„Jézus feltámadása óta nem céltalanul bolyong az ember”

Azt írták: "Jézus az élők között jár! A feltámadott úr az úton levőknek irányt, az útnak értelmet és célt ad".

Ennek az útnak a célja az élet. Az élet felé haladók mindennapjait nem a panasz, a nézeteltérés, a veszekedés, a befelé fordultság, a mindenben csalódás és az ellenségeskedés tölti ki. Húsvét népe a hit, a remény és a szeretet útján jár.

Kitértek arra: a keresztény élet útja tevékenység, mely fáradsággal jár. Ez az út göröngyös, olykor betegséggel, tehetetlenséggel, magánnyal, céltalansággal terhes.

"De ha beragyogja a derű, hogy Isten közelében bárki fellelheti ember voltának értékeit, értelmét és célját, akkor ez a derű a keresztény hit, értelem és kultúra forrásává válik" - fogalmaztak.

Így Jézus feltámadásának evangéliuma, jó híre az úton lévőket reménnyel töltheti el, hogy van célja útjuknak - tették hozzá.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és keresztútjárást is tartanak.

Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.

A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása "az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg" - fogalmaztak.

Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.

A hívek könyörgése után a pap a nagyböjt ötödik vasárnapján, az úgynevezett feketevasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik a feszületet, és térdet hajtanak előtte - olvasható az MKPK közleményében.

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.

Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt - tették hozzá.

Nagypéntek csendjében az a legfontosabb, hogy belássuk: emberi élet csak Isten erőterében lehetséges - mondta Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1 aktuális csatornán pénteken.

Mint mondta, Jézus hozta el az isteni erőteret, ami azt jelenti, hogy a rosszat nem rosszal viszonozza, hanem jó válasza van rá, azaz irgalmas, megbocsátó, nagylelkű és az életét adja az emberekért.

Hozzátette: az isteni erőteret az egyház őrzi és a keresztényeknek kell megjelenítenie.

Emberhez méltó életet csak akkor élhetünk, ha a rosszra jó választ tudunk megfogalmazni, ezt pedig Jézus életpéldájából tanulható meg - tette hozzá a katolikus pap.