Belföld

Gulyás Gergely: Az EU utolsó sikere a bővítés volt

Az elmúlt évek nem tekinthetőek az európai együttműködés legsikeresebb időszakának, az Európai Unió (EU) utolsó sikere a bővítés volt: 2004-ben tíz állam - köztük Magyarország - felvétele, majd további három állam csatlakozása - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Parlamentben.

Gulyás Gergely: Az EU utolsó sikere a bővítés volt
Gulyás Gergely beszédet mond a díjkiosztó ünnepségen
Fotó: MTI/Soós Lajos

 Gulyás Gergely a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban című, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján azt mondta: a bővítési folyamat azt mutatta, hogy egyszer majd valóban európai egységről lehet beszélni.

Most is vannak olyan tagjelöltek, amelyeket fejlettségüknél fogva akár holnap fel lehetne venni az EU-ba, ennek ellenére az unió nem tűnik alkalmasnak arra, hogy újabb államokat fogadjon be. A következő 5 év egyik nagy feladata, hogy ebben változást érjenek el, a balkáni térségnek is reális alternatívává váljon a részvétel az intézményesített európai együttműködésben - hangoztatta a miniszter.

Magyarország 15 éves EU-tagságának tapasztalatai vegyesek - értékelt Gulyás Gergely. Azt mondta: úgy gondolják, ha benne vannak egy klubban, akkor érdemi beleszólást kell kapniuk annak működésébe. Nem kötelező mindent dicsérni, a kritika is belefér - vélekedett.

Az elmúlt 5 évben az unió nemhogy nem bővült, hanem szűkült: elveszítette azt a tagállamát, amely a második legnagyobb gazdasággal rendelkezett. Egyes országokban az EU már nem olyan vonzó, mint amilyen korábban volt - értékelt a miniszter.

Malik Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Horváth Klaudia Gabriella, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pethő Rebeka Tünde, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Gönczi Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Sárosi Barnabás, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója (b-j), a díjazottak a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban című, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségén
Malik Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Horváth Klaudia Gabriella, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pethő Rebeka Tünde, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Gönczi Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Sárosi Barnabás, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója (b-j), a díjazottak a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban című, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségén
Fotó: MTI/Soós Lajos

Szavai szerint az unió nem tudta hatékonyan kezelni az elmúlt évtized nagy válságait, a gazdasági és a migrációs krízist.
Ennek ellenére az európai együttműködésnek nincs alternatívája, és a kormány úgy gondolja, hogy Magyarország nem is tud mást tenni, mint hogy a része legyen az EU-nak - jelentette ki Gulyás Gergely.

A miniszter abbéli reményének adott hangot, hogy a vasárnapi európai parlamenti választásokkal új irányt vehet a kontinens.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy egyre több olyan léptékű kihívás áll az európai államok előtt, amire csak közösen, EU-s szinten lehet választ adni. Példaként említette az illegális bevándorlást és a klímaváltozást.

Ugyanakkor továbbra is alapelv, hogy amit eredményesen meg lehet oldani nemzeti szinten, azt ott kell kezelni - hangsúlyozta. Zupkó Gábor úgy vélekedett: szükség van olyan szakemberekre, akik széles látókörűek, felismerik a közös európai érdekeket, ugyanakkor a nemzeti szempontokat is értik.

A díjak átadásában Gulyás Gergely és Zupkó Gábor mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett.

Összesen öt pályázót tüntettek ki, ők az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves költségvetésével, a visegrádi együttműködéssel, az uniós bővítéspolitikával, erdészeti kérdésekkel, valamint az őshonos nemzeti közösségek helyzetével foglalkoztak.

A több mint 20 éves múltra visszatekintő pályázaton sokan indultak az idén, anyaországi és határon túli magyar hallgatók egyaránt. Olyanok jelentkezhettek, akik még nem múltak el 30 évesek. A pályaműveket az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte.

Az első helyezettet 400 ezer, a másodikat 300 ezer, a harmadikat 200 ezer forinttal jutalmazzák, a két különdíjas 150-150 ezer forintot kap. Az összegeket adó és társadalombiztosítási járulék terheli. A pénzjutalmon felül a nyertesek több napig tartó brüsszeli tanulmányútra mehetnek az idén.

A győztes munkákat az Országgyűlés Hivatala elektronikus formában megjelenteti a honlapján - derül ki a pályázati felhívásból.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom