Márciusban tovább szárnyalt az építőipar

Februárhoz viszonyítva 2,5 százalékkal csökkent az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése.

Az épületek építése márciusban 62,3, az első negyedévben 42,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 78,8 százalékkal, illetve a negyedévben 61,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Márciusban az épületeknél ipari, lakó- és irodaépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is az út- és vasútépítések, valamint az energetikai beruházások eredményezték a növekedést - fűzte hozzá a jelentés.

A márciusban megkötött új szerződések volumene 2,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 40,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek körében a nagy értékű ipari beruházások mellett főleg oktatási és sportlétesítmények kivitelezésére kötöttek szerződéseket - jegyezte meg a KSH.

Az új szerződésekkel együtt az építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya változatlan áron számolva 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 50,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 14,5 százalékkal kisebb volt, mint 2018. március végén volt.

Az építőipar termelői árai az idei első negyedévben 10,3 százalékkal haladták meg a az egy évvel korábbiakat, az előző negyedévhez képest 2,9 százalékos volt az áremelkedés. A magasépítésében 12,4, a mélyépítésben 8,3, százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az építőipar első negyedéves adatai fényében az MTI-nek nyilatkozó elemzők derűlátóan várják a szerdán megjelenő első negyedéves GDP-adatközlést, és arra számítanak, hogy az ágazat növelte szerepét a gazdasági növekedésben és súlyát az egész nemzetgazdaságon belül.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte, hogy az építőipar idén márciusi növekedése a tavaly márciusi minimális emelkedéssel, az alacsony bázissal is magyarázható. A tavalyi csaknem 5 százalékos GDP-növekedéshez 0,8 százalékponttal járult hozzá az építőipar. Mivel az idei első negyedévben a tavalyinál nagyobb bővülést produkált az ágazat, így várhatóan a hozzájárulása az első negyedéves GDP-bővüléshez jóval magasabb, akár másfél százalék körül is lehet.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint is az építőipar teljesítményének növekedéséhez hozzájárult a kapacitások növekedése mellett az egy évvel korábbi alacsony adat, illetve a tavalyinál melegebb és kevésbé csapadékos márciusi időjárás. Az ágazat teljesítménye alapján a szerdán megjelenő GDP-adatban egy 5 százalékot meghaladó növekedés sem okozna meglepetést - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezen belül jelentős lehet az ipar mellett az építőipar hozzájárulása is.