Ajánló
Világszínvonalú a magyar számviteli oktatás
„A szakértelemmel nyert információk nélkülözhetetlenek a vállalati gazdálkodásés a nemzetgazdasági folyamatok nyomon követéséhez, értékeléséhez és tervezéséhez”
A számviteli szakemberek képzése stratégiai érdek a nemzetgazdaság számára, a számvitel értéket teremt az egyes vállalatok, intézmények, az egész nemzetgazdaság számára – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny eredményhirdetésén, ahol világszínvonalúnak nevezte a magyar számviteli képzést.
Az emlékverseny többfordulós megmérettetésére a Kárpát-medence tizenhárom felsőoktatási intézményéből negyvenkét csapat, mintegy százötven hallgató jelentkezett. Az első helyen a Debreceni Egyetem csapata végzett, a második és harmadik helyezett a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóiból álló csapat lett. A versenysorozat színvonalát jelzi, hogy a hazai és külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézményekben meghirdetett versenyre Kárpátaljáról, a Partiumból és Erdélyből is jelentkeztek. Az olyan szakmai versenyek, mint a Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny, nagymértékben támogatják azt, hogy a fiatalok között is népszerűvé váljék a számvitel, ezzel is segítve a egész nemzetgazdaság fejlődését. Varga Mihály az eredményhirdetésen kiemelte: egy olyan gazdaság, amely nem büszkélkedik nagy tudású számviteli szakemberekkel, előbb-utóbb sikertelen vállalkozásokba fullad. A szakértelmükkel nyert információk nélkülözhetetlenek a vállalati gazdálkodás és a nemzetgazdasági folyamatok nyomon követéséhez, értékeléséhez, a gazdaság várható folyamatainak tervezéséhez.
A számviteli és az adózási feladatok ellátása komoly felkészültséget kíván. A számvitel értéket teremt, a hitelesség és megbízhatóság révén emeli a vállalkozások értékét, hozzájárul a cégek eredményes működési feltételeinek megteremtéséhez, és a törvényes előírásoknak megfelelő vállalati gazdálkodás révén az egész nemzetgazdaság hatékony, eredményes működését is támogatja. Varga Mihály a nemzeti ünnepre emlékeztetve hangsúlyozta: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány, azon belül is a Kossuth Lajos vezette első magyar Pénzügyminisztérium tette le az állami pénzügyi igazgatás alapjait. Hozzátette, hogy a forradalom nemcsak a polgári Magyarország alapjait teremtette meg, hanem komoly fejlődést eredményezett olyan területeken is, mint a pénzügyek és az adózás. Kossuth Lajos jelentős erőfeszítéseket tett az ország pénzügyi átalakításáért, az önálló bankjegykibocsátáshoz államkölcsön formájában a magyar néptől kért anyagi fedezetet, később ez a pénz Kossuth-bankóként vonult be a történelembe – emlékeztetett a miniszter.
Díszdoktor lett Matolcsy György
A Debreceni Egyetem (DE) díszdoktora lett Matolcsy György, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi egyetemi szenátusi ülésen vette át a doctor honoris causa kitüntetést. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kilencvenöt tudományos közlemény, tizenhat könyv és tizenhárom könyvrészlet szerzője, az Egyensúly és növekedés című kötete 2015-ben angol nyelven is megjelent. A DE gazdaságtudományi karán 2019-ben kezdeményezésére alakult meg a Magyar Nemzeti Bank tanszék. A jegybankelnök a Magyarország a fenntartható felzárkózás ösvényén címmel tartott díszdoktori előadásában azt mondta: jegybank nélkül sem szabadság, sem függetlenség nem érhető el, utóbbiak megőrzéséhez pedig egyszerre kell biztonság és gyarapodás. Történelmi, nemzeti feladatnak nevezte Magyarország felzárkózását a fejlettebb országokhoz, és azt mondta: elérhető közelségbe kerül a felzárkózásunk a szomszédos Ausztriához. (DV)