Belföld
1956 napról napra
október 31., szerda
A Honvédelmi Minisztériumban létrejön a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. A Kilián laktanyában Király Béla tábornok vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság. Dél körül az utolsó szovjet páncélosok is elhagyják a Belvárost. Az MDP elnöksége kimondja a párt feloszlatását, Kádár János vezetésével megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Kéthly Anna elnökletével újjáalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt, és a Vajdahunyad várában újra zászlót bont a Nemzeti Parasztpárt. Kora délután Nagy Imre beszédet mond a Kossuth téri tömeggyűlésen, bejelenti, hogy tárgyalásokat kezdtek a szovjet csapatoknak az országból történő kivonásáról és a Varsói Szerződés felmondásáról. Az SZKP KB elnökségének ülésén Hruscsov javaslatára döntés születik az újabb szovjet katonai beavatkozásról, a hadműveleti terv elkészítésére Zsukov marsall kap megbízást. Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be.
november 1., csütörtök
Reggel megjelennek az újjászületett demokratikus pártok napilapjai. Megalakul a Keresztény Front, a Katolikus Néppárt és a Demokrata Néppárt. Kéthly Anna, az SZDP elnöke Bécsbe, a Szocialista Internacionálé vezetőségi ülésére utazik. Miután a szovjet invázió folytatódik és szovjet páncélosok körbezárják a repülőtereket, a magyar kormány úgy dönt, hogy a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilvánítja Magyarország semlegességét, amelynek védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. 19.50-kor a Szabad Kossuth Rádióban Nagy Imre miniszterelnök kinyilvánítja a szabad, független, demokratikus Magyar Népköztársaság semlegességét. 20.24-kor Mindszenty József hercegprímás rádióüzenetében a világtörténelemben páratlannak nevezi a magyar szabadságharcot, és két nap múlva ígéri az országnak „a kibontakozás útjának” megjelölését. Késő este Kádár János rádióbeszédében „népünk dicsőséges felkelését” méltatja, bejelenti, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt támogatja a kormánynak a szovjet erők teljes kivonására irányuló követelését.
A Honvédelmi Minisztériumban létrejön a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. A Kilián laktanyában Király Béla tábornok vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság. Dél körül az utolsó szovjet páncélosok is elhagyják a Belvárost. Az MDP elnöksége kimondja a párt feloszlatását, Kádár János vezetésével megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Kéthly Anna elnökletével újjáalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt, és a Vajdahunyad várában újra zászlót bont a Nemzeti Parasztpárt. Kora délután Nagy Imre beszédet mond a Kossuth téri tömeggyűlésen, bejelenti, hogy tárgyalásokat kezdtek a szovjet csapatoknak az országból történő kivonásáról és a Varsói Szerződés felmondásáról. Az SZKP KB elnökségének ülésén Hruscsov javaslatára döntés születik az újabb szovjet katonai beavatkozásról, a hadműveleti terv elkészítésére Zsukov marsall kap megbízást. Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be.
november 1., csütörtök
Reggel megjelennek az újjászületett demokratikus pártok napilapjai. Megalakul a Keresztény Front, a Katolikus Néppárt és a Demokrata Néppárt. Kéthly Anna, az SZDP elnöke Bécsbe, a Szocialista Internacionálé vezetőségi ülésére utazik. Miután a szovjet invázió folytatódik és szovjet páncélosok körbezárják a repülőtereket, a magyar kormány úgy dönt, hogy a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilvánítja Magyarország semlegességét, amelynek védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. 19.50-kor a Szabad Kossuth Rádióban Nagy Imre miniszterelnök kinyilvánítja a szabad, független, demokratikus Magyar Népköztársaság semlegességét. 20.24-kor Mindszenty József hercegprímás rádióüzenetében a világtörténelemben páratlannak nevezi a magyar szabadságharcot, és két nap múlva ígéri az országnak „a kibontakozás útjának” megjelölését. Késő este Kádár János rádióbeszédében „népünk dicsőséges felkelését” méltatja, bejelenti, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt támogatja a kormánynak a szovjet erők teljes kivonására irányuló követelését.