Autó-motor
A legnépszerűbb VW
Teszt: VW Tiguan 2.0 TDI
A Volkswagen 2007 óta gyártja a Tiguant, és mára ez lett a márka legnépszerűbb modellje 7,5 millió eladott példánnyal, globálisan. Nagyon fontos ez, már csak azért is, mert ha valami a csúcson van és sok pénzt csinál, akkor arra nagyon vigyázni kell. De idővel mégis hozzá kell nyúlni, mert ha nem teszik, akkor meg azért csúszik majd le.
Hiszen előbb vagy utóbb – de inkább előbb – jön majd egy fiatalabb, csinosabb konkurens, amely szíven találja a célközönséget, ők pedig öregecske Tiguanjaikat gyorsan le is cserélik „arra a másikra”. Tudják ezt VW csoportnál is, így aztán, gondolom, remegő kézzel rajzolták át az aranytojást tojó Tiguan külsejét, hogy vonzó maradjon, de divatos is legyen.
Nekem elsőre nem igazán tetszett, majd idővel – és meglepően gyorsan – megszépült a szememben. Ma már azt gondolom, hogy kifejezetten jól néz ki. Pont jó öltözék ez ahhoz, hogy sikermodell maradjon a Tiguan. Nem túl feltűnő, de nem is marad észrevétlen a forgalomban, nem unalmas, de nem is giccses a forma.
Nem lehet megosztó a formaterv, az általános tetszést kell megcélozni, hiszen nagyon széles vásárlóközönségnek készül. Vannak egész jó színek is a választékban, aki akar, viríthat vele ilyen szép élénk vérnarancsban is, mint a tesztautónk. Emellett van egy kék és egy zöld is, amely nem ennyire feltűnő, de még mindig „igazi szín”, nem fehér, szürke vagy fekete (persze azok is vannak).
Motorból 1.5 TSI van 150 lóval, illetve ugyanez plug-in hibridként 204 lovas rendszerteljesítménnyel – ezek a benzines halmazban. De van dízel is, mégpedig kétezres 150 lóval és fronthajtással, vagy 193 lóval és összkerékkel. Itt nincs villanyautósdi, a VW azt egy teljesen elkülönített vonalon nyomja. Ott vannak ugyebár az ID. modellek, már elég sokan, majd meglátjuk, ez később is így marad-e – de ez egy másik mese.
A Tiguannál maradva: Itt azt kell nyomni, amit az ügyfelek megszoktak, amire számítanak, és ha ezt sikerül jól összehozni, akkor a VW is számíthat az ügyfelek márkahűségére. Mi az, amit mindenképpen meg kell tartani? Nos, először is a méreteket és a „szabadidőautóságot”, tehát az emelt kasztnit és a viszonylag magas üléspozíciót, hiszen pont ebbe szeretett bele oly sok ember. Aztán azt, hogy valamivel nagyobb legyen egy kompakt kombinál mind utasterében, mind csomagterében. Továbbá, meg kell tartani a dízelmotorokat, hiszen annak idején, amikor a Tiguan elindult úttörő útján, még nagy népszerűségnek örvendtek, és sokan máig arra esküsznek.
Ugyanakkor a dízelbotrány során sokakkal sikerült megutáltatni a TDI-t, nekik mutatni kell mást. A sima benzines nem lesz jó, hiszen annak idején pont azért dízeleztek, mert a benzines sokat evett – és ez egy SUV kasztniban még mindig valahogy így van. Nekik jobb híján a konnektoros hibridet lehet kínálni, amely egyébként remek fogyasztási eredményeket produkál, ha főleg városi vagy elővárosi forgalomban, napi kis távokat autózva, de mindennapos (minden „másnapos”) töltéssel használjuk. Ha viszont gyakran kerülnek hosszabb utazások is a mixbe, akkor már nem muzsikálnak jól a PHEV-k. Sőt, sok esetben még az időközben egyre takarékosabbá váló benzineseknél is rosszabb fogyasztást produkálnak a tetemes plusz tömeg miatt. Akkor bizony a dízel kell.
A miénk az volt, mégpedig a 150 lovas, elsőkerekes változat, amely valószínűleg nagyobb számban kel majd el, mint az erősebb TDI, amelyet összkerékhajtással adnak. Ez a legjobb motor ehhez az autóhoz, 360 Nm-es forgatónyomatéka van, és bőven elegendő a Tiguan lendületes mozgatásához. Miközben jól is fogyaszt, átlagosan nagyjából 6-6,5 litert. Itt érdemes elmondani, hogy egy Skoda Octavia vagy VW Golf Variant ugyanezzel a hajtáslánccal egy literrel kevesebbet eszik. Ennyit számít a jobb légellenállás és a csekélyebb tömeg.
De nagyon jó a Tiguan fogyasztása is, csak illik tudni, hogy a divathajhászásért (SUV) ennyit fizet pluszban az, aki ezt a műfajt választja. Igen, a divatért, mert – legyünk őszinték – a legtöbb Tiguan tulajdonosnak tökéletes lenne egy Octavia vagy egy Golf is a mindennapokra, ugyanis semmit nem használ azokból az előnyökből, amellyel egy SUV rendelkezik. És most nem a magasabb üléspozícióra gondolok, hanem a nagyobb hasmagasságra, így a szélesebb körű használhatóságra (pl. földúton).
A váltó mindenképpen duplakuplungos automata, abból is a hétfokozatú, amely remekül összedolgozik a kétezres TDI motorral. Alig éreztem szükségét, hogy beleszóljak a munkájába, amikor mégis, akkor a kormány mögötti váltófülekkel ezt könnyedén megtehettem. A irányválasztó középről felkerült a kormányoszlopra, mégpedig a jobboldali bajuszkapcsoló hűlt helyére. Itt esik kézre a legjobban, hamar megszokható, és annyira praktikus, hogy amikor ilyen autót vezetek, akkor a következő autóban is még napokig ide nyúlkálok a váltót keresve.
Vezetni nem különösebben izgalmas, cserébe kellemes, pihentető érzés. A futómű hangolása tökéletes, megtanulták már a korábbi Tiguanokból, mi kell a népnek. Pont ez. A kormány mögött nagyon hamar megtalálható a jó üléspozíció, az ergonómia rendben van, a kormány mögötti kijelző és a középső 15 colos érintőképernyő is gyönyörű grafikával, valamint kontrasztos képpel rendelkezik. A klímának sajnos nincs fizikai kezelőpultja, így ezt is az érintő-kijelző bökdösésével lehet csak vezérelni. Jó hír viszont, hogy gyorsan pörög a menü, nincs idegesítő késedelem, és a klímafunkciók állandó megjelenítést kaptak a képernyő alsó részén.
A kormány gombjai szerencsére nem érintősek. Itt megtartották a hagyományos megoldású, rendesen benyomható, finoman kattanó és jól kitapintható gombokat. Így könnyen megtalálom, amit akarok, addig sem kell levennem a tekintetemet az útról, épp elég baj az, hogy az érintő-kijelző használatakor viszont le kell.
A helykínálat bőséges minden dimenzióban, nagy termetű embereknek sem szűkös a Tiguan semmilyen irányban. A csomagtartó 625 literes, és a sínen tologatható hátsó üléseknek köszönhetően az utastér teljes kihasználtsága mellett is bővíthető – persze ilyenkor csak kisebb termetűek ülhetnek kényelmesen hátul. A támlák ledöntésével 1650 literig bővíthető a raktér, melynek ajtaja motorosan nyílik, illetve záródik, és láblendítéssel is vezérelhető. A padló szintezhető, vannak praktikus rögzítőelemek, és ügyesen oldották meg a takaró rolót is.
Az utastérben használt anyagok minősége kifejezetten jó, sok a puha műanyag, és a hangszigetelés is rendben van, de egy rejtélyes zörej végig kísért minket az egyhetes teszt során. Valószínűleg egyedi probléma lehetett. Pohártartóból, tárolóból, öblös ajtózsebekből van bőven az utastér minden részén, ahogy kicsi, gumival bélelt polc is elől. Ezt felhajtva találjuk a vezetéknélküli telefontöltőt, melyből rögtön kettőt is kapunk. Ezeken kívül USB-C csatlakozók is várják a töltendő eszközöket, de szerencsére ezekre nincs szükség a CarPlay-hez, mert az vezeték nélkül működik. Ráadásul stabilan.
A vezetéstámogató rendszerek már nem annyira. Van belőlük szép számmal, de némelyiket mintha túl idegesre hangolták volna alapból. Valamelyiknek lehet állítani az érzékenységén, másokén nem, azokat csak kiiktatni lehet. Úgy viszont eldobjuk magunktól azt a védelmet, amit nagyon bánunk majd akkor, ha mondjuk egyszer tényleg figyelmetlenségből szállunk bele az előttünk haladó autóba. A Tiguan vezető nélküli parkolásra is képes, melyhez egy applikációt kell letöltenünk a telefonunkra. Ezen kívül van vontatmányasszisztens is, ez segít az utánfutóval történő tolatásban, amely a legtöbb autóvezető számára teljesen ismeretlen művelet, és nagyon nehéz jól csinálni.
Az új Skoda Superbben látott multifunkciós forgókapcsoló megoldása itt is felbukkan. Ott három van ezekből, itt csak egy, mégpedig a középkonzol vízszintes részén. A kapcsoló közepén gyönyörű kis digitális kijelző mutatja, hogy milyen funkció aktív éppen. Ha megnyomjuk, akkor változtathatunk ezen, amely lehet a hangerő vagy a vezetési mód, illetve PHEV modellekben a hajtás módja. Látványos megoldás, de sokkal jobb lenne, ha két külön tekerő lenne, mert így mindig le kell nézni oda, hogy lássam, épp mit állítok.
Az intelligensfényszóró-technológia (IQ.Light HD) nagyon profi, rettentő látványos, ahogy változtatja a fénykéve alakját a környezetünkben lévő objektumoktól függően. Mindig a lehető legnagyobb területet világítja meg elképesztő fényerővel, természetesen úgy, hogy eközben más autósokat, motorosokat, kamionosokat, bicikliseket nem vakít. Mindemellett formákat is tud elénk vetíteni a 38.400 darab diódával dolgozó rendszer.
Mindent egybevetve, ígéretes autót alkottak a Volkswagennél, jó eséllyel folytathatja azt a sikertörténetet, amelyet az előző Tiguanok produkáltak.
Teszt és fotó: BG, SportVerda