Belföld
Völner Pál: Magyarország továbbra sem fogadja el a migránskvótát
A kormány képviselője hozzátette: a kényszerbetelepítésről szóló per diszkriminatív, hiszen alig van tagország, amely teljesítette az elvárt számú migráns befogadását, de Brüsszel csak a bevándorlást elvi alapon ellenző országokat büntetné az eljárással.
Völner Pál azok után nyilatkozott telefonon az MTI-nek, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán tárgyalta a kötelező jellegű határozat végre nem hajtása miatt Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárásokról szóló beadványt.
Az államtitkár elmondása szerint a magyar fél újra elmondta jogi érveit a kvótákkal szemben: álláspontjuk szerint joguk volt a migráció kérdésben elutasítani a végrehajtást, mert annak a belső biztonságra, közrendre gyakorolt hatásait negatívnak tartják. A szükségesség és arányosság pedig ebben az esetben nem vizsgálható, mert irreguláris migrációról van szó - tette hozzá.
Az államtitkár közölte továbbá: diszkriminatív a per, mert több olyan országgal szemben sem indult kötelezettségszegési eljárás, amelyek nem teljesítették a vállalt kvótát.
Völner Pál elmondása szerint a főtanácsnoki vélemény július 29-ére készül és az ősszel várható bírósági döntés az ügyben. Ennek kimenetelével kapcsolatban Völner Pál biztatónak nevezte, hogy a bíróság kérdései jogértelmezéssel kapcsolatosak, ami azt jelzi, érdemben foglalkoznak a magyar fél indokaival.
Mint mondta, felháborítónak tartja, hogy Brüsszel még mindig a tagállamokra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát.
Felidézte, hogy rendre felmerülnek olyan tervek az uniós intézményekben, amelyek célja a kényszerbetelepítés, és ezeket az elképzeléseket a hazai, bevándorláspárti ellenzék is támogatja, ha csak módja van rá.
„Meggyőződésünk, hogy az egyszeri kvóta csak a kezdet lenne, a bevándorláspártiak valódi célja az, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, vagy más néven áttelepítési mechanizmust vezessenek be” - mondta Völner Pál, és hozzátette, a kvóta elleni küzdelemben a pernél is fontosabb, hogy a május 26-i európai parlamenti választáson Magyarország egyértelmű üzenetet küldjön Brüsszelnek: a bevándorlást meg kell állítani.
Az uniós menekültkvótákról szóló, kötelező jellegű határozat végre nem hajtása miatt Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárásokról tárgyalt szerdán az Európai Bíróság.
A brüsszeli testületet képviselő Zuzana Maluskova perbeszédében kiemelte, hogy az érintett tagállamok érvelése nem elfogadható, miszerint a tanácsi határozat végrehajtása veszélyt jelentett volna a nemzetbiztonságra, ugyanis gondosan figyelembe vették a biztonsági aggályokat, a helyi hatóságok megfelelő indoklással megtagadhatták volna az egyes jelöltek áthelyezését.
Hozzátette, elutasítják azt az érvet, amelynek alapja, hogy a kérdéses intézkedés már nem volt végrehajtható a kötelezettségszegési eljárások megindítása után a határozat korlátozott, kétéves határideje miatt.
Rendkívül fontos, hogy az ítélet megerősítse azt az elvet, hogy a kötelezettségeknek eleget kell tenni, ez a közösségi jog érvényesülésének sarokköve. Ellenkező esetben a verdikt hátrányos érintené az uniós alapjogok tiszteletben tartását - mondta Maluskova, az Európai Unió alapját jelentő szolidaritás fontosságát emlegetve.
