Átfogó reform előtt a szakképzés

Jövőre átalakul a szakképzés rendszere a kormány által elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia értelmében. Mint arról Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára már beszámolt, a fejlesztés egyik pillére a korszerű ágazati tanműhelyek, digitális oktatási tartalmak megteremtése. Fontos továbbá, hogy a fiatalok a szakképzésben karrierlehetőséget lássanak, és, hogy vállalati mérnököket vonjanak be az oktatásba és a gyakorlati oktatók vállalati továbbképzésen vehessenek részt.

A mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá alakulnak át 2020 szeptemberétől, felmenő rendszerben. A cél, hogy ez a képzési forma a mérnökképzés előszobája legyen. A diákok az első két évben ágazati alapképzést kapnak, és a tizedik évfolyam végén alapvizsgát tesznek. Ezután kezdődik a hároméves duális képzés a vállalatoknál, s ennek befejeztével a cégek választhatnak, mely tanulókkal kötnek szerződést. Az ötödik év végén teszik le a diákok az érettségi és technikusi vizsgát, utóbbit beszámítják az érettségi tárgyak közé.

Létrejön egy ösztöndíjrendszer: a támogatás kifizetésének egy részét ahhoz kötik, hogy a gyerek befejezi-e a képzést, ekkor kapja meg az egyösszegű pályakezdési juttatást. Az ösztöndíjak az első félév kivételével eredményfüggőek lesznek, vagyis jelentős különbség lehet a támogatások között. Nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a nyelvi képzésre is: a mostani gyakorlathoz hasonlóan a választott idegen nyelvből a diákok pluszórákat kaphatnak majd.

Változás lesz a jelenleg hároméves szakközépiskoláknál is, amelyek most három évig képzik a szakmunkásokat, akik az iskola végén nem tesznek érettségi vizsgát. Ezeket az intézményeket 2020-tól a szintén hároméves szakképző iskolák váltják majd fel, ugyancsak felmenő rendszerben. A szakképző iskolákban az első év ágazati alapismereti oktatás lesz, ezt követi két év duális képzés.

Jelenleg problémát jelent, hogy a képzés szétaprózódott, az iskolarendszerben összesen 286 féle szakmát oktatnak, miközben 730 OKJ-s szakmát tartanak számon. Az új rendszerben meghatározzák, ágazatonként melyek az alapszakmák, és várhatóan ezt a mintegy kétszáz szakmát oktatják majd az iskolarendszerben, a specializáló, szakosító képzésekre pedig az iskolarendszeren kívül lehet menni.

A kormány a szakképzés reformjával orvosolni kívánja a lemorzsolódás problémáját is. A cél, hogy a mostani tizenkettőről három százalékra csökkenjen azok aránya, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert. A nyolc osztályt elvégzettek számára, választható jelleggel orientációs osztályokat hoznak létre, ahol a gyerekek kompetenciáinak fejlesztése a cél mentorok bevonásával. Itt olyan tudást szerezhetnek meg, amire a további tanulást rá lehet építeni.