Magyar katonák a NATO vezérkari akadémiáján

A NATO-n belül a US Army War College, azaz az Amerikai Hadsereg Vezérkari Akadémiája a legrangosabb képzések egyike, amelyen már előttem is több magyar tábornok vett részt – mondta a lapunknak adott interjúban Ruszin Romulusz dandártábornok. A Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Titkárságának vezetője – aki korábban az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokaként is szolgált – elmondta, az egyéves tanfolyamon nem csak NATO-országok katonái vesznek részt, hiszen a csapat kiegészül a szövetségen kívüli nemzetek delegáltjaival mind a védelmi, mind a civil szféra területéről, és természetesen helyi amerikai katonai és civil tisztségviselőkkel is. A cél kimondottan az, hogy az emberek a mindennapi feladatok kapcsán minél több nézőpontból tekintsenek a képzeletbeli vagy valós stratégiai problémákra.

Fontos megjegyezni, a vezérkari akadémián olykor rendkívül eltérő álláspontot képviselő katonák vesznek részt – ilyen például, amikor a délszláv válság kapcsán egymás ellen harcolóknak kell közösen dolgozniuk vagy a saját álláspontjukat megindokolniuk – fogalmazott a dandártábornok. De hasonló forró pont lehet a terrorizmus vagy a szabadságharc megítélése mondjuk két közel-keleti állam katonái között. Kifejtette, az észérvek mentén történő beszélgetések révén nemcsak az egyenruhások, hanem a képzésen ott ülő civil állami alkalmazottak világlátása is egy­aránt tágul.

Mindegyik NATO-képzésre, de a vezérkari akadémiára különösen igaz, hogy az ember ilyenkor rendkívüli lehetőségeket kap a kapcsolatrendszerének bővítésére – mondta. Példaként felhozta a saját esetét: Irakban jártak külszolgálatban, s a műveleti feladat előkészítése során kiderült, hogy egy olyan iraki főtiszt felelős a kérdésért, akivel közösen koptatták az akadémia iskolapadját. Egyből minden olajozottabban zajlott, mint „szokott” – hangoztatta Ruszin Romulusz. De ugyanígy említhető a román–magyar közös zászlóalj is, ahol kiderült, hogy a magyar tábornok a román parancsnokkal együtt végezte el az amerikai hadsereg tanfolyamát.

A különböző iskolákra, tanfolyamokra a parancsnoki előrelátást és karriertervezést figyelembe véve állítanak jelölteket, olyanokat, akik képesek méltó módon képviselni Magyarországot, és használható tudás birtokában térnek haza. Nagyon fontos a jó nyelvtudás, volt már arra példa, hogy egy külföldi állam katonája azért nem kapott végbizonyítványt, mert egyszerűen képtelen volt elérni a kellő színvonalat angolból. A dandártábornok szerint a külszolgálatra küldött vagy arra önként jelentkező katonák egytől-egyig jól beszélnek angulul, de ez alapkövetelmény is, hiszen végzett tiszt csak akkor lehet valaki, ha eléri a NATO-sztenderdet. A mi korosztályunk még a Varsói Szerződés keretei között indította a pályáját, így nem csak a keleti, de csaknem három évtizede a nyugati katonai képzési rendszert is alaposan ismeri – mondta a dandártábornok. Hozzáfűzte, ez kétségtelenül jelentős előny, amelynek gyümölcseit számos külszolgálatban learathatták már.

A magyar katonák sokoldalú ismereteik miatt kimondottan népszerűek ezekben a külföldi iskolákban. „Akadt olyan kollégám, akit az amerikai rangerek mindenáron ott akartak tartani oktatóként maguknál, ilyesmi pedig rendkívül ritkán fordul elő” – fogalmazott. Beszélt arról is, a NATO-főparancsnok kiber-szaktanácsadója magyar tábornok, Vass Sándor. Utalt rá, az elmúlt négy évben csaknem kétszáz magyar tiszt és altiszt vett részt több szemeszterből álló iskolarendszerű képzésen a világ számos nagy múltú oktatási intézményében, jelenleg is mintegy harmincan tanulnak külföldön. Mint mondta, a fő cél az, hogy a jelenleginél is több magyar katona számára nyissanak hasonló lehetőséget, érkezzenek akár a katonai, akár a polgári életből.

A külföldi tanfolyamokon és akadémiákon szerezhető kapcsolatrendszeren túl legalább olyan fontos az is, hogy az ember egy-egy kiélezett helyzetben lelki támogatást kap a volt iskolatársaitól – közölte Ruszin Romulusz. Ilyen volt idehaza legutóbb – folytatta a dandártábornok – a tömeges és illegális bevándorlás okozta válság, amikor „e-mailek és telefonok tucatjai igazolták vissza, hogy helyesen cselekedtünk, amikor lezártuk a magyar határt délen”. Ruszin Romulusz nyomatékosította, egyetlen olyan jelzést sem kapott, amely értetlenkedett, esetleg tiltakozott volna a megtett intézkedések miatt, pedig nem egy nagy múltú NATO-tagállam vezető beosztású tisztje ült mellette az akadémián.