Belföld

Kövér László: Nem pártokról döntünk, jövőt választunk

A május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson nem pártokról döntünk, hanem jövőt választunk magunknak - mondta az Országgyűlés elnöke kedden Siófokon.

Kövér László: Nem pártokról döntünk, jövőt választunk
Kövér: A választásnak szigorú üzenetnek kell lennie Brüsszel felé arról, hogy a bevándorlást meg kell állítani
Fotó: MH

Kövér László lakossági fórumán hozzátette: ez a jövőválasztás ugyanakkor pártokon keresztül valósul meg az Európai Parlamentben.

A házelnök úgy fogalmazott: „Azt döntjük el, hogy olyan európai vezetést választunk, amelyik fontosnak tartja a kereszténység európai alapjainak megtartását, (...) vagy olyat, amelyik egyfajta tömeges ember- és kultúracserében látja a kontinens jövőjét.”
Azt mondta, a választásnak szigorú üzenetnek kell lennie Brüsszel felé arról, hogy a bevándorlást meg kell állítani.

A politikus hangoztatta, hogy az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a „főáramú, Brüsszelt is uraló” politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, „a kelet-európai országok hálátlansága” vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje.

„Micsoda véletlen - mert ez már csak így megy -, hogy diákok, középiskolások itt is, ott is, amott is hirtelen tüntetéseket szerveztek, és azt követelték a politikusoktól, hogy védjék meg a Földünket” - mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta, őt is foglalkoztatja a klímaváltozás, és aggódik gyermekei és leendői unokái jövőjéért. Tudja - tette hozzá - hogy óriásiak a problémák, és ebben nincs is vita. A házelnök szerint azon kellene dolgozni, hogy az Európai Unió olyan döntéseket hozzon, amelyekkel a klímaváltozás kérdésében elősegíti a megoldást. Ebben senki nem fog vitába bocsátkozni vele Európában - fűzte hozzá -, legkevésbé az emberek. Ellentétben a bevándorlás kérdésével - jegyezte meg. Mint mondta, ennek azért van hatása, mert egy friss felmérés szerint Németországban az emberek 31 százaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek, de 32 százalék már a klímaváltozást. „Tehát, ha az ember minden nap találkozik a „nagyon differenciált, független, pártatlan és objektív” média agymosó hatásával, akkor természetesen egy idő után maga is másképp látja a világot, mint ahogy annak előtte” - mondta.

Kitért arra, hogy a következő európai uniós költségvetési tervezet szerint jelentős pénzeket vennének el a strukturális alapokból jellemzően a közép- és kelet-európai tagállamok rovására. Ezeket a pénzeket a migráció kezelésére csoportosítanák át, és egy részüket a nem kormányzati - civil - szervezeteknek adnák azért, hogy azok részt vehessenek a migráció támogatásában.

Közölte: ez egy szankció azon országok felé, amelyek nem támogatták a brüsszeli bevándorlási politikát. A tervezet szerint a Magyarország járna a legrosszabbul, az országra jutó források 25 százalékát vonnák el - jegyezte meg.

A fideszes politikus a családtámogatások egyik formájának, a babaváró támogatásnak a brüsszeli vizsgálatára utalva úgy fogalmazott: „perverz és aljas dolog”, amit „saját európai fajtájukkal szemben cselekednek”. Megfogalmazása szerint „mintha el akarnának bennünket pusztítani mások kedvéért. Ahelyett, hogy azon gondolkodna Európa, hogyan lehetne a családok biztonságát helyreállítani, (...) tömeges lakosságcserével próbálják meg gyökértelenné tenni Európa minden országának társadalmát.”

A házelnök beszélt arról is, hogy több nyugat-európai országban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában is 50 százalék felett van azoknak az aránya, akik a keresztény kultúra megőrzését fontosnak tartanák, a többség elvárása a saját állama felé, hogy a kultúráját megvédje.

Úgy vélekedett: Magyarországon a bevándorlás kérdésében sokkal többen - az emberek 75-80 százaléka - ért egyet a Fidesszel, mint ahányan a pártra hajlandók voltak és lesznek szavazni - mondta.

Kövér László megemlítette, hogy nem mindegy, hány mandátuma lesz a Fidesznek a választás után. A 21 magyar mandátumból a becslések szerint a párt 12-15 mandátumot szerezhet meg; ha 15 képviselőt küldhetnek az EP-be, az azt is jelentené, hogy az Európai Néppárton belül az erőviszonyok a Fidesz javára billennek el - fűzte hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom