Négy tartalmi egység hirdeti a föltámadt Krisztust a nagyszombati liturgiában

A katolikus egyház hamvazószerdától negyvennapos böjtöt tart, amelynek végéhez közeledve minden napnak külön jelentése van: nagycsütörtökön az utolsó vacsorára és az egyház születésére, nagypénteken Krisztus kínszenvedésére és kereszthalálára, nagyszombaton a sírban fekvő Jézusra emlékezünk. Nagyszombat este, a vigília szertartással veszi kezdetét Krisztus föltámadásának ünneplése, amely négy részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A szertartás tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődik. Az igeliturgiában felhangzó glóriával újra megszólalnak a harangok, hogy Krisztus győzelmének ünneplésére szólítsák a hívőket, a vízszentelés után pedig a szokott módon folytatódik a szentmise.

Erdő Péter bíboros, prímás nagyszombaton este hat órakor a budapesti Szent István-bazilikában, egyidejűleg Mohos Gábor segédpüspök Esztergomban celebrálja az ünnepi liturgiát. Húsvétvasárnap fél tizenegytől mutat be szentmisét az esztergomi bazilikában Erdő Péter. Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatja be a nagyszombati vigília szertartását este nyolctól, másnap pedig az ünnepi szentmisét délelőtt tíz órától. Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök húsvétvasárnap tíz órától hirdet igét a budahegyvidéki református templomban, míg Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap hajnali istentiszteletet tart öt órától a Bécsi kapu téri evangélikus templomban.

A Nézőpont Intézet online villámkutatást végzett nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról, amelyből kiderült: a magyarok nyolcvanhat százaléka támogatja a döntést. „Az Orbán-kormány 2017-es döntésének még a kormányellenesek több mint háromnegyede is örül” – áll a közleményben.