Belföld

Trócsányi László: Az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti szuverenitást

Az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti sajátosságokat és a nemzeti szuverenitást, a tagállamok nemzeti identitását, „mert Európa önmagában bonyolult kontinens, nem létezhet csak egyfajta gondolkodás benne” - hangoztatta az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, egy konferencián.

Trócsányi László: Az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti szuverenitást
Trócsányi László beszédet mond Az Európai Unió jövője - Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A miniszter beszélt arról is, hogy a koncentrikus körök elmélete alapján míg a volt gyarmattartó országok a gyarmatuk iránt éreznek elkötelezettséget, addig Magyarországnak elsősorban a Balkán térségével kapcsolatban van felelőssége, mert „ezt ismerjük, ehhez kötődünk történelmileg”, és ami ott történik, az hatással van Magyarországra is. Szavai szerint ezért lehetetlen végrehajtani a kvótahatározatot, hiszen az nem veszi figyelembe az egyes országok kulturális-történelmi hagyományait.

Trócsányi László előadásában kitért arra, hogy az Európai Uniónak a szerződésben foglalt hatásköröknél kell maradnia, az Európai Bizottság nem terjeszkedhet túl rajtuk. Mint mondta, helyre kell állítani az intézmények közötti egyensúlyt: az Európai Tanács határozza meg a politikai irányokat és prioritásokat, az Európai Bizottság pedig csak ezen keretek között dolgozhat.

Az Európai Unió jövőjéről a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett fórumon Trócsányi László feltette a kérdést: Európában a legfontosabb a bizalom, ha nincs, akkor milyen együttműködésről beszélnünk. Vissza kell állítani a bizalmat az Európai Unióban (EU), mind az unióba, mind pedig a tagállamokba vetett bizalmat, mert mára ez megrendült.

Hangsúlyozta, hogy az unióban konstruktív párbeszédnek kell megvalósulnia, ahol kicsi, nagy és közepes mind egyenlő, és megvalósul az egymás iránti tisztelet.

A miniszter szólt ugyanakkor arról is, hogy nem lehet homogenizált, mindig mindenre részletesen kiterjedő szabályozást adni Európában, különbséget kell tenni az egyes országok között, azok történelmi, kulturális sajátosságai miatt.

A politikus szólt arról is, hogy az Európai Unió 28 tagállamának GDP-je a globális GDP csaknem 30 százalékáról 21,8 százalékára csökkent, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások az EU átlagában még mindig bőven a célként kitűzött GDP 3 százalék alatt vannak, a világ tíz legnagyobb cége között egyetlen európai sincs, a világ 25 legnagyobb vállalata között is csak négy európai cég található. Úgy vélte, az európai integráció fő kérdése a jövőben a versenyképesség lesz, amit nem a túlszabályozás, hanem a flexibilitás szolgál.

A miniszter a Brexittel kapcsolatos kérdésre válaszolva megjegyezte: arról eddig nem esett szó, hogy az európai integrációnak van-e felelőssége a Brexitben. Úgy vélte, ez olyan, mint a válás, s nem hiszi, hogy csak az egyik fél a felelős érte.

Az Európai Ügyészséghez csatlakozást firtató kérdésre azt mondta, minden uniós tagállam, így Magyarország is úgy látja, hogy fel kell lépni a korrupcióval szemben, de már van két szervezet - az Eurojust és az OLAF -, amelynek ez a feladata. A miniszter az európai integráció „betegségének” nevezte, hogy újabb és újabb szervezeti egységeket akar létrehozni. Jelezte: az alaptörvény egyértelműen fogalmaz, a vádhatósági funkciókat a magyar ügyészség látja el.

Koller Boglárka, a konferenciát szervező nemzetközi és európai tanulmányok kar dékánja köszöntőjében kiemelte, az európai integráció történetében többször voltak válságidőszakok, amikor az európai egységfolyamatnak „újra kellett terveznie magát”; napjainkban is ez történik. Úgy vélte, az EU csak akkor képes kezelni a kihívásokat, ha a régi és új tagállamok egyenrangúan képesek képviselni és megjeleníteni érdekeiket.

Koltay András, az egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, május 9-én, az Európai Unió szimbolikus születésnapján egyszerre kell emlékeznünk az integráció eredetére, értékbeli alapjaira, az egységesülési folyamatot megalapozó történelmi eseményekre és társadalmi tényezőkre, az egyedi, nemzeti sajátosságok, nemzetállamok szuverenitása megőrzésének, az önálló arcélű közösségek autonómiájának fontosságára.

Integráció és önállóság egymás mellett kell, hogy létezzen, kulturális, politikai és gazdasági értelemben egyaránt - mondta. 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom