Ajánló
Versenyképességi hátrányt okozhat a bérnövekedés üteme
A székesfehérvári cégek esetében az utóbbi három évben ötven százalékkal emelkedtek a fizetések, ezt viszont a termelékenységi ütem és a nyereség messze nem követte
A közelgő globális gazdasági lassulás mellett a termelékenységet messze meghaladó magyarországi béremelkedési ütem versenyképességi hátrányt okozhat – közölte tegnap Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója Székesfehérváron, a Videoton Holding Zrt. által szervezett üzleti fórumon.
A Globális lassulás, kontra bérnövekedés: mi lehet e folyamat vége? című konferencián kifejtette, hogy az újautó-eladások csökkenése, a fejlett európai országok és Kína gazdasági növekedési ütemének visszaesése, valamint a jegybankok lazításra tett utalásai mind-mind a globális gazdasági fellendülés végét jelentik.
A társ-vezérigazgató elmondta, a jelentős bérnövekedés 2015-ben indult meg Magyarországon, bár nálunk nagyobb ütemben, mint Európában és a régióban, elsősorban a felzárkózás miatt. Lapunknak kifejtette, a Videotonnál 2015 és 2018 között 45 százalékkal növekedtek a bérek, amit sem a termelékenység, sem a növekedés nem tudott ellensúlyozni.
Tavaly 13 százalékkal növekedtek a bérek, idénre pedig 12 százalékban állapodtak meg a szakszervezetekkel. Az elmúlt hét évben tíz százalékkal növekedett a vállalatcsoport árbevétele és nyeresége, utóbbi esetében idén öt százalékra számítanak. Ez jelentős mértékben függ olyan külső eseményektől, mint adott esetben a megállapodás nélküli Brexit vagy a tervezett újabb amerikai védővámok. Utóbbiak az európai autógyártásra lennének kedvezőtlen hatással, így a Videotonra is, amely ebben a szektorban látja el tevékenységét.
A konferencián – ahol a Székesfehérváron működő hét legnagyobb árbevételű cég vezetése vett részt – elhangzott még, a városban működő cégek esetében 2015 óta ötven százalékkal emelkedtek a bérek, és ha ez a folyamat tovább tart, akkor komoly problémát jelent a vállalatoknak. Ez leginkább a munkaerőigényes ágazatokban jelentkezik, és ez Magyarországon jelentős. A munkahelyekre a termelékenységet lényegesen meghaladó bérnövekedés azért jelent veszélyt, mert a termelőcégek külföldi tulajdonosai arról dönthetnek, hogy más országba viszik a gyártást. Erre egyébként a közelmúltban volt példa Székesfehérváron. Kivételt képez ez a magasan automatizált és beruházásigényes iparágakban, itt a termelőrészlegek viszont leginkább a küldő országokban, így például Németországban maradnak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a multinacionális vállalatok lényegesen nagyobb bért adnak, mint hazai kkv-k.
Az öt legnagyobb hazai multinál a tőketermelékenység 70–75 euró, ebből három eurós órabért fizetnek a munkavállalóknak, míg a hazai kkv-knál mintegy huszonöt euróból kell bért fizetni.