Hasznos tanácsok: így autózzunk télen!

Befagyott, lemerült, csúszkál? Megmutatjuk a féli felkészítés egyszerű mesterfogásait, kitérve a téli gumi, a hólánc és a ködlámpa használatának előírásaira, illetve adunk néhány jó tanácsot a személygépkocsik átvizsgálására.

1. A fő kérdés: téligumi vagy négyévszakos szett?

Bár sokáig kitartott az enyhe őszi idő, a gumisok beszámolói alapján a legtöbben már novemberben túlestek az abroncsváltáson. Egyre jellemzőbb trend, hogy sokan négy évszakos típusra váltanak, megszabadulva a tárolás macerájától, és a szezononkénti szerelés költségétől. Jó néhányan azonban ezeket karbantartás-mentesnek vélik, megfeledkezve a centrírozásról, az első-hátsó gumik időszakos felcseréléséről, a mintázat és (DOT-szám alapján) a kor ellenőrzéséről, sőt, még a légnyomás időszakos beállításáról is, mindezek pedig rossz útviszonyoknál megbosszulhatják magukat.

Annak, aki sokat autózik, gyakran jár autópályán vagy hegyvidéken lakik, az M+S jelzésű téli abroncs az ideális választás, a fejlődés ellenére ezekkel tapadás terén nem tudják felvenni a versenyt a négy évszakosak. SOK EURÓPAI ORSZÁGBAN, KÖZTÜK AUSZTRIÁBAN MEGKÖVETELIK A HASZNÁLATUKAT, de nálunk nincs ilyen elvárás, csak annyi, hogy azonos tengelyen azonos fajtájú, méretű és teherbírású guminak kell lennie. Minimum 1,6 milliméteres profilmélységről rendelkezik a törvény, de 4 mm alatt kár kísérletezni; egyes (főleg hegyi) utak üzemeltetője pedig hólánc felszerelését is kötelezővé teheti.

2. Sokszor átkozzák, pedig nem ördöglakat: az akkumulátor

Míg jégkaparó, seprű, vontatókötél, illetve jégoldó spay sok autó csomagterében megtalálható, a bikakábel bizony ritkábban fordul elő, pedig mikor máskor mondanák be az unalmast a korosodó akkumulátorok, ha nem az első fagyos éjszakákon. Általában 3-5 év élettartammal lehet számolni, főleg, ha hosszabb vidéki menetek (és így állandóan magas töltöttségi szint) helyett a városi utakkal sok hidegindítás és bekapcsolt fogyasztók táplálása jut neki osztályrészül.

Egy jó tanács: aki nem akarja megvárni, hogy mozgásképtelen legyen autója, látogasson el átvizsgálásra egy villamossági szervizbe, ahol beméretheti az akkut és a generátor töltését.

3. Látni és látszani, nem csak kétévente a műszaki vizsgán

Sötét hajnalok és késő délutánok, gyakori köd vagy csapadék: az autó téli felkészítésének egyik alapvető pontja, hogy világítás jól működjön. Gyakori probléma az UV-sugarak miatt a műanyag búrák mattulása, ami jelentősen csökkenti a fényerőt, ezen polírozással lehet a legegyszerűbben segíteni. Működniük kell a ködlámpáknak is, de csak kis látótávolságnál szabad használni őket, más esetben ez szabálysértés.

4. Kilátástalan harc az örök mumussal, a párásodással

Sok szervizben is megerősítik a tapasztalatot, miszerint a hazánkban futó autók többségének gazdája már nem spórol a fagyálló hűtőfolyadékkal (ennek fagyáspontját refraktométerrel szinte bármelyik benzinkúton be lehet méretni), ugyanakkor a korosabb járművek jelentős hányadában ha van is klímaberendezés, az nem működik. Márpedig ez télen is hasznos extra, elejét lehet vele venni a párásodásnak, ami főleg a szélvédőnél vagy ajtótömítésnél beázó utastér esetében igen kellemetlen. MAGÁNAK A LÉGKONDÍCIONÁLÓ RENDSZERNEK IS JÓT TESZ A RENDSZERES MEGJÁRATÁS, ILYENKOR AZ ALKATRÉSZEI KENÉST KAPNAK.

5. Tíz perc melegítés, vagy rögtön padlógáz? Egyik sem jó

Örökös vita tárgya, hogy szükséges-e álló helyzetben a motor hosszas melegítése? Szakemberek szerint nem, hiszen a környezeti terhelés mellett a kopás is jelentős (alapjáraton az üzemanyag kicsapódik a henger falára, és lemossa a kenést adó olajat), kényelmi okokból azonban sokan mégis így tesznek. Aki rögtön nekiindul, az első 3-5 kilométeren óvatosan nyomja a gázt és fokozatosan terhelje a motort, ne tévessze meg, hogy a műszerfalon felfelé kúszik a vízhőfokmérő mutatója: az olaj lassabban melegszik fel. Kerülni kell ugyanakkor az irreálisan alacsony fordulaton gyötrést is.