Versenyképességi fordulat a kutatóintézeti hálózatnál

Az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium (ITM) céljai szerint Magyarország euró­pai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálra tesz szert a kiemelt gazdasági területeken – mondta el Palkovics László a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézetei meghívott és teljes létszámban megjelent vezetőinek. Az ITM lapunkhoz is eljuttatott közleményében rámutatott, a konzultáción a miniszter bemutatta a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására irányuló kormányzati terveket. Helyzetértékelése szerint Magyarország az innovációs teljesítményben kedvező adottságai ellenére ma még jelentősen elmarad a vezető európai országoktól, ami az eddigi kutatás-fejlesztési struktúra átalakítását indokolja.

A kormány célja többek között, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítás 2020-ra elérje az 1,8 százalékot. A mintegy háromszázharmincmilliárd forintnyi többletforrás előteremtéséhez szükség van a vállalati források további dinamizálására, amit a felsőoktatás és a költségvetési kutatóhelyek minőségi fejlesztésével, versenyképességének javításával is támogatni kell. A javaslatok szerint a jövőben elválik egymástól az innovációs és a kutatási finanszírozás, az Innovációs Alap mellett létrejön a közvetlen költségvetési forrásokat kezelő Kutatási Alap. „Az MTA kutatóintézet-hálózata esetén a közösségi szempontok az eddigieknél nyomatékosabban jelennek meg a stratégiai irányok elfogadásában, a finanszírozásban és az eredményesség értékelésében” – ismertette a miniszter.

Az állami kutatóintézet-hálózat átalakításával kapcsolatban elhangzott az is, hogy a tervek szerint – német mintához igazodva – elkülönül egymástól a felfedező és az alkalmazott kutatás, valamint a gazdasági tudás­szolgáltatás háttere. Az MTA, a minisztériumok hálózata és a felsőoktatási intézmények között egyértelműbb, a párhuzamosságokat kiküszöbölő feladatmegosztás jöhet létre. Az ITM vezetői arról is tájékoztatást adtak, hogy az MTA milyen törvényes módon tudja átcsoportosítani forrásait a dologi kiadások átmeneti finanszírozása érdekében, ahogy tette ezt már korábban is. 

Ismert, az ITM a héten leszögezte: az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az Akadémia azonban azt állítja, hogy kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt, és „nem szeretnék
a kiváló kutatók kutatási ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát”.