Ajánló
Versenyképességi fordulatra lenne szükség hazánkban
Fontos lenne a termelékenységen javítani, nélkülözhetetlen a humán tőke fejlesztése, emellett befektetésekkel kellene elősegíteni a digitalizációs átalakulást
Balatoni András előadásában kiemelte az emberi tényező fontosságát (Fotó: Papajcsik Péter)
Versenyképességi fordulat szükséges a növekedési fordulat után ahhoz, hogy csatlakozzunk a fejlett országok közé, és gazdasági téren 2030-ra elérjük az osztrák szintet – közölte tegnap Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a növekedési jelentés ismertetésekor. Hangsúlyozta: a versenyképességi fordulathoz tudásalapú gazdaságra, a termelékenység növelésére és tőkére van szükség, emellett demográfiai téren is jelentős változás kellene. Nélkülözhetetlen a humán tőke fejlesztése, illetve befektetésekkel szükséges elősegíteni a digitalizációs átalakulást. Balatoni András ezzel kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy a gazdasági növekedés, a felzárkózás és a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a humán tőke, amely mennyiségén és minőségén keresztül is befolyásolja a nemzetgazdaság teljesítményét.
A közepes fejlettségből való kitörés egyik kulcseleme a vállalati szektor termelékenységének a bővülése. Ehhez mindenképpen ki kell aknázni a kis- és közepes vállalkozásokban (kkv) meglevő tartalékokat – közölte Balatoni András. Ehhez hozzájárulhat a szektor mérethatékonyságának jobb kihasználása. A kkv-k adják a hazai vállalatok kilencven százalékát. Ennélfogva fontos szereplők, de nem eléggé hatékonyak, és a kkv-k a már elérhető fejlett technológiákat kevésbé veszik igénybe, mint például az osztrák cégek. Másrészt az exportpiaci részvétel is meglehetősen gyenge, míg az exportáló vállalatok aránya hazánkban hat-, Ausztriában 12,8 százalékos. A jegybanki igazgató kiemelte, hogy a beruházási rátát 25 százalékkal kellene növelni ahhoz, hogy utolérjük az osztrák szintet. Ez azért is fontos, mert a beruházás hosszabb távon tőkévé alakul át, és bővíti a gazdaság termelőkapacitásait.
Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a bérek jelenleg is elmaradnak a termelékenységtől. A reformpályán megvalósuló jelentős bérnövekedés nem okoz béralapú versenyhátrányt, hiszen komoly termelékenységjavulással jár együtt, stabilan, kiegyensúlyozott szerkezetben valósul meg a magasabb gazdasági növekedés.
A bérek emelkedésével együtt fontos ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság. Az európai uniós források mellett rendelkezésre állnak olyan tartalékok a magyar gazdaságban, amelyekből fenntartható a felzárkózási pálya.