Belföld

Szijjártó: Júniusban az EU-nak meg kell nyitnia a csatlakozási tárgyalásokat Albániával

Az Európai Uniónak júniusban meg kell nyitnia a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, Magyarország számára elfogadhatatlan lenne, ha ez nem történne meg - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Szijjártó: Júniusban az EU-nak meg kell nyitnia a csatlakozási tárgyalásokat Albániával
Június 18-án, az általános ügyek tanácsában döntést kell hozni arról, hogy az unió indítsa meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A politikus Gent Cakajjal, Albánia ügyvivő Európa-ügyi és külügyminiszterével tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: a magyar külpolitikában a nyugat-balkáni térségnek kiemelt jelentősége van, hiszen az ottani béke és stabilitás közvetlen hatással van Közép-Európa biztonságára. 

Közölte: az elmúlt időszakban számos nyugtalanító hír érkezett arról, hogy Bosznia-Hercegovinában sok ezer bevándorló készül Horvátországon keresztül az Európai Unióba elindulni. 

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar kormány tudja, mekkora kihívást jelent a nyugat-balkáni rendvédelmi szervek számára az tény, hogy az Iszlám állam „zsoldos terroristái” sorozatosan kísérlik meg a visszatérést az EU-ba, és információik vannak a folyamatos karavánszervezési szándékokról is Görög- és Törökországban.

A külügyminiszter szerint ezért most nagy szükség van arra, hogy a Nyugat-Balkánon stabilitás legyen, mert ha feszültségek lépnek fel, akkor az újabb lehetőséget biztosítana a terroristák és terrorszervezetek számára, hogy a migrációs hullámokat kihasználva az Európai Unió területére jöjjenek.

sdsd
„Ha 21 nap nem elég az európai bürokratáknak, hogy elkészítsék az előterjesztésüket, akkor jobb, ha nem jelentkeznek többet a fizetésükért”
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarország ezért feltétlen támogatója az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének és Albánia uniós integrációjának - tette hozzá. 

Szijjártó Péter szerint az európai parlamenti (EP) választásokat követően, június 18-án, az általános ügyek tanácsában döntést kell hozni arról, hogy az Európai Unió indítsa meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával.     Elfogadhatatlan tartanánk, ha ez nem történne meg - mondta a magyar külügyminiszter, aki felháborítónak nevezte, hogy a „franciák nyomására” az Európai Bizottság csak az EP-választások után hozza nyilvánosságra bővítési csomagját.

Szijjártó Péter szerint érthetetlen, hogy erre miért nem kerülhetett sor a választásokat megelőzően. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyesek már arról beszélnek, nem biztos, hogy a június 18-i ülésen döntést hoznak a tárgyalások megindításáról.

„Ha 21 nap nem elég az európai bürokratáknak, hogy elkészítsék az előterjesztésüket, akkor jobb, ha nem jelentkeznek többet a fizetésükért” - jegyezte meg. Hozzátette: az albán csatlakozási folyamat sikere érdekében két szakértőt delegál a magyar kormány az albán kabinet mellé.

dfdf
Albánia kész biztosítani a lehetőséget a további magyar befektetésekre
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az EU csak akkor lesz sikeres és erős, ha a bővítésről nemcsak beszél, hanem végre is hajtja.

A miniszter a kétoldalú kapcsolatokról szólva kiemelte: a magyar-albán gazdasági együttműködés előtt új dimenziók nyílnak, mert az OTP fontos szereplővé vált az albán bankpiacon, így ez ösztönzést adhat a magyar vállalatoknak a befektetésekre. 

Felhívta a figyelmet az oktatási és kulturális kapcsolatokra is, amelyek keretében Magyarország évente húsz albán ösztöndíjast fogad, valamint a télen kulturális heteket rendez Albániában.

Gent Cakaj közölte: Albánia kész biztosítani a lehetőséget a további magyar befektetésekre. Országa európai integrációjával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Albánia teljesíti a csatlakozási feltételeket, amit az Európai Tanács is elismer. 

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva azt mondta: be kell látni, hogy a bővítéspárti álláspontot képviselő országok kisebbségben vannak Európában, a nagy nyugati országok ugyanis szkeptikusok. 

A két miniszter a sajtótájékoztató előtt együttműködési megállapodást írt alá a kölcsönös segítségnyújtásról a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a klímapolitika, a megújulóenergia-gazdálkodás és az energiahatékonysági fejlesztések területén. Jegyzőkönyvet írtak alá a diplomáciai és konzuli állomány családtagjainak munkavállalásáról is.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom