Belföld

A Magyarországon élő uniós állampolgárok inkább a hazai listára voksolnak

Az eddig megtartott három magyarországi európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai közül csak nagyon kevesen szavaztak a magyar EP-listákra. A május 26-ai voksolásra eddig 2707 külföldi jelentkezett. 

A Magyarországon élő uniós állampolgárok inkább a hazai listára voksolnak
A május 26-ai voksolásra eddig 2707 külföldi jelentkezett
Fotó: MH

Az EP-választás sajátossága, hogy nemcsak azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek magyarországi lakcímük van, hanem - ha kérik - a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is. Most körülbelül 113 ezren vannak olyanok, akik más uniós tagállam állampolgárai, de Magyarországon élnek. Őket a Nemzeti Választási Iroda (NVI) már tájékoztatta, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják.

Ha az uniós polgárok magyarországi párt által állított listára akarnak szavazni, május 10-éig a lakcímük szerinti polgármesteri hivatalban működő helyi választási irodától kérhetik névjegyzékbe vételüket személyesen vagy levélben. A kérelmet online is be lehet nyújtani a www.valasztas.hu oldalon.

Szombat reggelig az NVI internetes oldala, a www.valasztas.hu szerint 2707-en vetették fel magukat a magyarországi névjegyzékbe.

A listát állító pártok hárommillió forintért juthatnak a választók adataihoz 

 Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán listát állító pártok hárommillió forintért juthatnak hozzá a választók név- és lakcímadataihoz a közvetlen kampány érdekében.

A választási eljárásról szóló törvény szerint annak érdekében, hogy a pártok a kampányban közvetlenül is megszólíthassák őket, jogszerűen hozzájuthatnak a választópolgárok név- és címadataihoz.

A listát állító pártok a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a lista nyilvántartásba vételéről szóló döntés jogerőre emelkedése után megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. 

Szombatig a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját vette jogerősen nyilvántartásba az NVB. Az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Demokratikus Koalíció listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozatok hétfőn emelkedhetnek jogerőre. 

Az NVI csak akkor adja ki a választók adatait, ha a listát állító jelölőszervezet befizet 3,129 millió forintot, ami az egyhavi minimálbér (149 ezer forint) és a megválasztható képviselők számának (21) szorzata. A jogszabály a választópolgár információs önrendelkezési jogának érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy megtiltsa a róla nyilvántartott adatok kiadását. 

Az adatok kiadását a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemben kell bejelenteni, a kérelem online is benyújtható az alábbi címen: https://kerelem.valasztas.hu/vareg/MagyarCimKerelemInditasa.xhtml A pártok a választási irodától kapott név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel, az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet május 29-én 16 óráig kell eljuttatni az NVI-hez. Más állami vagy önkormányzati szerv személyes adatot nem szolgáltathat a pártoknak kampánycélra.

Az eddigi három EP-választás azt mutatta, hogy a Magyarországon élő uniós állampolgárok inkább az anyaországukban szavaznak.

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, az az évi, júniusi EP-választás előtt az Országos Választási Iroda (az NVI jogelődje) 20-22 ezer értesítést küldött ki a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú uniós választóknak. Közülük 1956-an kérték névjegyzékbe vételüket. 2009-ben 105 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztattak a lehetőségről, és a voksolás napján 5542-en szerepeltek az EP-választás magyarországi névjegyzékében. 2014-ben körülbelül 100 ezer uniós állampolgárt tájékoztatott az NVI, a szavazás napján pedig 1622-en voltak a névjegyzékben.

Már 5700-an jelezték, hogy külképviseleten szavaznak

Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni. 

Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén - nagykövetségén és konzulátusán - szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott - az időeltolódás miatt - május 25-én, szombaton lesz a szavazás.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombat reggeli adatai szerint eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson. A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. 

A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. 2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.