénybe - mondta Arató Gergely, arra szólítva fel a kormányt, hogy terjesszék ki minden nagyszülőre a javaslatot.

LMP: A nagyszülői gyed jó megoldás lehet, de ki kell bővíteni, életszerűvé kell tenni

Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy a nagyszülői gyed jó megoldás lehet, de ki kell bővíteni, életszerűvé kell tenni, mert sokaknak nehézkes lesz az igénybevétele. Példaként említette, hogy a nagyszülői gyed kizárólag azoknál a családoknak nyújt segítséget, ahol a nagyszülők a közelben élnek.
Arra is rámutatott: az egyre inkább kitolódó gyermekvállalási életkor felveti, hogy sok nagyszülő nem tud majd élni a gyed lehetőségével, hiszen nyugdíjasként ezt már nem tudják megtenni.
Az LMP-s képviselő szorgalmazta az érintett nagyszülők védelmét, hogy mielőbb vissza tudjanak térni a munka világába.
Javasolta továbbá, hogy biztosítsák a nagyszülők négyórás munkavállalási lehetőségét a gyed mellett is.

Dúró Dóra: Támogatandó a nagyszülői gyed, de nem fog érdemi változást hozni

Dúró Dóra (független) arról beszélt, hogy a nagyszülői gyed - mint minden intézkedés, amely segíti a családokat - támogatandó, de a káros demográfiai trendek érdemi megváltoztatása ettől sem várható. Nem lehet elvitatni: 2010 óta az egy anyára eső gyermekek száma egyértelműen nő, ugyanakkor kilenc év alatt nem sikerült megfelelő javulást elérni, és a kormány az ezzel kapcsolatos célját nem fogja tudni elérni a családvédelmi akciótervvel - mondta.
Közölte: a nagyszülői gyed szempontjából is korlátot fog jelenteni, hogy az anya életkora rendkívüli mértékben kitolódott az első gyermek vállalásakor, ami sok gyermek megszületését lehetetlenítette el. Ráadásul, ha a társadalom, a munkaerőpiac „bünteti” az anyává válást, az nem lesz vonzó, ezért gyors beavatkozás kellene, mégsem történt érdemi kormányzati intézkedés - vélekedett.

Emmi: Növekedett a gyermekvállalási kedv

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára a vitára válaszul kijelentette: volt értelme a legnagyobb költségvetési forrásbővítést a családokra fordítani, a gyermekvállalási kedv ugyanis növekedett. Míg a születési ráta az unióban csökkent, a visegrádi országokban emelkedett, de Magyarországon még ennél is nagyobb a növekedés, 23 százalékos - mutatott rá. Vagyis ahol lemondtak az európai családokról, ott csökken a gyermekvállalási kedv, ahol azonban nem, ott emelkedett - összegzett. 

Az ellenzéki kritikákra úgy válaszolt: az emberek nem tudnának pozitívumokat mondani a Gyurcsány-kormány családtámogatásáról. Sorolta azokat a kedvezményeket, amelyeket abban az időszakban szüntettek meg.

Más, 2010 óta zajló folyamatokról is szólt: ma már jóval 20 ezer fölött térnek vissza Magyarországra, miközben a kivándorlók ennél kevesebben vannak. A kormány előbb megállította a kivándorlás mértékét, majd növelni tudta a hazaérkezők számát. 

Ma Magyarországon 242 ezer olyan ember él, akik legalább egy évet külföldön töltöttek munkavállalás miatt - cáfolta azt az ellenzéki állítást, hogy aki egyszer tapasztalatot szerzett külföldön, az már nem tér haza. 

A javaslatra visszatérve elmondta: a nagyszülői gyed nem rontja az átlagkeresetet, mert ez a jövedelem nem fog számítani a nyugdíj meghatározásakor. 

Egy felmérés eredményét is ismertette, amely szerint a megkérdezettek háromnegyede valószínűsítette, hogy igénybe vesz valamilyen új családtámogatást. A nagyszülői gyed támogatottságát elsöprőnek nevezte. 

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

Az Országgyűlésben kedden napirend előtt a képviselők is beszéltek a kormány családpolitikai intézkedéseiről.

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt: a vasárnapi EP-választáson az emberek kinyilvánították, hogy európai és belpolitikai színtéren is a Fidesz-KDNP irányvonalát támogatják, és a népességcsökkenés jelenségére nem az illegális migráció megszervezését, hanem az európai és a magyar családok támogatását tartják jó válasznak.
Kiemelte: a kormány évek alatt kiterjesztette a családtámogatási rendszert, így ma már több mint 2 ezer milliárd forintot fordítanak a magyar családokra. A képviselő ismertette a kormány hétpontos családtámogatási akciótervét és úgy vélte: „minden brüsszeli sunyi akadékoskodás” ellenére, ez az egyetlen ésszerű, az életteli magyarságot szolgáló válasz. 
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint Brüsszelben bizonyos trendeket megváltoztathatatlannak tartanak, ezért irritálja őket, hogy van egy közép-európai ország, amely mégis meg tudja ezeket fordítani, legyen szó népességcsökkenésről, közgazdasági folyamatokról vagy a migrációról.
Hangsúlyozta: a Fidesz-KDNP kormány a korábbi szocialista kormányokkal ellentétben nem a megszorításokban hisz, hanem a gyermekvállaláshoz szükséges pénzt ott hagyja a családoknál, a fontos döntési pillanatokban pedig segítséget nyújt az anyagi akadályok leküzdésében.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) szerint az EP-választás eredménye azt bizonyítja, hogy „mi vagyunk a legcsaládbarátabb ország Európában”. A választók nagy többsége azzal bízta meg a Fidesz-KDNP-t, hogy bevándorlás helyett a magyar családokat és a gyermekvállalást támogassák - tette hozzá. Úgy vélte: a választás arról szólt, hogy „a gyermekeinkre vagy bevándorlásra szavazunk. Magyarország megadta a választ nekünk a gyermek az első, és ez széles körű felhatalmazást jelent az eddigi politika folytatására - jelentette ki. 
Szerinte a nagy részvétel arról tanúskodik, hogy emberek meg akarják védeni magukat, nemzeti keresztény és biztonságos Magyarországot akarnak.  

A képviselő ismertette a családvédelmi akcióterv pontjait, és kiemelte: Magyarország fordítja a legtöbb pénzt családok támogatására Európában, 2 ezer milliárd forintot, ami a nemzeti össztermék 4,8 százaléka. 
Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta: nagy a különbség az ellenzék és a kormánypártok között a családtámogatás terén, mert míg az egyik ”a folyamatos hátrafele araszolás politikáját„ folytatta, addig a Fidesz-KDNP határozott előrelépést tett az ügyben.  

Helyes úton jár a kormány, amikor nem migrációban, észak-afrikai és közel-keleti fiatalok betelepítésében gondolkozik, hanem a magyar családokat támogatja. Vasárnap a választók visszajelezték, hogy ezt a családokért konfliktusokat felvállaló politikát várják el továbbra is a kormánytól.

Kapcsolódó írásaink