Belföld

Kásler: A holokauszt a világtörténelem egyik legértelmetlenebb és legbrutálisabb pusztítása volt

A világtörténelem egyik legértelmetlenebb és legbrutálisabb pusztításának nevezte a holokausztot az emberi erőforrások minisztere a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott vasárnapi megemlékezésen, a budapesti Terror Háza Múzeum előtt.

Kásler: A holokauszt a világtörténelem egyik legértelmetlenebb és legbrutálisabb pusztítása volt
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Terror Háza Múzeumnál
Fotó: MTI/Mohai Balázs

"Történelmünk legsötétebb korszakai akkor következtek be amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományairól, alapértékeiről, Istenbe vetett hitéről, és úgy gondolta, önös, önző érdekei alapján maga veheti át a világ irányítását" - mondta Kásler Miklós.
A miniszter úgy fogalmazott, a véres huszadik században két diktatúra jött létre, amelyek emberek tízmillióit nyomorították meg, és pusztították el: az internacionalizmus és a nemzeti szocializmus. Hangsúlyozta: az áldozatok mellett azokra is emlékezni kell, akik "emberek maradtak az embertelenségben", és segítették, mentették az üldözötteket mindannyiunk példaképeivé válva.

Sorsuk azt bizonyítja, hogy ha az emberiség megtartja értékeit és cselekedeteinket a szeretet vezérli, képesek vagyunk "csodákat végrehajtani" a legszörnyűbb időkben is - jelentette ki.

Kásler Miklós kiemelte: meg kell ismertetnünk a következő nemzedékekkel a példaértékű hősök tetteit, mert csak így biztosíthatjuk, hogy "az emberiség ne térjen le az igaz útról", ne vegyék át az irányítást újra az ember- és istentelen eszmék, és ne ismétlődjenek meg a huszadik század nagy tragédiái.

Résztvevők az Élet menetén
Résztvevők az Élet menetén
Fotó: MH/Ficsor Márton


KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy a zsidó hagyományokban és a zsidó vallásban - ezen keresztül a zsidó-keresztény civilizációban is - alapérték a történelmi emlékezet kötelessége.
Kitért arra: a Medián "antiszemitizmus attitűdre" vonatkozó, 2006-ban végzett közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 14 százaléka gondolta azt, hogy nem is voltak gázkamrák, és 9 százalékuk szerint a holokauszt borzalmait a zsidók találták ki. Tizenegy évvel később, 2017-ben már a megkérdezettek 22 százaléka gondolta, hogy nem léteztek gázkamrák, és 17 százalékuk vélte úgy, hogy ezeket a borzalmakat a zsidók találták ki - mondta.
Köves Slomó rámutatott: a történelem borzalmaira való emlékezés, ha csupán teher, akkor sokszor a fordított hatást éri el. Azokra szerinte úgy és akkor érdemes emlékezni, "ha a vastag sötétségben meg tudjuk találni azokat a kicsiny lángokat", amelyek saját személyes életünkben is példát, erőt, és morális tanítást tudnak adni. Erre említette példaként Ferenczy Bénit és feleségét, aki élete kockáztatásával - mások mellett - három tizenéves magyar zsidó kisfiút rejtett el Budapesten, megmentve életüket.
TALLAI GÁBOR, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az MTI-nek elmondta: 2007-től emlékeznek meg évről évre emlékkoncerttel a holokauszt magyarországi áldozatairól, és azokról az életmentőkről, akik "átmentették lelkiismeretünket a huszonegyedik századba". Az elmúlt években többek között Raoul Wallenberg, Mindszenty József, Slachta Margit, Salkaházi Sára és Karády Katalin példáját állították a figyelem középpontjába.
Az idei emléknapon Palya Bea és zenésztársai, valamint Fabényi Réka vezetésével az értelmileg sérült fiatalokból álló Parafónia Zenekar is fellépett.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából
Fotó: MTI/Mohai Balázs

DAVID MUNDELL: JANE HAININGRE SKÓCIA ÉS MAGYARORSZÁG EGYARÁNT BÜSZKE LEHET

Jane Haining embermentőre Skócia, Magyarország és az egész világ egyaránt büszke lehet - mondta David Mundell, a brit kormány Skóciáért felelős minisztere a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetén vasárnap este Budapesten.

A rendezvényen, amelyen az idén a budapesti skót misszió internátusának mártír sorsú vezetőjére emlékeznek, David Mundell úgy fogalmazott: Jane Haining a "tisztesség, a tolerancia és az egyenlőség példaképe" volt diákjai, köztük sok elárvult zsidó lány számára.

Ezek az értékek vezérelték akkor is, amikor határozottan megtagadta, hogy magukra hagyja tanítványait a második világháborúban - mondta, idézve az embermentőt, aki szerint "ha ezeknek a gyermekeknek a napsütésben szükségük volt" rá, "akkor a sötétség óráiban még inkább!".

Szólt arról, hogy a dél-skóciai tanárnő 1932-ben érkezett Budapestre, hogy a református egyház skót missziójának internátusát vezesse. Diákjait Magyarország 1944-es német megszállását követően sem hagyta magukra. A hatóságok azonban "nem tűrték segítőkészségét és elkötelezettségét". A Gestapo letartóztatta és az auschwitzi munkatáborba hurcolta kényszermunkára, ahol két hónap múlva meghalt.

David Mundell szerint a legtöbbet az árulja el Jane Hainingről, hogy munkatársainak az auschwitzi táborból küldött utolsó levelében panaszkodás helyett arról érdeklődött, mennyi lisztje és tojása maradt az iskolának.

"Tegyünk együtt azért, hogy a jövőben is megőrizzük e rendkívüli skót hősnő emlékét, aki Magyarországot választotta otthonául. Adjuk tovább történetét és kövessük a példáját, hogy ilyen gonoszság még egyszer ne üthesse fel a fejét" - kérte a brit miniszter.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt: Jane Haining és munkatársa, Prém Margit a skót misszió Vörösmarty utcai iskolájának igazgatója az iskola épületében öt gyermeket, öt anyát, három nőt és négy férfit bújtatott, akik mindannyian túlélték a háborút. Nekik és a hozzájuk hasonló igaz embereknek köszönhető, hogy ma itt állhatunk és emlékezhetünk - mondta.

Kitért arra: az embermentők sajnos, jóval kevesebben voltak, mint az elkövetők vagy a közömbös szemlélők, de éppen emiatt sokkal jelentősebb az, amit tettek.

Hozzátette: az Élet Menete Alapítvány "azért is dolgozik, hogy a mai társadalmakban minél több ilyen hős nevelkedjen, hiszen még mindig nagyon sok a világban a borzalom, a gyűlölködés és a bűnbakkeresés, pedig ezért egyszer már nagyon nagy árat fizettünk".
Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete köszöntőjében felidézte, a 2018-as Élet menetén vetette fel Gordon Gábornak, hogy az idei rendezvényt szenteljék Jane Haining emlékének. A nagykövet megköszönte az alapítvány nyitottságát ötletére és a több hónapos kitartó munkát és együttműködést, amelynek eredményeként együtt emlékezhetnek a skót hősnőre.

Az emlékséta résztvevői a sófár és a skót duda hangjára indultak el a budapesti Március 15. térről és a Jane Haining, majd az id. Antall József rakparton vonulnak a Cipők a Duna-parton emlékműhöz.

TAKÁCS SZABOLCS: ZSIDÓ HONFITÁRSAINK TRAGÉDIÁJA AZ EGYIK LEGSÚLYOSABB TEHER A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN

A pusztán zsidóságuk miatt meggyilkolt magyar honfitársaink tragédiája az egyik legsúlyosabb teher a magyar nemzet történelmében, amelyet nem szabad elfelejteni - mondta a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára az Élet menete rendezvényen. Takács Szabolcs a holokauszt áldozataira emlékező séta egyik céljának nevezte a társadalmi tudatosság növelését. Ami a második világháborúban Magyarországon és Európa-szerte történt, arra nincs semmilyen mentség és az soha többet nem fordulhat elő - hangsúlyozta.
"A náci megszállók és a velük kollaboráló hazaárulók által meggyilkolt zsidó honfitársaink sorsa arra emlékezet minket, hogy nincs semmilyen megalkuvás a nemzet egységének megőrzésében és a gyűlölet elutasításában" - fogalmazott. A 20. század borzalmai után már nincs helye semmilyen ártalmatlan zsidózásnak sem a közbeszédben, sem a politikai beszédben.

"Közös felelősségünk van abban, hogy a jelen generációk és az utódaink, tanulva a múlt hibáiból és őszintén szembenézve a mögöttünk hagyott problémákkal és torzulásokkal, egy tudatos és felelős döntést tudjanak hozni a jövőt illetően" - hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva: ehhez nem csak egy közös megemlékezésre, hanem egy autentikus történelemszemléletre is szükség van.

Takács Szabolcs örömét fejezte ki, hogy ma Közép-Kelet-Európában az antiszemitizmus súlya fokozatosan csökken. Ezzel párhuzamosan azonban Európa nyugati felén felütötte a fejét egy újfajta antiszemitizmus, amely az európai zsidó-keresztény identitást fenyegeti - hívta fel a figyelmet. Emlékeznünk kell, ugyanakkor fel kell hívni a jelen generációk figyelmét is arra, hogy mi történik, ha az identitásunk veszélybe kerül, ha a gyűlölet veszi át a terepet - fűzte hozzá.

Az államtitkár felidézte: a holokauszt magyar áldozatainak emléknapját az első Orbán-kormány vezette be 2000-ben. A kabinet azóta is tudatos, megalkuvást nem ismerő zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus minden formája ellen - mondta.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom