Belföld

„A magyar jövőnek a pedagógusok is a biztosítékai”

A jövő zálogai a gyermekek, a magyar jövőnek pedig a pedagógusok is a biztosítékai - mondta Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos az Év tanára díjátadón szombaton, Budapesten. A rendezvényen anyaországi és külhoni pedagógusokat díjaztak.

„A magyar jövőnek a pedagógusok is a biztosítékai”
Szilágyi Péter kiemelte: A magyar kormány egységes nemzetben gondolkodik
Fotó: MH

Szilágyi Péter kiemelte: a magyar kormány egységes nemzetben gondolkodik, ugyanolyan fontosnak tartja, hogy Debrecenben, Székelyudvarhelyen és Zentán is biztosított legyen minden magyar gyermek számára az anyanyelvi oktatás. A kabinet nemzetpolitikai céljai között ez kiemelt helyen szerepel - mondta a miniszteri biztos.

Hozzátette: a külhoni régiókban elsődleges feladat, hogy felállítsák azokat az intézményi kereteket, amelyek között a magyar nyelvű oktatás biztosított lehet. Ennek érdekében a nemzetpolitikai államtitkárság folyamatos és kiszámítható támogatásban részesíti a külhoni magyar oktatási intézményeket óvodától a felsőoktatásig. 

Kitért arra is, az elmúlt években nagy lépéseket tettek annak érdekében, hogy létrejöjjön az egységes Kárpát-medencei oktatási tér, amellyel összhangba tudják hozni a magyarországi és külhoni oktatást, és az átjárhatóságot tudják biztosítani. Eredményeként ma már a Magyarországon érettségiző diákok is jelentkezhetnek külhoni egyetemekre, és fordítva. 

Szilágyi Péter hangsúlyozta: nemcsak a tömbmagyarságot támogatja a kormány a külhoni régiókban, de az asszimiláció megállítása érdekében a szórványközösségek megőrzését is ugyanolyan fontosnak tartja. Az államtitkárság tematikus éveinek keretében  2012 óta igyekeznek hasznos segítséget nyújtani a pedagógusoknak. Ezek az intézményi és eszközbeli keretek mellett az is fontos, hogy éreztessék a pedagógusokkal, megbecsülik és értékelik mindennapi munkájukat - fűzte hozzá. 

A díjazottak közül Gordán Kolos, a zentai Stevan Sremac Általános iskola tanára arról beszélt, az elismerésre úgy tekintenek, hogy az valamennyi pedagógus munkájáért kapták. Azt mondta, azért választották ezt a hivatást, hogy mindent megtegyenek, hogy a tudástól „szétcsattanó” fiatalokat engedjenek ki az iskolából. 

Az ugyancsak díjazott Szabó Roland, a budapesti XIV. kerületi Szent István Gimnázium tanára úgy fogalmazott: a pedagógusmunka egyik legszebb eredménye, ha a gyerekek sikerében osztozni tudnak.

Nagy Erika, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolájának pedagógusa pedig kiemelte: szerencsésnek tartja magát, hogy olyan helyen dolgozhat, ahol maximális támogatást kap a munkájához. Ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen, kellenek jó diákok, ahhoz, hogy még jobb legyen, kellenek rossz diákok is. Mindkét féle diáktól nagyon sokat lehet tanulni - mondta. 

A rendezvény keretében kihirdették a kozepsuli.hu nagyszabású online történelemverseny, valamint a Magyar Telefonfilmes Fesztivál OTTHON témakörének nyerteseit is, amelyen külhoni magyarok alkotásai is versenyeztek.

Szilágyi Péter: 2010 óta sokkal erősebbé vált az anyaország és a diaszpóra kapcsolata

2010 óta jelentős változás állt be a nemzetpolitikában, ezen belül az anyaország és a diaszpóra kapcsolata sokkal erősebbé vált - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa szombaton a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége budapesti közgyűlésén.

Szilágyi Péter hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben komoly előrelépések történtek, egyre több programot kínálnak a nyugat-európai, az amerikai és az ausztráliai magyarságnak, valamint minden olyan régiónak, ahol élnek magyarok.

A miniszteri biztos világnemzetnek nevezte a magyart, mivel a 15 milliós magyarság a világ minden pontján megtalálható.

Szavai szerint a 2010 óta elindult programok kellőképpen megszólítanak minden olyan, diaszpórában élő magyart, aki szeretné megélni magyarságát.

A diaszpórapolitikáról szólva Szilágyi Péter kiemelte egyebek mellett az évente megrendezendő diaszpóratanácsot, a hétvégi magyar iskolákat - amelyek második találkozójára 27 országból több mint 100-an érkeztek -, valamint a diaszpóra magyarságát megszólító Kőrösi Csoma Sándor-programot, utóbbiról elmondta: a déli félteke ösztöndíjasainak képzése május második felében, az északi félteke esetében pedig augusztusban lesz.

Megjegyezte, hogy az ösztöndíjasok az elmúlt években legtöbbet rendezvényszervezéssel, kommunikációval, nyelvoktatással, valamint néptánc- és zeneoktatással foglakoztak, 2017-2018-ban pedig megjelent két új tevékenység is, a pályázatírás és az adminisztráció, valamint Észak-Amerikában kiemelkedik a cserkészet is.

A diaszpórában élő magyarság szervezeteinek és a diaszpórában található magyar nyelvű oktatást végző szervezeteknek szóló egységes pályázatról úgy tájékoztatott, hogy az idei évre 500 millió forint a támogatási keret, erre összesen 360 pályázat érkezett, ebből 348-at támogattak.

A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a közgyűlés résztvevőinek beszámolt a tematikus évekről is, jelezve, hogy az idei a külhoni magyar gyerekek éve, ennek részeként kezdőcsomagot biztosítanak az anyasági támogatás Kárpát-medencei igénylőinek, pályázati úton támogatják a gyermekbarát tevékenységet folytató egyházi és civil szervezeteket, vállalkozásokat, továbbá egészségügyi szakemberek képzése és táborszervezés is része a programnak. Emellett zajlik a II. Rákóczi Ferenc-emlékév az anyaországban és külhonban egyaránt - tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom