Vesztettek a nyugdíjazott bírák

Nem volt jogsértő az EJEB szerint a bírók 2011-es nyugdíjazása. A strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2012-ben százhatvan bíró fordult, kérve az Emberi jogok európai egyezménye megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését. Szerintük nem volt módjuk a döntés elleni jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket, és jövedelemtől estek el. Ismert, az akkor hozott szabályozás alapján legkésőbb 2012 végén mindazoknak megszűnt a szolgálati jogviszonya, akik betöltötték a hatvankettedik életévüket. Az Alkotmánybíróság 2012-ben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a rendelkezést, ezért a parlament módosított formában fogadta el azt ismét. Ennek alapján a felmentett bírák kérhették visszahelyezésüket eredeti beosztásukba és igényelhették elmaradt illetményük megtérítését vagy ugyanezen kondíció mellett kérhették rendelkezési állományba helyezésüket. A harmadik lehetőség, hogy nyugállományban maradnak és megfelelő átalány kártérítést kapnak.

A módosítás szerint tíz év alatt csökken hetvenről hatvanöt évre a bírák nyugdíjkorhatára.

Az Index cikke szerint az EJEB még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem az említett cikkelyek megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga. A bíróság szerint azonban a kényszernyugdíjazás szabályrendszere nem sérti az Emberi jogok európai egyezményét.