Autó-motor
A száguldó cirkusz polgárpukkasztó szívtiprója
Harmincegy éve hunyt el James Hunt
Aki nem ismeri a Forma–1-et, de látta a Hajsza a győzelemért című filmet, ő is sok információt megtudhatott James Huntról. A sportág világbajnoka nem csak a Niki Laudával folytatott párharcáról vált ismertté. Igazi playboyként és szívtipróként élte a mindennapjait. Nem vetette meg az alkoholt és a szép nőket sem. Számtalan fotó készült róla, ahol a versenypályán dohányzott vagy éppen sört ivott.
1947. augusztus 29-én született az angliai Belmontban. Orvostanhallgató volt, amikor a tanulás mellett húszéves korában Brands Hatchben beiratkozott egy autóversenyző tanfolyamra. Vezetés iránti szenvedélyében az volt a hiba, hogy szinte mindent addig hajtott, amíg nem sikerült összetörnie. 1967-ben kezdett el versenyezni egy saját maga által tunningolt Minivel.
Forma–1-es pályafutása 1973-ban kezdődött, és egészen 1979-ig tartott. Hunt hosszas keresgélés után 1976-ban a McLaren–Ford-csapathoz igazolt a kétszeres világbajnok, Emerson Fittipaldi helyére.
A szerződésében szereplő záradékot sem fogadta el, amely szerint protokollrendezvényeken öltönyben kell megjelennie, helyette mezítláb, farmerben és pólóban láthattuk, legtöbbször cigivel a kezében.
1976-ben egy ponttal, de megverte Niki Laudát, így világbajnok lett. A döntés az utolsó versenyre, a Japán Nagydíjra maradt, ahol a halál torkából összeégve visszatért osztrák nem volt hajlandó életét kockáztatni a pocsék időben, és néhány kör után kiállt. A Hajsza a győzelemért című, 2013-as amerikai film a Forma–1 brit fenegyereke és a zseniális, de fegyelmezett osztrák közötti küzdelmet dolgozta fel.
A közönség kedvencei közé tartozott, és pilótatársai többségével is jó viszonyt ápolt, még Laudával is barátok voltak, pályafutásuk kezdetén közös szobát béreltek Londonban. Legközelebb Ronnie Peterson állt hozzá, aki 1978-ban az Olasz Nagydíjon súlyos íbalesetet szenvedett, a svéd pilóta másnap meghalt a kórházban. A brit versenyző soha nem tudta feldolgozni barátja halálát.
1980-tól a BBC szakkommentátoraként dolgozott, folyamatosan ostorozta Riccardo Patresét, akit felelősnek tartott Peterson balesetéért.
Hunt sokáig küzdött démonjaival, az itallal, a dohányzással és a depresszióval, de végül sikerült felülkerekednie függőségein.
Kétszer nősült, mind a két házassága válással végződött. Első felesége később Richard Burton felesége lett, második házasságából két fia született.
James Hunt 1993. június 15-én, mindössze negyvenöt esztendősen szívrohamban halt meg wimbledoni otthonában. Állítólag egy nappal korábban kérte meg telefonon nála tizennyolc évvel fiatalabb barátnője kezét.
Fia, Freddie Hunt szintén autóversenyző lett, de a Forma–1-ben nem láthattuk az apjára sokban hasonlító fiút.