Belföld

Csökkenő szegénység

A mutatók javulásában meghatározó szerepet játszanak a rezsicsökkentés, a devizahiteles adósok helyzetének rendezése, a béremelések és a családbarát intézkedések hatásai is

A kormány továbbra is a „segély helyett munka” alapelvet kívánja érvényesíteni, amelynek sikerességét az elmúlt évek adatai is bizonyítják.

Csökkenő szegénység
A romák körében tíz százalékkal mérséklődött a szegénység (képünk illusztráció)
Fotó: Hegedüs Róbert

Négyszázötvenezer fő szegénységből való kiemelését vállalta Magyarország 2020-ig – erősítette meg a kormány által a napokban közzétett Nemzeti Reform Program (NRP). A dokumentum felidézi: az Európa 2020 Stratégia céljához kapcsolódva a gyermekes családok szegénységi rátájának, a súlyos anyagi nélkülözésben élők számának, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők számának húsz-húsz százalékos csökkentését vállalta hazánk.

A kormány 2011 óta minden évben kap valamiféle ajánlást a munkaerőpiaccal, a szociális segélyek és a munkanélküli ellátás megfelelőségének és a támogatottak körének javításával kapcsolatban. Csakhogy a szociális segélyek széles körű nyújtásával könnyen kialakulhat az ellátástól való függőség és az inaktivitási csapda. Ezért továbbra is a „segély helyett munka” alapelvet kívánják érvényesíteni, ennek sikerességét ráadásul az elmúlt évek adatai is bizonyítják – olvasható a dokumentumban. Ha egyelőre nem is elégséges, de mindenképpen folyamatos a javulás. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma és aránya egyértelműen csökkent, 2017-ben a teljes lakosság kevesebb mint egyötöde, 1,887 millió ember volt érintett, ami 578 ezer fővel kevesebb, mint 2016-ban. A gyermekszegénység területén is bekövetkezett egy kismértékű javulás, a tizennyolc év alattiak kö­rében a jövedelmi szegénységi arány 14,8 százalékról 13,8-ra csökkent ugyanebben az időszakban.

A roma népességnél csaknem tíz százalékkal apadt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. A legnagyobb javulás a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be: 14,5-ről 10,2 százalékra mérséklődött a hányaduk, ami 426 ezer fős csökkenést jelent. Az NRP megjegyzi, a szegénységi mutatók javulásában nagy valószínűséggel meghatározó szerepet játszanak a tartós rezsicsökkentés, a devizahiteles adósok helyzetének rendezése mellett a béremelések és a foglalkoztatáspolitikai eszközök, valamint a családbarát intézkedések hatásai is.

A hátrányos helyzetű embereket, köztük a romákat segítő fejlesztések irányait a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia jelölte ki. A gyermekek esélyeinek növelése, az ismétlődő szegénységi kör megtörése érdekében bevezetett fejlesztések a legkorábbi életkortól kezdő­dően, a szülőket bevonva és a területi hátrányokat is figyelembe véve erősítik a társadalmi integrációt és a szülői kompetenciákat – idézi fel a dokumentum. A 2014 és 2020 közötti időszakban az úgynevezett Integrált térségi gyermekprogram folytatása harmincegy járásra terjed ki, és a korábbiaknál még jobban koncentrál a szolgáltatáshiányos kistelepülésekre. A munkaerőpiactól legtávolabb lévők számára ad esélyt az Aktívan a tudásért kiemelt projekt, amelynek jelenlegi szakaszában 10 443 főt vontak be, ebből 6494 fő alapkompetencia, 249 fő munkatapasztalat megszerzésére irányuló, szakmai alapozó képzésben vett részt. A roma nők munkaerőpiacra jutásának elősegítése érdekében folytatódnak a Nő az esély konstrukciók, amelyeknek köszönhetően idén januárig 1023 fő foglalkoztatása kezdődött meg.

A lakhatási integrációt szolgálják a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élők egymásra épülő, komplex, azaz képzési, foglalkoztatási, egészségügyi, szociális és más szolgáltatásokhoz való hozzájutását támogató telepprogramok. A konstrukció keretében várha­tóan legalább száztíz telepen indul ilyen program, minimum hatezer fő bevonásával.

Tekintettel arra, hogy a felzárkóztatási programok megvalósítása esetén a problémák nagyrészt térségi, települési szinten jelentkeznek, május 1-jétől az eddig az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó társadalmi felzárkózásért és a felzárkóztatás koordinálásáért felelős szakterület az önkormányzatokért felelős belügyminiszter irányítása alatt folytatja munkáját. A szervezeti átalakulásnak köszönhetően nagyobb hangsúlyt kaphatnak a térségi, települési fejlesztések – indokolta a változást a kormányzat.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom