Belföld
Zöld utat kapott a családvédelmi akcióterv
A parlament 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett hagyta jóvá Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslatát.
A törvény kimondja: az állam készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére a 2019. július 1. és 2022. december 31. között megkötött hitelszerződések alapján folyósított, az úgynevezett babaváró támogatással nyújtott banki kölcsönökre.
Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100 százaléka.
A családok támogatásáról szóló törvény módosítása azt is tartalmazza, hogy a babaváró támogatással nyújtott hitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosítékot nem írhat elő.
A kormány felhatalmazást kap továbbá arra, hogy rendeletben szabályozza a babaváró támogatással nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás részletes szabályait.
Az elfogadott módosítás érinti a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt is a babaváró támogatásnak, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlási támogatásának szja-mentessége érdekében.
A 2022 végéig igényelhető, maximum 10 millió forintos, kamatmentes babaváró támogatás szabadon felhasználható, házaspárok vehetik igénybe, ha a feleség legalább 18, de legfeljebb 40 éves, egyikük dolgozik vagy biztosított, büntetlen előéletűek és nincs adótartozásuk. A törlesztés legfeljebb 50 ezer forint lehet, de ha úton van az első baba, a várandósság 12. hetétől felfüggeszthető a visszafizetés. Ha csak egyetlen gyermek érkezik a családba, a hitel mindenképpen kamatmentes marad, de ha három utód születik, a teljes összeget elengedi az állam.
A nagycsaládosoknak új, hétszemélyes autó vásárlásához legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást nyújt az állam, maximum a jármű árának 50 százalékáig. Ez a lehetőség is 2022-ig áll fenn. A törvény július 1-jén lép hatályba.
Az IDEA Intézet Orbán Viktor családvédelmi akciótervének bejelentése után végzett kutatást az intézkedések megítéléséről - írja a 24.hu. Az eredmények szerint a 30-39 éves korosztálynak 39 százaléka, a 40-49 éves korosztálynak 29 százaléka vett fel CSOK-ot, vagy van olyan közvetlen ismeretségi körében, aki megtette ezt. A felsőfokú végzettségűek 34 százaléka, a középfokú végzettségűek 26 százaléka, az alapfokú végzettségűek 22 százaléka válaszolt hasonlóan a kérdésre. A 30-39 éves korosztály 30 százaléka, a 18-29 éves korosztály 29 százaléka tervezi, hogy a jövőben igénybe veszi az idén bejelentett családvédelmi intézkedések valamelyikét, vagy tud ilyen szándékról ismeretségi körében. A felsőfokú végzettségűek 27 százaléka, a középfokú végzettségűek 22 százaléka, az alapfokú végzettségűek 21 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, tervezi-e igénybe venni a családvédelmi intézkedéseket. A bejelentett családvédelmi intézkedések közül a bővülő CSOK és a bölcsődei ellátás kiterjesztése élvezi a legnagyobb támogatást mindegyik végzettségi csoportban, mind a 30-39 éves, mind a 40-49 éves korosztály körében. Egy 1-től 4-ig terjedő skálán kellett értékelni az egyes intézkedéseket: az egyes pontszám az egyáltalán nem értek egyet jelentette, a négyes pontszám a teljes mértékben egyetérteknek felelt meg. A bővülő CSOK 2,8 pontot kapott az alapfokú végzettségűektől, míg 2,7 pontot kapott a felsőfokú végzettségűek és az alapfokú végzettségűek körében is. A 30-39 éves korosztály válaszadóitól 2,7 pontot, a 40-49 éves korosztály válaszadóitól 3 pontot kapott az intézkedés. A bölcsődei ellátás kiterjesztése 3,2 pontot ért el a felsőfokú végzettségűeknél, míg 2,9 pontot mind a középfokú, mind az alapfokú végzettségű válaszadóknál. A 30-39 éves korosztálynál 3,2 pontra, a 40-49 éves korosztálynál 3,1 pontra értékelték a vizsgált családtámogatási intézkedést.
A családvédelmi akciótervről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek vitáján Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: 2010 óta közel 600 ezer ember volt kénytelen elmenni az országból, már minden hatodik anyaországi gyermek külföldön születik.
Révész Máriusz (Fidesz) a születésszámokat hasonlította össze, majd szerénységre intette Gréczy Zsoltot (DK) a Gyurcsány-kormány tevékenységét látva. Kitért arra is: évre-évre több tízezerrel csökken a szülőképes nők száma Magyarországon. Szerinte a nyitott munkaerő-piac következménye, hogy ennyien mennek el külföldre dolgozni. Reménykednek ugyanakkor abban, hogy az érintett családok jelentős része vissza fog jönni Magyarországra - tette hozzá.
Nacsa Lőrinc (KDNP) Gréczy Zsolthoz (DK) fordulva azt mondta: a parlamenti jegyzőkönyv sok mindent elbír, de ez nem a Népszabadság, hogy bármit lehessen hazudni a kormány családpolitikájáról. A KDNP-s politikus kitért a 2010 előtti időszakra, amikor állandóan megszorítottak, és ennek vesztesei mindig a gyermeket nevelő családok voltak. Gyurcsány Ferenc és felesége az európai egyesült államokat akarják megvalósítani, ahol elvárnák, hogy lecsökkentsék a családtámogatásokat, fogadjanak be bevándorlókat, rájuk költsék ezeket a forrásokat.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, Gréczy Zsolt összekeverte a saját és a Fidesz-KDNP családpolitikáját. A kormánypártok kezdetektől a magyar családok támogatása mellett vannak - közölte. Egyre többször hallani, térnek haza magyar családok, de még sok a teendő e téren - jegyezte meg a fideszes képviselő, aki hozzátette: nem ők mondták azt, hogy el lehet menni külföldre.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint helyes, ha a kormány foglalkozik a demográfiai kérdésekkel, ami a 80-as évek óta probléma Magyarországon. Egyetértett azzal, ez nemzeti sorskérdés, de akkor miért nem lehet ebben nemzeti konszenzust keresni, és meghallgatni az ellenzéki javaslatokat? - tette fel a kérdést. Az ellenzéket ugyanaz a jó szándék vezérli, mint a kormányt, ugyanakkor felvetette, hogy mennyiben szolgálja a kampánycélokat a kormány javaslatai.
Soltész Miklós államtitkár azt mondta: nagyon szép, amit Mesterházy Attila felvetett, de a törvényt megelőzte egy olyan konzultáció, amelynek íveit egy frakciótársa darabokra tépett a parlamentben. Kitért arra is, hogy kormányzásuk alatt megszüntették az otthonteremtési támogatást, és devizahitelekbe kergették az embereket. Akkoriban ellenzékben szóltak, hogy baj lesz - emlékeztetett. Hozzátette: így nehéz konszenzust teremteni.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szintén a nemzeti konzultációra hívta fel a figyelmet a családvédelmi akció kapcsán. A kormánypárti politikus a DK 7 pontos programját fércműnek nevezte, s kitért arra is: magyar és magyar embereket igyekeztek szembeállítani.
Soltész Miklós azt mondta: ki fog derülni, hogy az ellenzék részéről kik azok, akik átérzik a családok helyzetét, vagy ugyanazt a baloldali politikát viszik tovább, mint a kormányzásuk idején.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára cáfolta, hogy a családvédelmi akcióterv csak a jómódúaknak kedvezne. Kijelentette: a támogatások többségét igénybe vehetik a házaspárok, ha legalább egyiküknek van munkaviszonya. A családok is a munkavállaláshoz kötött támogatásokat növelnék, és aki ennek ellent mond, az a társadalom 90 százalékával megy szembe - jegyezte meg.
Európai szinten egyedülállónak nevezte, hogy Magyarország az össztermék 4,5 százalékát fordítja a családok támogatására. Oktatásra 606 milliárd forinttal nyújtanak többet, mint az utolsó szocialista kormány, egészségügyre 647 milliárddal többet, míg a családtámogatások növekménye meghaladja az 1000 milliárd forintot - ismertette.
Az ülésen elnöklő Jakab István ezután a vitát lezárta.
